A csók halála

A Wikiforrásból
A csók halála
szerző: Ady Endre

New York állam törvényhozása elé
Lindley asszony mint egy nőegyesület
elnöke
azt az indítványt terjesztette,
hogy a törvényhozás hozzon törvényt
a csóknak mint erkölcstelen
és egészségtelen szokásnak betiltására.

Elégiát szeretnék írni,
Siralmas, fájó búcsudalt,
Siratni sok elszálló szépet,
Mely már mitőlünk messze tart,
Siratni sok ragyogó álmot
S az álmot üldöző valót,
De a bánat elfojtja könnyem,
Haldoklik, meghal már a csók,
Haldoklik, meghal már a csók.

A földi üdv, az égi mámor
Elűzve, nem kell senkinek,
A szív kihült, hevülni nem tud,
Fagyos, kifosztott, jéghideg.
A csókok édes mámorában
Nem súgnak édes, balga szók,
A csók nem ad már boldog üdvöt,
Haldoklik, meghal már a csók,
Haldoklik, meghal már a csók.

Az ifjuság, poézis elszáll,
Nem írok én dalt már soha,
Dalolnék, de miről daloljak?
Ez a kor nem a dal kora.
Édes-kinos szerelmi nóták
Nekünk többé már nem valók -
Elmerül a nóták világa,
Haldoklik, meghal már a csók,
Haldoklik, meghal már a csók.