VI. fejezet A pszichológia fejlődése a Szegedi Tudományegyetemen, az ezredfordulótól napjainkig

← V. fejezet A marxista pszichológia évtizedei az 1960-as évektől 1990-ig

A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen 1929-2009 szerző: Szokolszky Ágnes

VII. fejezet A Pszichológiai Intézet oktatói és munkatársai a 2008-2009. tanév tavaszi szemeszterében →

Társszerzők, társszerkesztők: Pataki Márta, Polyák Kamilla. Nyomtatásban megjelent: Szeged : JATEPress, 2009. 302 p. VI. fejezet 209-232.

VI. fejezet A pszichológia fejlődése a Szegedi Tudományegyetemen, az ezredfordulótól napjainkig

E fejezet összeállításában közreműködtek: Pataki Márta, Szokolszky Ágnes

Összefoglalás. Az 1990-es évek elején két megbízott tanszékvezető munkája jegyezte a Pszichológia Tanszék működését: 1990 és 1992 között Keményné Gyimes Erzsébet egyetemi adjunktus kapott megbízást a tanszék vezetésére, 1992 és 1994 között pedig Erős Ferenc szociálpszichológus. Ezt követően Vajda Zsuzsanna került a tanszékvezetői székbe. tanszékvezetése alatt 1996-ban megindult a pszichológia szakos képzés, először a debreceni egyetem Pszichológiai Intézetének kihelyezett tagozataként, majd 1999-től saját jogon. Megindult a levelező képzés és a tanszék személyi állománya is erősödött. Pléh Csaba, az MTA levelező, majd rendes tagja 1998 és 2003 között dolgozott a szegedi Pszichológiai Tanszéken egyetemi tanárként. 1999-ben megszervezte a Megismeréstudományi Tanszéki Csoportot^[1] és elindította a máig sikeres Szegedi Kognitív Programot. 2005-től kezdődően Szokolszky Ágnes lett a tanszékvezető (majd intézetvezető). 2007-ben a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet megszűnésével létrejött a Pszichológiai Intézet. Megindult a BA és MA rendszerű oktatás, 2008-ban az intézet ismét a Bölcsészkar épületében nyert elhelyezést, a felújított földszinti épületszárnyban.

Megbízott tanszékvezetők az 1990-es évek elején

Az 1990-es évek elején a rendszerváltás bonyodalmai okoztak mozgalmas időszakot a szegedi egyetem Bölcsészkarán. A Pedagógia Tanszéken Ágoston György tanszékvezetői székének utódlása miatt következtek viharos idők. A rendszerváltáshoz közeledve az I. számú Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetőjét, Keserű Bálintot kérték fel, hogy vegye át a Pedagógiai Tanszék vezetését.^[2] A Pszichológia Tanszék két meghatározó személyisége, Duró Lajos és Veczkó József nyugdíjba vonultak. Itt is aktuálissá vált a tanszékvezetés megoldásának kérdése. Végül 1990 és 1992 között Keményné Gyimes Erzsébet egyetemi adjunktus kapott megbízást a tanszék vezetésére.

Keményné Gyimes Erzsébet^[3] (Tatabánya,1949. május 20.) felsőfokú tanulmányokat a József Attila Tudományegyetemen folytatott, ahol német-orosz szakos középiskolai tanári oklevelet és pedagógiai előadói diplomát szerzett 1972-ben. Az egyetem elvégzése után bent maradt a Pszichológiai Tanszéken ösztöndíjas gyakornokként, majd tanársegédként illetve adjunktusként. Kutatási területei: pedagógiai pszichológia, tanulás- és tanításmódszertan, a pedagógusképzés és –továbbképzés. 1986 és 1989 között vendégoktató volt a Német Demokratikus Köztársaságban és Finnországban. 1993-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Német Nyelv- és Irodalom Tanszékére távozott adjunktusi beosztásba. A tanszékvezetői székben Keményné Gyimes Erzsébetet a magyar pszichológia országosan és nemzetközileg is elismert képviselője, Erős Ferenc követte.

Erős Ferenc

Erős Ferenc^[4](Zalaegerszeg, 1946. június 13.), az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének neves szociálpszichológusa, a pszichoanalízis és a pszichológiatörténet jeles művelője 1992 és 1994 között volt a Pszichológia Tanszék megbízott tanszékvezetője. Ekkorra már a pszichológia szakos képzés beindítása erősen foglalkoztatta a tanszék oktatóit. Ebbe az irányba korábban Duró Lajos is tett előterjesztést, azonban az akkori előterjesztést nem karolták fel. 1990-ben a Csákány Béla rektor által szervezett bizottság foglalkozott a pszichológia szakos képzés indításának kérdésével, de a Pszichológia Tanszéket senki sem képviselte ebben a bizottságban. A tervezet nagy vitát váltott ki, végül lekerült a napirendről.^[5] Erős Ferenc tanszékvezetői működése idején harmadszori nekifutásra kezdeményezte a szakindítás előkészítését. Irányításával a Tanszék munkatársai kidolgoztak egy olyan tervezetet, amely minden szempontból megfelelt annak a javaslatnak, amelyet a Pszichológiai Társaság dokumentuma (A pszichológus alapképzés minimum követelményei) tartalmaztak,^[6] a tervezet azonban csak a következő tanszékvezető, Vajda Zsuzsanna vezetése alatt valósulhatott meg.

