Profán litánia

A Wikiforrásból
Profán litánia
szerző: Juhász Gyula
1912 A többi Litánia című vers listáját itt találod.

Tűnt Anna, aranyház,
te drága csoda,
elefántcsontmívü
boldog palota.

Tűnt Anna, te tünde,
te édeni kert,
ahonnan örökre
sors kardja kivert.

Tűnt Anna, mennyország,
Thulén tuli táj,
kire messze, mélyben
gondolni be fáj!

Mindent, ami kincses,
úgy hordok eléd,
úrnője elé mint
rabszolga cseléd.

S te fönn, szoborárván
trónolsz, te örök,
mint dór templomok ormán
merev, isteni nők!