Átkos szürkeség

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Átkos szürkeség
szerző: Paul Verlaine, fordító: Kántás Balázs

Átkos szürkeség
Az egész világ
Monotonitás
Szürke föld és ég

Színpad csak az égbolt
Ahol minden este
Meghal, s újra felkel
Az a sápadt, vén hold

Mint hatalmas felhők
Folynak át szürkébe
S vesznek csendben ködbe
A büszke tölgyerdők

Színpad csak az égbolt
Ahol minden este
Meghal, s újra felkel
Az a sápadt, vén hold

Ugyanazon hangok
Amiket hoz a szél:
Károgás, üvöltés
Mindig őket hallom

Átkos szürkeség
Az egész világ
Monotonitás
Szürke föld és ég.