Vajda Zsuzsanna tanszékvezetése, a pszichológus szak indítása

Vajda Zsuzsanna^[7] (Budapest, 1949. február 7.) 1992 és 1994 között félállásban oktatott a József Attila Tudományegyetem Pszichológia Tanszékén. 1994-től kezdve 2005-ig a tanszék tanszékvezetője (tanszékvezető docense) volt. Időközben a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékcsoport Pedagógiai Pszichológiai Intézetté alakult át azzal összhangban, hogy a 90-es évek elején a Bölcsészkaron több intézetet hoztak létre. A közös intézet működési szabályzata szerint az intézet vezetését felváltva adja a pedagógiai és a pszichológiai tanszék. Vajda Zsuzsanna 2001—2004 között ennek megfelelően Pedagógiai Pszichológiai Intézet vezetője is volt.

Vajda Zsuzsanna

Vajda Zsuzsanna felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1967-1972) és a Moszkvai Állami Egyetemen (1972) folytatott. Okleveles klinikai pszichológus és orosz nyelvtanári diplomát szerzett. 1984-ben tett egyetemi doktori vizsgát, 1992-ben szerezte meg a pszichológiai tudományok kandidátusa címet. 1995. július 1-én egyetemi docenssé nevezték ki. 2001-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. 2008. január 1.-től egyetemi tanári kinevezést kapott a Miskolci Egyetemen.

Pályakezdése elején a Csepeli Vas- és Fémművek Társadalomtudományi Osztályán helyezkedett el. Megbízták a munkások vándorlása okainak felderítésével. Több szakemberrel (köztük Angelusz Róbert szociológus, Rozgonyi Tamás szociológus, Földvári Zsuzsanna) komplex tanulmányt készített.^[8] 1974-től a Munkaügyi Kutatóintézetben dolgozott. 1976-tól eredeti klinikai pszichológusi szakmájának megfelelő állásba került, gyermek-klinikusként a XIII. kerületi Nevelési Tanácsadóban dolgozott családgondozóként, terapeutaként. Részt vett a nevelési tanácsadók továbbképzési tanfolyamainak megszervezésében, tanulmányokat és szociográfiákat készített a munkája során szerzett tapasztalatokból.

1980-ban a Társadalomtudományi Intézetbe került, a Gazsó Ferenc szociológus által irányított Ifjúsági kutatócsoportba, ahol ekkor zajlott a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség kutatása. Részt vett az iskolai lemorzsolódás országos vizsgálatában és két esettanulmányt készített, amelyekben jellegzetes szegénységi helyzeteket - tanyasi szegénység, illetve cigányok szegénysége - dolgozott fel. 1984-ben megvédett doktori disszertációjának tárgya ehhez a témához kapcsolódott, a hátrányos helyzet és a logikus gondolkodás összefüggéseit tárta fel. Kutatói tevékenységével párhuzamosan félállásban az oktatói munkában is részt vett, a Bokréta utcai Nevelőotthonban dolgozott.

A szegénységkutatás a Társadalomtudományi Intézetben 1986-ban befejeződött, ekkor Vajda Zsuzsanna az MTA Pszichológiai Intézetébe került át tudományos munkatársnak, az Erős Ferenc által vezetett Társadalomtudományi Csoportba. A csoport ekkor a pszichoanalízis hazai recepciótörténetének, a Budapesti pszichoanalitikus iskola tevékenységének kutatásával foglalkozott. Ekkor Vajda a budapesti pszichoanalitikus neveléssel foglalkozó pszichológusok nézeteinek feldolgozását választotta kutatási területéül, amelyből 1992-ben megszületett kandidátusi disszertációja, a kandidátusi cím elnyerése után főmunkatársnak nevezték ki.

1994-ben a Soros Alapítvány által szervezett tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban. Az út során a head start nevű felzárkóztató program gyakorlati működését tanulmányozta, hazai adaptáció céljából. 2006-2008 között a London School of Economics ösztöndíjasa volt. Sikeres pszichológiai könyvek szerzője, magyar és külföldi szakfolyóiratokban jelennek meg cikkei.

Vajda Zsuzsanna 2005 júliusától a Miskolci Egyetem habilitált docense, 2008. január 1-től egyetemi tanára, vezeti az egyetem Tanárképző Intézetének Pszichológiai Tanszékét, oktatja tudományterületeit, s továbbra is közreműködik a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában a PhD képzésben.

Vajda Zsuzsanna művei (válogatás): Nevelés, pszichológia, kultúra (1994). Budapest, Dinasztia Kiadó; A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés (1995). Budapest, Sík Kiadó Kft.; Emberismeret pedagógusoknak: Segédanyag a NAT-ban foglalt követelmények teljesítéséhez (1998). Budapest, OKI; Szemben a képernyővel: az audiovizuális média hatása a személyiségre (1998). Kósa Évával. Budapest, Eötvös József Kiadó; A gyermek pszichológiai fejlődése (1999). Budapest, Helikon (átdolg. kiadások 2001, 2006.); Neveléslélektan (2005). Kósa Évával. Budapest, Osiris; Embergyermek - gyermekember. Népszerű fejlődés- és nevelés-lélektan szülőknek (1991). Budapest, Göncöl; Mi – ti - ők. A társas lélektan rejtelmei serdülők számára (1993). Budapest, Dinasztia Kiadó; Lélektankönyv: a személyiségről, a tudatról, az érzelmekről és más pszichológiai kérdésekről (2001). Budapest, Műszaki Könyvkiadó.

Szakindítás, beszámoló az elért eredményekről.

