Panasz (Tisza Domokos)

Panasz szerző: Tisza Domokos

Miért születtem, miért szerettem!
Felhőtlen kék ég mosolyg felettem,
Mosolygott én rám gyönyörű kék szem,
Oh de mindig fáj, ha rá emlékszem!

Minden bokorban fülmile mulat,
Minden bokorban ibolya illat.
Mulattam én is, ibolyát szedtem,
Szivemre tettem s ah elvesztettem!

Szép ifjú lepke kéjtől izgattan
Egyik rózsáról másikra pattan.
Melyet szerettem, volt olyan rózsa,
De egy tavasz sincs, mely visszahozza!

Az erdő lombján gerle madárka
Búgat, repesget, öleli párja.
Hol az én párom? Messzi elreppen!
Miért születtem, miért szerettem!