Éji út (Conrad Ferdinand Meyer)

Éji út szerző: Conrad Ferdinand Meyer, fordító: Radnóti Miklós

Hajó röpült. Fehér tajtékfodort
vont kétfelé. Pylos partjára tört.
A kormányos borongó ifju volt,
apátlán és vad bánattól gyötört.

Telemachosnak hívták a fiút,
vizsgálgatá az éji láthatárt,
mellette egy — Mentor mezébe bútt —
hatalmas útitárs : Athéne állt.

S a csillag mind kigyúlt, virúlt az éj
és tudta mért... a zengő tengeren
így szólt Zeusz leánya: „Jöjj, beszélj,
könyörgj az istenekhez most velem!”

S miként halandó, földi emberek,
kinyúlt az éjben s mondott egy imát,
az ifjúért magát így kérte meg, —
és meghallgatta végül önmagát.