3970/1915. M. E. számú rendelet

3970/1915. M. E. számú rendelet

Megjelent a Budapesti Közlöny 1915. november 6-án kiadott 257. számában.

A m. kir. minisztériumnak 1915. évi 3970. M. E. számú rendelete,az állami közép és kis címer, valamint az állampecsét új leirásáról és rajzairól.

A m. kir. minisztérium addig is, amig a törvényhozás e részben intézkednék, a következőket rendeli:

1. §.

Ő császári és apostoli királyi Felsége 1915. évi október hó 10. napján kelt és a Budapesti Közlöny 1915. évi október hó 12. napján megjelent számában közzétett legfelsőbb kéziratával legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott a magyar szent korona országai egyesitett címerének (röviden: állami közép címernek) uj leirását és címerrajzait, amelyek – amint a jelen rendelet 2. §-ából és a 3. §-ban emlitett ábrákból kitűnik – a magyar szent korona országai egyesitett (közép) címerének legutóbb az 1896. évi január hó 12-én 3755/1895. M. E. számú rendelettel (1896. évi Rendeletek Tára II.köt. 671. l.) közzétett leirásához és címerrajzaihoz képest Bosznia és Hercegovina címerének felvételén felül Szlavonország, Erdély és Fiume címerének és a pajzstartó angyaloknak ábrázolásánál többrendbeli lényeges helyesbitést tartalmaznak.

2. §.

Az állami közép címer új leirása a következő:
Nagypajzs reáhelyezett középpajzzsal.
A hasitott középpajzson Magyarország kis címere: Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt.
A nagypajzs négyelt; behajló szélű, alul betolt, hasitott ékkel:
1. (Felső jobb negyed.) Dalmátország: Kékben három (2,1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
2. (Felső bal negyed.) Horvátország: Öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkolt mező.
3. (Alsó jobb negyed.) Szlavonország: Kék mezőben két ezüst, hullámos keskenypólya közt vörösben természetes szinű, futó nyest, a felső keskenypólya fölött lebegő, sugárzó, arannyal keretezett hatágú, vörös csillag.
4. (Alsó bal negyed.) Erdély: Vörös keskenypólyával osztott mező; fent kékben arannyal fegyverzett, kinövő fekete sas, amelyet a felső jobb sarokban sugaras arany nap, a felső bal sarokban fogyó ezüst holdsarló kisér; lent aranyban hét (4,3) vörös bástya (vár) egy-egy zárt kapuval, két-két oromsorral – a felső három, az alsó négy ormú – és az oromsorok között két-két ablakkal.
5. (Ék, jobb mező.) Bosznia és Hercegovina: Aranyban a bal szélen ezüst felhőkből kinyuló, könyökben hajlott, vörös ruhás kar, puszta kezében arany markolatú, kivont görbe szablya.
6. (Ék, bal mező.) Fiume: Vörösben sziklán álló, balra néző, arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas, amely bal karmát fekvő barna urnán tartja, ebből viz ömlik bőségesen a szikla alja felé; a kétfejű sas fölött kék bélésű, lengő kék szalagos, lebegő császári korona.
A nagypajzson a magyar szent korona nyugszik.
A nagypajzsot vagy: jobbról és balról egy-egy lebegő fehérruhás angyal tartja, vagy pedig: jobbról cserfa-, balról olajág övezi.

3. §.

Az állami közép címer új címerrajzait az idemellékelt 1. és 2. ábra tünteti fel.

4. §.

A végből, hogy az állami kis címer – amelyet az 1883:XVIII. t.-c. »az ország külön címere«, a fentemlitett 3755/1895. M. E. számú rendelet pedig »Magyarország külön /kis/ címere« kifejezéssel jelöl meg – ezentúl szintén ugyanolyan címerpajzzsal, koronával, pajzstartókkal és lombdísszel ábrázoltassék, mint aminők a magyar szent korona országai újonnan megállapitott egyesitett címerének megfelelő részeiben is előfordulnak: a m. kir. minisztérium az állami kis címerre nézve is új leirást és címerrajzokat tesz közzé amelyek – amint a jelen rendelet 5. §-ából és a 6. §-ban emlitett ábrákból kitűnik – Magyarország külön /kis/ címerének legutóbb az ismételten idézett 3755/1895. M. E. számú rendelettel közzétett leirását és címerrajzait lényegében nem módositják ugyan, de ezeknél szabatosabb megjelöléseket és rajzbeli részleteket tartalmaznak.

