Szerző:Bíró Lajos

A Wikiforrásból

Bíró Lajos, születési nevén Blau Lajos (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.

Művei[szerkesztés]

  • Bálványrombolók (Egy cinikus ember meséi) (1901)[1]
  • Leányok (1902)
  • Harminc novella (1906)
  • A primadonna; Mozgó könyvtár vállalat, Bp., 1909 (Mozgó könyvtár)
  • Férfiak. Drámai játék; Lampel, Bp., 1909 (Fővárosi színházak műsora)
  • Elbeszélések; Lampel, Bp., 1909 (Magyar könyvtár)
  • Kis drámák; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
  • A diadalmas asszony (1910)
  • Sárga liliom (1910)
  • Nyári zivatar. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1911
  • Glória és más novellák; Athenaeum, Bp., 1911 (Athenaeum könyvtár)
  • Szolgák országa. Regény; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • A császár és más férfiak. Novellák; Politzer Zs. és fia, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • A vízözön és egyéb elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1911
  • Egy tizennyolcéves leány. Elbeszélés; Schenk F., Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
  • A sajtó; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • A fekete ostor és más novellák; Singer-Wolfner, Bp., 1911
  • A jövő országútján. Hat újságcikk; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
  • A rablólovag. Színjáték három felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1912
  • Kunszállási emberek (1912)
  • Szent házasság (1912)
  • Tavaszi ünnep. Dráma; Singer-Wolfner, Bp., 1913 (Bíró Lajos munkái)
  • A háború. Drámavázlat; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
  • Biró Lajos–Lengyel Menyhért: A cárnő. Színmű; Singer és Woflner, Bp., 1913 (Bíró Lajos munkái)
  • 1913. Történelmi színmű; Singer-Wolfner, Bp., 1914 (Bíró Lajos munkái)
  • Az utolsó csók. Egy szegény ifjú története három felvonásban; Singer-Wolfner, Bp., 1914
  • A szentlélek lovagja (1914)
  • A Serpolette. Regény; Athenaeum, Bp., 1914
  • Hotel Imperial. Színmű; Légrády, Bp., 1917
  • Don Juan három éjszakája. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1917
  • A mélység lakói. Regény; Légrády, Bp., 1917
  • A Gálszécsy család; Érdekes Újság, Bp., 1917 (Legjobb könyvek)
  • A kezdet és a vég. Bíró Lajos vezércikkei 1914-1918; Világ, Bp., 1918
  • A Molitor-ház. Detektívregény; Légrády, Bp., 1918
  • Sárgarigó. A fehér terraszok és más elbeszélések; Légrády, Bp., 1918
  • Elbeszélések; Lampel, Bp., 1918 (Magyar könyvtár)
  • Francia négyes. Komédia; Légrády, Bp., 1919
  • A szerelem születése; Pantheon, Bp., 192?
  • Politikusok (1920)
  • A bazini zsidók. Regény; Pegazus, Bp., 1921
  • A szerelem iskolája; Pegazus, Wien, 1922 (Kis magyar könyvek)
  • Álarcok. Színjáték; Pegazus, Wien, 1922
  • Toinette vagy Dubarry grófné a huszadik században. Regény; Pantheon, Bp., 1925 (A regény mesterei)
  • Amor és Psyche. Regény; Kultúra, Bp., 1925 (Magyar regényírók)
  • Házasság. Regény; Pantheon, Bp., 1926 (A regény mesterei)
  • Az élet arénája. Huszonöt elbeszélés; Pantheon, Bp., 1926 (A regény mesterei)
  • Hotel Imperial. Regény. Biró Lajos Mélység lakói című regényének filmváltozata; Singer és Wolfner, Bp., 1927 (Milliók könyve)
  • Kacérság iskolája. Regény; Pantheon, Bp., 1928 (A regény mesterei)
  • Boszorkánytánc (1929)
  • Fölszállott a páva (1946)
  • Kis Katalin (1946)
  • Szolgák országa. Válogatott elbeszélések; vál., sajtó alá rend., utószó Lengyel Géza; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Arabella; vál., szerk. Szabó Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1975 (Kiskönyvtár)
  • Nagyváradi színikritikák a Holnap évtizedében. Ady Endre, Bíró Lajos, Dutka Ákos és Juhász Gyula írásai a színházról; vál., bev. Indig Ottó; Kriterion, Bukarest, 1975 (Téka)
  • Sárga liliom. Ködben égő bánat három zenés részben; Bíró Lajos után Mohácsi István és Mohácsi János; Nemzeti Színház–Palatinus, Bp., 2005 (Nemzeti Színház színműtár)
  • A Molitor-ház. Detektívregény; szöveggond., utószó Stauder Mária; Unikornis, Bp., 1999 (A magyar próza klasszikusai)
  • "...nem látunk semmit...". Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből; sajtó alá rend., jegyz., bev. Varga Katalin és Veres Miklós, tan. Borbás Andrea; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2017
  1. Ady Endre írt a tizenhárom elbeszélést tartalmazó könyvről kritikát a 'Nagyváradi Naplóba' :http://mek.oszk.hu/05500/05551/html/adypr0116.html