Éjjel egyedül a kávéházban
szerző: Szini Gyula
Izzadnak az ablakok.
Tél van. Hajnali kettő, három...
Álomfárosz: cigarettám füstje...
Kék selyemtorony...
Minden leheletre ing, hajladozik...
Koffein illat...
Illustration... Graphic...
Studio..
A konyhán rézkondér csörög...
Álmos főpincér filléreit rakja
Márványasztalra, mint komoly,
játszó gyermek...
Oh, mit keresek én itt,
Éjszakák, betük szerelmese?..
Az Élet
Oly messze van tőlem...
Mint paripa
A lebukott lovastól.
Lebuktam.
Hol száguldhat már az én
lovam!...
Nélkülem!...
A hires akadálylovas
Most ül az árok szélén
És nadrágját öltögeti
Megmaradt cérnával
Keservesen...
Mert élni kell tovább
És lyukas nadrágban
Nem lehet mutatkozni
Emberek előtt...
Miért maradtam le? Hogy is
történt?
Az elsők közt futottam...
A ló volt gyönge, vagy a karom, kezem?
Lám sorra beérkeznek
Jimmy, Johnny, Jack, Sam
Nem is nagy legények,
Játszva vertem volna őket...
De jött az a nagy vihar
Épp szembe...
Én megijedtem... a cikázó villámtól...
Égzengéstől...
Természettől félénk vagyok...
Megzavart a nagy, hiú lárma,
Véres, fölbukó holttestek...
Emberek, testvéreim!...
Megzavarodtak idegeim,
Elfátyolosodott tekintetem,
Ujjaim meggyöngültek...
Elvesztettem fejem...
Lezuhantam...
Nincs mentség! Ugy kell nekem!
A lovas csak előre nézzen...
A célkarika!...
A többi mellékes.
Lovas, ne légy ember!
Sarkantyuzd lovad: Előre!
A birkanyájjal, amelybe belecsapott a mennykő,
Ne törődj...
Birkanyáj...
Más pásztor másfelé terei,
Összeszedi, megnyugtatja...
Néhány millióval kevesebb birka?
Mi az ennek a nagy akolnak?...
Oh be késő bölcseség!...
Én elestem...
Sár, piszok, szegénység...
Háromnegyed három!!...
Pincér, fizetek!