A baba

A baba szerző: Ady Endre

Gólya járt a Kossuth utcán
S jól viselte most magát:
A színháznak hozott egy szép,
Aranyos, hercig »Babát«.
Tegnap láttuk bemutatva
Negyedszer a szinpadon,
De beszélni nem tud róla
Eleget a tinta-nyom.

Komjáthy a keresztapa,
De most ő könnyen lehet:
Nem a keresztapa húzza
Ezuttal a terheket.
»A babának nincsen párja«
─ Nem is látni íly babát ─
S »a körülményekhez képest
Igen jól érzi magát«.

A babáról de sok szépet
Gondol páter Sziklay
És a zárda zsolozsmázó,
Imádkozó tagjai.
A babáról de sok szépet
Gondolunk - valljuk be - mind,
Mert a szép Aléziánál
Aranyosabb baba nincs.

Novicius Lancelotnak
Felfogjuk a helyzetét;
Ily babától megmenteni
Egy sereg szent nem elég,
»S hej! ez a baj«, mert a zárdát
Elcsapja a kis barát,
Mikor felfedezi végre
Az »eleven« szép babát.

Igaz, hogy olyan kispaptól
Milyen Lancelot vala,
Megelevenedett volna
Egy valóságos baba.
Hilárius baba-mester
Felülmulta önmagát:
Sohse láttunk aranyosabb,
Tökéletesebb babát.

»A babának nincsen párja«;
Kérjük a keresztapát,
Hogy még sokszor mutassa be
Ezt az édes, szép babát.
Az mutatja, hogy a baba
Megszerettette magát:
Hogy a szigoru kritikus
Rímekben ír kritikát.