A lap feldolgozottságának foka

123. szonett

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
← 122. szonett123. szonett
szerző: William Shakespeare, fordító: Győry Vilmos és Szász Károly
124. szonett →

Idő! ne mondd, hogy változó vagyok!
Megújitott ős pyramídjaid
Nem újak énnekem, nem is nagyok,
Fölcziczomázva csak, mi benn avitt.
Mi bámuljuk, tegnapiak levén,
Mit, régi bár, ránk tukmálsz új gyanánt,
S elhiszszük inkább hogy a vén se vén,
Csak benne lássuk mit vágyunk kivánt.
Megvetlek én, magad’ s emlékidet!
Mi volt, s mi van, előttem becse vész!
Hazug szavad nem érdemel hitelt,
S mind léha munka mit futtába’ tészsz!
        De fogadom, s megtartom utoljára:
        Én hű leszek, magad s kaszád daczára!