Szeretnék... (Tisza Domokos)

A Wikiforrásból
Szeretnék…
szerző: Tisza Domokos

Szeretnék, szeretve, szeretni szeretőt;
Érezni, érzetni, mi az a szerelem,
A tavasz virági borítják a mezőt,
És még tél borítja sovárgó kebelem.

Forró fényt áraszt a nap a zöld tájakon,
Elszállott, elfoszlott a tél hűvös éje,
És még engem éj lep! jőj fel, jőjj fel napom!
Első szerelemnek titkos, édes kéje.

Népesülj meg, lelkem hallgatag pusztája,
Csattogó madárral, csevegő érzettel,
Dalaiknak hevét hogy minden csudálja,
Egy pedig megértse, rokon szeretettel!