Vajda Zsuzsanna jelentős szervező munkát végzett a szegedi pszichológus képzés megteremtése érdekében. Ennek során együttműködést alakított ki a debreceni egyetem vezetőivel, illetve a debreceni Pszichológiai Intézet vezetőjével, Kovács Zoltánnal, mivel a szegedi pszichológus képzés eleinte a debreceni egyetem kihelyezett tagozataként indulhatott. 1995 tavaszán a JATE egyetemi és kari vezetése megállapodást kötött a debreceni KLTE (jelenleg: DE) Pszichológiai Intézetével, kihelyezett tagozat létrehozására. Az 1996/1997-es tanévben kezdődött meg a pszichológia szakos képzés a kihelyezett tagozaton, egy 15 fős évfolyammal. Három év alatt sikerült megteremteni az önálló képzés alapjait. A benyújtott szakindítási kérelmet a MAB^[9] jóváhagyta, az önálló képzés akkreditációját 1999-ben kapta meg a tanszék. 2000. szeptember 1. óta folyik önálló pszichológusképzés a SZTE Pszichológia Tanszékén. 2001-ben elindult a másod diplomás képzés is.

Vajda Zsuzsanna a következőképpen foglalta össze a Tanszék helyzetét 2005 júniusában írt beszámolójában:^[10] „Az elmúlt fél évtizedben a szegedi pszichológusképzést sikerült országosan is ismertté és népszerűvé tenni. Az éves keretszám általában 30 fő államilag finanszírozott és 10 költségtérítéses hallgató volt. Az elmúlt években 4-6-szoros túljelentkezés mellett igen magas pontszámmal tudtunk felvenni hallgatókat, mind az állami, mind a költségtérítéses keretbe. 2005-ben a Pszichológia szakra jelentkezők száma minden korábbi mértéket meghaladva 1016 fő volt, ezzel a SZTE Pszichológia tanszéke országosan a harmadik helyet foglalja el. … Az önálló akkreditáció után a SZTE Pszichológia szak felvette önálló arculatát. … A hallgatói igényeknek és az országos szokásnak megfelelően a képzés második ciklusára különböző képzési programokat alakítottunk ki, amely már a graduális képzés során lehetőséget biztosít a hallgatók számára a szakmai specializációra. A tanszéken 4 ilyen specializáció működik: kognitív pszichológia, a gyermekkor pszichológiája, egészség- és klinikai pszichológia, szervezet- és szociálpszichológia. Az egyes alprogramok keretében rendszeresen sor kerül neves, valamilyen szakterületen kiemelkedő oktatók meghívására.”

A rendelkezésre álló forrásokból sikerült új álláshelyeket teremteni a tanszéknek. A kiinduló állapothoz képest 2005-re kétszeresére nőtt a tanszék oktatóinak létszáma, többen szereztek PhD fokozatot, két docensi előterjesztésre nyílt lehetőség. 2001-ben a nappali finanszírozású képzés mellett elindult a másoddiplomás négy éves pszichológusképzés is. Ez az oktatási forma szintén igen népszerűnek és sikeresnek bizonyult. 2004-ben önálló pedagógiai pszichológia alprogrammal kapcsolódott be a tanszék a Neveléstudományi tanszék doktori programjába.

Ebben az időszakban a következő fontosabb szakmai rendezvények kerültek megrendezésre: 2000-ben a SZTE kognitív csoportja szervezte a Megismeréstudományi Társaság rendszeres évi találkozóját (MAKOG); 2002-ben a Magyar Pszichológiai Társaság országos nagygyűlésének fő szervezője volt a Pszichológia tanszék; 2003-ban a MIPE (Magyar Individuálpszichológiai Társaság) éves gyűlésére került sor.

Pléh Csaba tevékenysége a szegedi Pszichológia Tanszéken, a Megismeréstudományi Csoport megalakulása^[11]

Pléh Csaba^[12] (Sárisáp, 1945. november 29.) a magyar pszichológia iskolateremtő egyénisége, a hazai kognitív tudomány egyik megteremtője és meghatározó alakja, akadémikus, 1998 és 2003 között dolgozott a szegedi Pszichológiai Tanszéken egyetemi tanárként. A szegedi egyetemen az önálló pszichológus szak létrehozásának szakgazdája volt. A szegedi egyetemen művelt pszichológia fejlődésére legnagyobb hatást azzal gyakorolta, hogy 1999-ben megszervezte a Megismeréstudományi Tanszéki Csoportot^[13] és elindította a Szegedi Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, más néven a Szegedi Kognitív Programot.

Pléh Csaba egyetemi tanár, az MTA tagja

A Megismeréstudományi Csoport azzal a céllal alakult, hogy a szegedi pszichológia szakos hallgatók szakirányú képzésén túl a kognitív tudomány és a neuropszichológia elméleteinek és alkalmazott területein végezzenek kutatásokat. Célként fogalmazódott meg a kognitív tudomány és a neuropszichológiai diagnosztika interdiszciplináris szemléletének és módszereinek közvetítése, a kognitív tudományhoz kapcsolódó műhelyekhez való kapcsolódás, közös kutatások kezdeményezése. Kezdetben Racsmány Mihály egyetemi tanársegéd (jelenleg habilitált docens, Pléh Csaba tanítványa), Tóth Éva egyetemi tanársegéd működött a csoportban, majd csatlakoztak a Pszichológia Tanszék állományához, és ezen belül a csoport tevékenységéhez Krajcsi Attila és Németh Dezső egyetemi tanársegédek, Pléh Csaba tanítványai, továbbá Szokolszky Ágnes docens.^[14] Kutatási területek: a hallási megismerés, neuropszichológia: skizofréna, Alzheimer-kór, enyhe kognitív károsodás, emlékezeti gátlás és az emlékezeti funkciók fejlődése, matematikai megismerés, implicit tanulás, evolúciós pszichológia: párválasztás, agyi képalkotás és kognitív funkciók, elektrofiziológia és kognitív funkciók, tárgy- és eszközhasználat.

