Árva vagyok, árva lettem (2)
Árva vagyok, árva lettem,
Szerencsétlennek születtem,
Mert attól elrekesztettem,
A kit igazán szerettem.
Bezárom hát bús szivemet,
Siratom szeretetemet,
El kell hagynom kedvesemet,
Vele együtt mindenemet.
Isten hozzád, hát jó lélek,
Hidd el, hogy téged kiméllek.
Mert ha tovább szeretnélek,
Szerencsétlenné tennélek.
Engedj meg hát, ha vétettem
Azzal, hogy szived szerettem;
De én arról nem tehettem,
Szivem érzését követtem.
Nyugodj meg az ég tetszésén,
Változhatatlan végzésén,
Sorsunknak illy rendelésén,
Végy erőt szived érzésén.
Keress nálamnál méltóbbat,
Magadhoz, szivedhez jobbat.
Élj vele boldog napokat,
Felejtsd el az elmultakat.
Én pedig illy keservembe
Megyek számkivetésembe.
Ott rothadok el könyembe,
Ott halok meg gyötrelmembe.
Ott a hol nem látnak mások,
Magamnak majd egy sírt ások,
A búk és könyhullatások
Lesznek nekem a sírásók.
Sírom igy neked szentelem,
Jóságodat is tisztelem,
Hív lelked ott is ölelem,
Elviszem oda is velem.