Őszi lakodalom

A Wikiforrásból
Őszi lakodalom
szerző: Somlyó Zoltán

A pincés hegyekbe
mámoros gőz:
vörhenyes szekéren
megjött az ősz!

A rozsdás avaron
kujtorgva szállt;
mézizü szőlő-
gerezdet kaszált.

A pincék ajtaján
be-bekopog.
Részeges sörénye
vadul lobog.

Lidérces láng száll a
hordók felett...
a földnek méhiből
víg üzenet.

Emberek, hé, hahó!
Forr már a must!
Félre a kapát most
s a kalamust!

Szívből most gondot az
okos kivet:
csap alá tartani
most a szivet!

Vidulni muston,
vidulni dalon!
Míg tart az őszi szent
lakodalom...