A közelmúlt fejleményei Szokolszky Ágnes tanszékvezetése alatt

2005 júliusától a tanszék vezetésére Szokolszky Ágnes kapott megbízatást, ezt követően 2006-ban három, majd 2009-ben öt évre kapott kinevezést.

Szokolszky Ágnes

Szokolszky Ágnes (Budapest, 1956. július 6.) A SZTE Pszichológiai Intézetének intézetvezető habilitált docense. Pedagógus családban született, édesapja, Szokolszky István (1915-1968) a hazai neveléstudomány egyik kiemelkedő képviselője volt, nagyapja, Szokolszky Rezső tanítói, majd tanfelügyelői tisztet töltött be.^[15] Szokolszky Ágnes számára szinte adott volt a pedagógus hivatásbeli családi tradíció továbbvitele, amelyet édesapjának korai halála is sürgethetett. Szokolszky Ágnes felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte angol—történelem—pedagógia szakon. Tanulmányainak befejeztével a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított, majd az ELTE Pedagógiai Tanszékén oktatott és kutatott.

Szokolszky Ágnes habilitált egyetemi docens, intézetvezető

PhD fokozatát az Egyesült Államokban, University of Connecticut Pszichológia Tanszékén szerezte kísérleti lélektan szakágon. Ezen a tanszéken 1987 és 1993 között szerzett kutatási és oktatási tapasztalatokat. PhD tanulmányait University of Connecticut Pszichológia Tanszékén működő Kísérleti lélektani program keretében, a Center for the Ecological Study of Perception and Action (CESPA) programjához kapcsolódóan végezte, disszertációját is itt védte meg (a disszertáció címe: "Using an object as if it were another. The perception and use of affordances in object pretend play"). 1996-tól a szegedi József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Pszichológia Tanszékének oktatója és kutatója. 1998/99. tanévben tagja lett a Megismeréstudományi Tanszéki Csoportnak,^[16] 2005-től tanszékvezető docens, 2007-től habilitált docens (habilitációja a Pécsi Janus Pannonius Egyetemen történt), 2008-tól intézetvezető. Az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskolája pszichológiai alprogramjának vezetője. „Kutatómunka a pszichológiában: metodológia, módszerek, gyakorlat” című, 2004-ben megjelent tankönyvét az ország különböző képzőhelyein alaptankönyvként használják a kutatásmódszertan oktatásában.

Kutatási területeivel összefüggésben számos hazai és nemzetközi szakmai konferencián vett és vesz részt, s publikálják előadásainak anyagát. Kutatási területei: az ökológiai pszichológia (különös tekintettel a James és Eleanor Gibson nevével jelzett irányzatra), a kognitív tudomány és ezen belül is a kognitív fejlődéslélektan egyes elméleti kérdései, valamint a pszichológia története és kutatási módszerei. Empirikus kutatási területei a gyermekkori „mintha játék” valamint a tárgy- és eszközhasználat.

Művei (válogatás): A séma fogalma a pszichológiában. (1998) Pszichológia, 2, 209-235. Using An Object As If It Were Another: The Perception And Use Of Affordances In Pretend Object Play (1997) In: M. A. Schmuckler & J. M. Kennedy (Eds.), Studies in Perception and Action IV. Lawrence Erlbaum Associates, Inc. 152-157., A tudomány metamorfózisa és a kognitív tudomány: Posztkarteziánus alternatívák (1998) In: Pléh Cs. (szerk.) Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 273-295, Szokolszky, A. – Kádár E. (1999) James J. Gibson ökológiai pszichológiája. Pszichológia, (19) 2, 245-285. Öröklés – Környezet: Mit is jelent az “is”? (2004) In: Pléh Csaba és Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris, Budapest; 134-163; (2002) Kutatómunka a pszichológiában: metodológia, módszerek, gyakorlat (2004). Budapest, Osiris Kiadó Környezet – pszichológia. Egy ökológiai rendszerszemléletű szintézis körvonalai, Dúll Andreával, In: Dúll, A., Szokolszky Á. (szerk., 2006): Környezet – pszichológia. Magyar Pszichológiai Szemle különszám, 8-35.; Pretend Object Play - Symbolic or Functional? (2006). In: Doing things with things : the design and use of everyday objects / edited by Alan Costall and Ole Dreier. Aldershot, England ; Burlington, VT : Ashgate (Ser. Ethnoscapes) ; Using scholarly literature in psychology : How to find what you need, read what you have found, and how to write it up (2009). Szeged, JATEPress.

***

2004 tavaszán a felsőoktatási intézmények párhuzamos akkreditációja keretében zajló vizsgálat a szegedi képzést átvilágította. Az értékelő dokumentum kiemelte az oktatók elkötelezettségét, és azt hogy a hallgatók kiválónak tartják a tanárokkal való személyes kapcsolatot, emberközelinek érzik a szak működését. A bizottság ugyanakkor észrevételezte az egyetemi tanár hiányát a képzésben. 2008 szeptemberétől megoldódott ez a probléma: Winkler István a szegedi Pszichológiai Intézet egyetemi tanára lett.