5. §.

Az állami kis címer új leirása a következő:
Hasitott pajzson jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról vörös mezőben zöld hármashalomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt.
A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
A pajzsot vagy: jobbról és balról egy-egy fehérruhás angyal tartja, vagy pedig: jobbról cserfa-, balról olajág övezi.

6. §.

Az állami kis címer új címerrajzait az idemellékelt 3. és 4. ábra tünteti fel.

7. §.

Az állami közép és kis címer ábrázolásánál ezentúl – a 8–10. §-okban foglalt kivételekkel – kizárólag a 2. és az 5. §-ban foglalt új leirások és a 3. és a 6. §-ban emlitett címerrajzok (1–4. ábra) irányadók.

8. §.

A magyar állampecsét – az 1. §. első bekezdésében emlitett legfelsőbb királyi kézirat szerint – a magyar szent korona országainak pajzstartó angyalokkal ábrázolt, egyesitett új címerét (2. §.) tünteti fel, még pedig úgy, mint eddig, a középpajzson a legfelsőbb uralkodóház címerpajzsával mint szívpajzzsal és az egészet körülvevő ezzel a körirattal: »Első Ferencz József Isten Kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya sat. és Magyarország Apostoli Királya.«
A legfelsőbb uralkodóháznak az előbbi bekezdésében emlitett címerpajzsa a következő: Kétszer hasitott pajzs; középső vörös mezejében ezüst polya (»Ausztriai Ház«); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kiöltött kék nyelvű vörös oroszlán (Habsburg) és balról aranyban három, haránthelyzetű, csonkított ezüst sassal megrakott vörös harántpolya (Lotharingia).
Az állampecsét rajzát az idemellékelt 5. ábra tünteti fel.

9. §.

A jelen rendelet kihirdetése előtt keletkezett oly tárgyakra nézve, amelyek történelmi vagy közművelődési jelentőségűek avagy műértéket képviselnek, a 7. §. szabálya nem irányadó.
A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a tengeri kereskedelmi hajókra nézve izedőszerint megállapitott lobogót (1908:XII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi és forgalmi szerződés VII. cikkének 2. bekezdése).
A fegyveres erő és a csendőrség körében a címerhasználatról külön szabályok rendelkeznek.

10. §.

Átmenőleg az állami közép és kis címer eddig használatban volt ábrázolása helyet foghat:
1. a 9. §. alá nem eső zászlókon és lobogókon a most folyó háború befejezésétől számitott két évig;
2. állami (államvasuti és egyéb állami vállalati), továbbá hatósági és iskolai épületeken, címtáblákon, felszerelési tárgyakon, pecsétnyomókon, bélyegzőkön, nyomtatványokon stb., úgyszintén a m. kir. posta és a m. kir. postatakarékpéztár értékcikkein a most folyó háború befejezésétől számitott három évig;
3. jogosult magánfelek épületein, címtábláin, pecsétnyomóin, bélyegzőin, nyomtatványain, árúin, stb. a most folyó háború befejezésétől számitott öt évig.
Indokolt esetekben az előbbi bekezdés 1., 2. és 3. pontjában emlitett átmeneti időket a miniszterelnök meghosszabithatja.
Pénzérmék, bankjegyek, pénzügyi értékjegyek és értékjegyes nyomtatványok (bélyegjegyek, bélyegjegyes ürlapok, stb.) továbbá állami, törvényhatósági, községi és egyéb köztestületi értékpapirok, postatakarékpénztári és egyéb pénzintézeti takarékbetéti könyvek, valamint a közforgalomban szereplő magán értékpapirok tekintetében a címerhasználatra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket külön szabályok állapitják meg.

11. §.

A magyar szent korona országai igény- és emlékcímereit is magába foglaló nagy címernek (állami nagycímernek) új megállapitása későbbi időpontra marad.

12. §.

Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe.
Ugyanakkor hatályukat vesztik:
1. az 1896. évi január hó 12-én 3755/1895. M. E. szám alatt kelt miniszterelnöki rendelet (1896. évi R.T. II. kötet 671. lap);
2. az 1897. évi szeptember hó 14-én 86674/1897. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet (1897. évi R.T. II. kötet 399. lap).

Budapesten, 1915. évi november hó 5-én.