Winkler István

Winkler István (Budapest, 1958. február 8.) Az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője és 2008 óta a SZTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában érettségizett. A BME Villamos mérnöki karán végzett 1981-ben, közben már áthallgatott az ELTE pszichológusképző szakára, majd pszichológus diplomát nyert 1985-ben. A pszichológia tudományában a Helsinki Egyetemen volt PhD hallgató (1990-1993), itt nyert PhD fokozatot 1993-ban, itt is habilitálták docensnek 1996-ban. Akadémiai doktori disszertációját 2005-ben, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián védte meg (DSc fokozat). Az MTA Pszichológiai Kutatóintézet által közreadott Pszichológia c. szakmai lap szerkesztőbizottságának tagja. Az MTA Kísérleti Pszichológiai Osztályának vezetője.^[17]

Winkler István egyetemi tanár, a pszichológia tudományok doktora

Kutatási területein (észlelés, hallás, emlékezet, eseményfüggő agyi potenciálok) nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el, vezető nemzetközi szakfolyóiratokban jelennek meg szakcikkei angol nyelven. Szakcikkeinek idézettségi mutatói figyelemre méltóak.^[18] Kutatásai során mind magyar, mind külföldi szakemberekkel együttműködik, száznál több szakcikket, tanulmányt tudhat maga mögött. Egyik legutóbbi sikerét 2009-ben aratta: nemzetközi együttműködésben végzett, az újszülöttek ritmusérzékével foglalkozó tudományos kísérletének eredménye élénk visszhangot váltott ki, (Winkler István et al.: Newborn infants detect the beat in music, publikálva 2009. január 18., PNAS).^[19]

Tanulmányai (válogatás): Kognitív pszichofiziológia: Agyi elektromos változások és humán megismerési folyamatok. Czigler Istvánnal (1997). Magyar Tudomány, 4. évf.7. sz; Automatikus válaszdetekció a látásban. Többekkel (2002). In: Czigler István et al. (szerk.) Az általánostól a különösig. Budapest, Gondolat 132-148.; Érzékelés, észlelés: Hangok szervezése és leképezése (2003). In: Pléh Csaba at al. (szerk.) Kognitív idegtudomány. Budapest, Osiris; Angol nyelven lásd: Angol nyelvű szakcikkei; Interactions between transient and long-term auditory memory as reflected by the mismatch negativity (1996). Társszerzőkkel.^[20] Journal of the Cognitive Neuroscience, 8, pp. 403-415.; Brain responses reveal the learning of foreign language phonemes (1999). Társszerzőkkel.^[21] Psychophysiology, 36, pp. 638‑642.; Memory-based detection of task-related visual changes. (2002). Psychophysiology. Társszerzőkkel: Czigler István & Balázs L. Psychophysiology, 39, pp. 1-5. ; Interpreting the mismatch negativity (MMN) (2007). Journal of Psychophysiology, 21, pp. 60-69.; Newborn infants detect the beat in music (2009). Többekkel: Haden, G., Ladinig, O., Sziller, I., & Honing, H. Proceedings of the National Academy of Sciences, DOI: 10.1073/pnas.0809035106

A Pszichológiai Intézet megalakulása

A 2005-ös tanszékfejlesztési koncepció megfogalmazta azt a törekvésünket, hogy a pszichológia önálló intézetként működhessen a Bölcsészettudományi Karon. Mivel ebben az időszakban a Pedagógiai Tanszék szintén jelentős fejlődésen ment keresztül, mindkét részről nyilvánvalóvá vált, hogy a két szakterület túlnőtt a közös intézet szervezeti keretein. A két tanszék vezetői és oktatói ezért kinyilvánították, hogy a két tanszék önálló intézetekként kíván tovább működni. A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa ezt az igényt jóváhagyva, 144/2007-es számú határozatában (Egyetemi Értesítő 51-es szám, 2007 augusztus 1.) döntött az SZTE BTK Pszichológiai Intézet létrehozásáról.

Az intézeten belül három szakcsoport működik: Megismeréstudományi csoport, Személyiség- és Klinikai- szakcsoport, valamint Fejlődés és szociálpszichológiai szakcsoport. A szakcsoportok személyi összetételét, az oktatók bemutatásával együtt külön pontban közöljük (lásd: „A Pszichológiai Intézet munkatársai a 2009. évben”).

A Pszichológiai Intézet munkatársai, 2009 tavasz

A BA és az MA képzés beindulása

A tanszék 2005 decemberében kapta meg az oktatási minisztertől a pszichológia alapszak (BA) szakindítási engedélyét, és 2006 szeptemberében indult az első évfolyam a bolognai rendszerű oktatás keretében. A mesterszintű képzés akkreditációjára való készülés folyamata 2006 őszén indult. 2006-ban az ELTE vezetésével létrejött a pszichológia MA konzorcium az egyetemi képzőhelyek összefogása révén, s a konzorcium tagjaként résztvettünk a szakalapítási dokumentum kidolgozásában. Sor került a közös szakalapítás jóváhagyására, ezután elkezdhettük kidolgozni részletes szakindítási dokumentumunkat. 2008 júliusában nyújtottuk be szakindítási kérelmünket, amit a MAB jóváhagyott. Első MA évfolyamunk 2009 szeptemberében indul a következő két szakirányon Tanácsadás- és iskolapszichológia; Kognitiv pszichológia.

Tudományos műhelyek

A Pszichológiai Intézet keretén belül a következő hazai és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező tudományos műhelyek működnek:

• Pszichofiziológiai kutatóműhely. A kutatóműhely vezetője Dr. Winkler István egyetemi tanár, az MTA Doktora. Winkler István az elmúlt két évtizedben a hallási észlelés és szenzoros emlékezet, valamint a figyelem területén végzett viselkedéses és elektrofiziológiai vizsgálatokat, melyekről több mint 90, impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban közölt cikket. Jelenlegi fő érdeklődési területe mindennapi környezetben lejátszódó hallási észlelés legfontosabb kérdésének, a hallási tárgyak szétválasztásának és reprezentációjának („Hallási Jelenet Elemezés”) mechanizmusainak megismerése. A kutatásokban viselkedéses és elektrofiziológiai (EEG, eseményfüggő agyi potenciálok [EAP], spektrális elemzés, forrás lokalizáció) segítéségével kognitív lélektani alap és alkalmazott tudományos kérdésekre keresünk válaszokat. A főbb kutatási irányok az észlelés, emlékezet, figyelem, pszicholingvisztika, és a gondolkodás témakörébe esnek. A kutatások fő iránya ezen vizsgálatok folytatása és kiterjesztése.

A Pszichofiziológiai Kutatóműhely az SZTE BTK Pszichológiai Intézetén belül újonnan kialakított laboratóriumban működik. A legkorszerűbb aktív elektródás mérő EEG eszközzel felszerelt laboratóriumunkban minden lehetőség adott nemzetközi szintű kutatások folytatására. Az EEG mérések lehetősége további lendületet adhat az intézetben eddig is folytatott kognitív irányultságú kutatások kiterjesztésére (pszicholinvisztika: dr. Németh Dezső, számfogalom: Dr. Krajcsi Attila) és, kihasználva az egyetemen belül meglévő lehetőségeket, a klinikai (diagnosztikai) célú vizsgálatokra (dr. Csifcsák Gábor). Természetesen, mindezen vizsgálatokban az MA hallgatók is aktív szerephez jutnak. Miután megismerkedtek a kísérlet tervezési, EEG mérési és jelelemzési módszerekkel, maguk is végeznek a kutatóműhely profiljába illeszkedő vizsgálatokat.

• Szegedi Kognitív Neurológia és Neuropszichológia Kutató és Diagnosztikai Csoport. http://kognit.edpsy.u-szeged.hu/kogneuro.htm. A csoport az SZTE Pszichológiai Intézet Megismeréstudományi Csoportja és az SZTE ÁOK Neurológiai Klinika kutatóinak szoros munkakapcsolata és tudományos együttműködése, Dr. habil. Vécsei László, a Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanárának vezetésével. A csoport profiljába tartozik a neurológiai betegségek kognitív feltérképezése, a neurodegeneratív betegségeken (pl.: Huntington-kór, spinocerebellaris ataxia) keresztül a gén-agy-kogníció-viselkedés interakció kutatása, valamint a klinikai gyakorlatban a neurológiai differenciáldiagnosztika segítése neuropszichológiai vizsgálatokkal. A Pszichológiai Intézet részéről résztvevő csoporttagok (Dr. Németh Dezső, Sefcsik Tamás és Dr. Krajcsi Attila) több jelentős hazai és nemzetközi konferencián mutatták be eredményeiket.

• Matematikai Megismerés Kutatócsoport. A Dr. Krajcsi Attila vezetésével működő csoport a matematikai megismerés fejlődési- és oktatási vonatkozásaival foglalkozik. A csoport hangsúlyozottan foglalkozik a fejlődési diszkalkulia problémakörével, ezen kívül vizsgálja a Williams-szindrómás fiatalok matematikai képességeit is. A kutatások többek között kiterjednek a temporális lebeny numerikus ismeretekben való szerepének vizsgálatára műtött epilepsziás betegeknél, a procedurális rendszerek numerikus képességekben való vizsgálatára, a mennyiség reprezentáció téri jellegzetességeire, a szubitizáció kérdéskörére és más, a numerikus képességekkel összefüggő problémákra. A kutatások egyik legfontosabb alkalmazási területe az oktatási módszerek fejlesztése. Honlap: http://kognit.edpsy.u-szeged.hu/numlab/index.htm

• Társadalomlélektani Műhely A Dr. Szabó Éva által vezetett csoport célja elsősorban a gyerekek és fiatalok társadalommal és gazdasággal kapcsolatos nézeteinek feltárása. Arra a kérdésre keresnek választ, hogy miképpen formálódnak nézeteik az őket körülvevő társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokról; hogyan strukturálódnak ezek az ismeretek és milyen alapvető meggyőződéseket tükröznek; hogyan hat rájuk a családi és intézményes szocializáció, valamint a média. Kutatásaikban az attitűdök, nézetrendszerek és attribúciós gondolkodás kutatásának hagyományait ötvözik a fejlődéslélektani szempontokkal és módszerekkel. A kutatásokba a munka minden fázisában bevonnak érdeklődő hallgatókat, akik kutatási gyakorlatot szerezhetnek, valamint önálló elemzéseiket műhelymunka, szakdolgozat vagy TDK dolgozat formájában fejleszthetik tovább. Főbb kutatási terültek: A szegénység és gazdagság megítélése, és magyarázata különböző életkorokban; A sikeresség, érvényesülés problémája, ezzel kapcsolatos előfeltevések vizsgálata; Az értékrendszer alakulása serdülőkorban; A társadalmi problémák megítélése, problémaérzékenység; A demokratikus intézményrendszerbe és az igazságos világba vetett hit jelenléte a gondolkodásban; A politikai ismeretek rendszerének szerveződése, a politikai és állampolgári szocializáció sajátosságai.

• Megküzdés Serdülőkorban Kutatócsoport A Dr. Jámbori Szilvia vezetésével működő kutatócsoport egyrészről a serdülőkorú fiatalok probléma helyzetekben való megküzdési mechanizmusait vizsgálja, másrészről különböző életkorú fiatalok coping mechanizmusainak feltárására vállalkozik. A csoport együttműködik Dr. Inge Seiffge-Krenke professzorral (Johannes Gutenberg Universitaet- Mainz, Németország), aki a témában széleskörűen alkalmazott teszt kidolgozója.

• Kutatásmódszertani Műhely. Intézetünk keretében a kutatásmódszertan terén az elmúlt években jelentős tananyagfejlesztési munkák folytak Dr. Szokolszky Ágnes és Dr. Krajcsi Attila részvételével. A kutatásmódszertani képzés alapját Szokolszky Ágnes „Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat” c. könyve (2004, Osiris) biztosítja. A könyv anyagának kiegészítéseképpen a HEFOP 3.3.1.-P-2004-09-0134/1.0 pályázatán nyertes pályázatként elektronikus gyakorló tananyag készült az SZTE, az ELTE és a PTE szakmódszertant oktató kollégákkal együttműködésben. A tananyagot bemutatták a HEFOP pályázatok eredményeit népszerűsítő konferenciáján 2006. szeptember 27-28-án. (Az anyag elérhető a http://guest.edpsy.u-szeged.hu/modszertan/ címen.) A JATE Press gondozásában megjelent Krajcsi Attila „Kísérletvezetés és adatelemzés a kognitív kutatásban” c. könyve, és Szokolszky Ágnes „Using Scholarly Literature in Psychology. How to find what you need, read what you have found, and how to write it up”; az utóbbi munka egyszerre szolgálja a kutatásmódszertani és az angol szaknyelvi képzést.

• Kiváló hallgatói program: OTDK, Erasmus kapcsolatok. Az MA szintű képzésünkben a tehetséggondozást a BA szinten már évek óta működő „kiváló hallgató” programunk szerves folytatásaként képzeljük el. Ez a program azokra a diákokra vonatkozik, akik a szokásos követelményeken túlmenő, magas színvonalú tevékenységet fejtenek ki az alábbi területeken:

• Tudományos diákköri munka: Ezen a területen a közelmúltban elért eredményeink kiemelkedőek. A 2004-es (győri) XXVII. OTDK-án 11 dolgozattal indult Szeged, eredményeink pedig a következőképpen alakultak: kettő I. helyezés, kettő II. helyezés, egy különdíj, kettő V. helyezés, és egy Pro Scientia – Aranyérem. Az OTDK-án résztvevő dolgozatokat önálló kötet formájában adtuk ki. A 2007-es (piliscsabai) XXVIII. OTDK-án 20 dolgozattal indultunk, három I. helyezést, négy II. helyezést, és négy különdíjat hoztak el hallgatóink. 2009-ben a pécsi XXIX. OTDK-ról két I. helyezést, egy II. helyezést, öt III. helyezést, s négy különdíjat értek el diákjaink. Ezek a kiváló eredmények leginkább annak köszönhetőek, hogy a tanszék fiatal oktatói igen aktívan és sikeresen kapcsolták be a diákokat a kutatásokba.

1999-től létezett már egy francia egyetemmel Erasmus kapcsolatunk egy hallgató számára, ám 2005-ben jelentős bővítéseket tettünk: további 3 egyetemmel kötöttünk szerződést összesen 9 helyre, megszerveztük a verseny alapú pályáztatást, információs honlapot hoztunk létre a jelentkezők számára, megszerveztük az információ áramlást a már kint lévő és a pályázó hallgatóink közt. A bővítést folytattuk, jelenleg már 9 külföldi egyetemmel van szerződésünk, 16 helyre. Ez azt jelenti, hogy ezt a létszámot évről évre tartva a hallgatóink közel felének van arra lehetősége, hogy tanulmányai során fél vagy egy évet külföldön töltsön. A tanszéken demonstrátori rendszer működik, amely lehetőséget ad a legjobb hallgatóknak oktatói és egyéb kompetenciáik fejlesztésére.

Új helyre költözés, kutatólaboratóriumok kialakítása

A Pszichológia Tanszék az 1980-as évektől a Bölcsészkar épületével szomszédos Petőfi épületbe költözött a Pedagógia Tanszékkel együtt, ahol a 3. emeleti területét osztották meg. Akkoriban ez a lépés kifejezetten előrelépésnek számított, mert a pszichológia tágasabb elhelyezést nyert. 2005-ben a tanszék továbbá új területtel bővült az Irinyi utcai épület egy első emeleti részének elnyerésével, ahol helyet kapott a Megismeréstudományi Csoport és egy kisebb számítógépes laboratórium. Ettől kezdődően a tanszék két helyen működött, a személyi fejlesztések és az infrastruktúrális igények következtében azonban az elmúlt évek során egyre sürgetőbbé vált az intézet megfelelő elhelyezése és a korszerű kutatási feltételek megteremtése.

Amint megindult a Bölcsészkar fő épületéből a Természettudományi Kar egyes tanszékeinek kiköltözése, felmerült a felszabaduló területek elosztásának kérdése. Ez a helyzet lehetőséget teremtett arra nézve, hogy a Pszichológiai Tanszék végre megfelelő körülmények közé kerülhessen és kiépülhessen egy megfelelő kutatási infrastruktúra. A Bölcsészkar vezetése kedvező döntést hozott, és a felújítási munkák után 2008 július 4-én beköltözhettünk új helyünkre. Valójában a pszichológia visszatért abba az épületbe, ahol egykor működött.

Grastyán Endre EEG Laboratórium (Fotó: Segesvári Csaba)

A beköltözés előtt már jóval elkezdtük a felkészülést új területünk funkcionális hasznosítására, elsősorban is a mintegy 50 négyzetméter laborterület kialakítására és felszerelésére. Ide három kutatólaboratórium elhelyezését terveztük, és megkezdtük a laborfelszerelések beszerzését. A Grastyán Endréről elnevezett EEG laboratórium több milliós felszerelését valamint speciális akusztikus munkálatainak költségét a Bölcsészkar magára vállalta. A Mérei Ferencről elnevezett viselkedéselemző laboratórium felszerelését a piacvezető Noldus cég számítógépes megfigyelő rendszerével szereltük fel, amelynek költségeit az erre a célra félretett intézeti költségvetési keretből finanszíroztuk. Mivel ez az országban az egyetlen olyan labor, amely teljes mértékben a Noldus cég megfigyelő rendszerével működik, a labor a cég magyarországi referencia laboratóriumaként működik. A Kardos Lajosról elnevezett kognitív laboratóriumunk felszerelését szintén intézeti keretből korszerűsítettük. 2008 őszén kulturált, korszerű felszereltségű, és méltó arculatot mutató helyszínen kezdhettük meg a tanévet.

A detektív tükör mögött. Mérei Ferenc Viselkedéselemző Laboratórium, a Noldus cég referencia-laboratóriuma. (Fotó: Segesvári Csaba)

A történeti múlt megbecsülése

• 
  A szegedi Bölcsészettudományi Kar bejárata (Fotó: N.D.)
• 
  A Pszichológiai Intézet bejárata (Fotó: N.D.)
• 
  A Pszichológiai Intézet előcsarnoka (Fotó: N.D.)
• 
  Az Auditórium Maximum a JATIK felől, az Intézet ablakai a főbejárattól balra (Fotó: Vida Andrea)
• 
  A Pszichológiai Intézet udvar-részlete (Fotó:P.M.)

Jóllehet 1929-ben az országban elsőként a Szegedi Tudományegyetem jogelőd intézményében, a Ferencz József Tudományegyetemen jött létre Lélektani Intézet Várkonyi Hildebrand Dezső vezetésével, e történeti múlt emlékezete -különböző okok folytán- sokáig homályba merült mind a szegedi képzésben, mind pedig a pszichológus szakmai köztudatban. Éppen ezért különösen fontos feladatnak tekintjük, hogy figyelmet fordítsunk történeti múltunk megismerésére és megbecsülésére. Különösen jó alkalmat szolgáltatott erre 2008-ban Várkonyi Hildebrand Dezső születésének 120. évfordulója, amelynek tiszteletére emlékülést szerveztünk és emléktáblát avattunk a Bölcsészkar épületében. Idén pedig, 2009-ben, a szegedi Pedagógiai és Lélektani Intézet megalakulásának 80. évfordulóját kívánjuk megünnepelni. A szegedi pszichológusképzés 80 évének nehézségekkel és sikerekkel teli történetéről megemlékező jelen kötetünk annak útjelzője, hogy múltunk emlékezetét ébren kívánjuk tartani, elődeink munkáját megbecsüljük és méltón kívánjuk folytatni.

Jegyzetek

1. A József Attila Tudományegyetem évkönyve: 1997/1998—1999/2000. I. félév (2000). Szeged, JATE. 70.
2. Valóban a régi magyar irodalom- és művelődéstörténet kiváló ismerője és kutatója, Keserű Bálint egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa két tanéven keresztül (1988/1989—1990/1991) vezette a Pedagógiai Tanszéket. JATE egyetemi évkönyv.
3. A József Attila Tudományegyetem évkönyve:1972/73-1991/92. (1973-1993). Szeged, JATE; Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873-1998. Tanszéktörténet (1999). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó 129.
4. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. i. m. 111.; Ki kicsoda 2000: magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter. 1. köt. (1999). Budapest, Greger-Média Kft.
5. Duró Lajos szíves közlése.
6. Duró Lajos szíves közlése.
7. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. i. m. 111.; Ki kicsoda 2000: magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter. 1. köt. (1999). Budapest, Greger-Média Kft.
8. E tanulmány a kor szellemének megfelelően titkosítva lett.
9. Magyar Akkreditációs Bizottság=The Hungarian Accreditation Commitee (HAC).
10. Vajda Zsuzsanna, A SZTE Pszichológia Tanszék jelenlegi helyzetéről készült beszámoló, 2005 június 18.
11. Németh Dezső (szerk.) (2004). Szegedi pszichológiai tanulmányok. Szeged, JGYF Kiadó; Németh Dezső – Krajcsi Attila – Szokolszky Ágnes (szerk.) (2007). Szegedi pszichológiai tanulmányok. Szeged, JGYF Kiadó; SZTE BTK Pszichológiai Intézet honlapja
12. Ki kicsoda 2000: magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, főszerk. Hermann Péter, 1-2. köt. (1999). Budapest, Greger-Biográf : Pléh Csaba szócikkét ld. 2. köt. 1292.; Biográf ki kicsoda 2004: kortársaink életrajzi lexikona / főszerk. Hermann Péter, 1-2. köt. Budapest, Poligráf : Pléh Csaba szócikkét ld. 2. köt. 1290.; Az ezerarcú elme: Tanulmányok Pléh Csaba 60. születésnapjára/ szerk. Gervain Judit, Kovács Kristóf, Lukács Ágnes, Racsmány Mihály (2005). Budapest, Akadémiai Kiadó.
13. József Attila Tudományegyetem évkönyve: 1997/1998—1999/2000. I. félév (2000). Szeged, JATE. 70.
14. A Szegedi Tudományegyetem évkönyve: 2000-2003 (2005). Szeged, SZTE 109.
15. Szarka József (1989): Szokolszky István. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
16. A József Attila Tudományegyetem évkönyve: 1997/1998-1999/2000. I. félév (2000). Szeged, Mészáros Rezső.
17. MTA Kísérleti Pszichológiai Osztály
18. Az idézettségi mutatókat lásd az Országos Doktori Tanács honlapján.
19. Lásd MTA Hírek honlapja.
20. Cowan, Nelson; Csépe, Valéria; Czigler, István & Näätänen, Risto.
21. Kujala, T.; Tiitinen, H.; Sivonen, P.; Alku, P.; Lehtokoski, A.; Czigler, I.; Csépe, V.; Ilmoniemi, R.J. & Näätänen, R.