Pünkösdre

A Wikiforrásból
Pünkösdre
szerző: Vida József

Felhök között jár a csillag,
Sorsunk vezércsillaga;
Fáj a lelkünk, mintha rája
Száz sulyos kö hullana.
De reményünk el ne haljon:
Rosz időt fölváltja jó…
Itt van piros pünkösd napja:
Eljön a vigasztaló!

Rongyos koldus, fejedelem –
Nyert a roszból mindenik;
Ne csüggedjünk hát bajunkban,
Csillagunk még feltünik,
S búbánatunk elenyészik,
Mint verőfényen a hó…
Itt van piros pünkösd napja:
Eljön a vigasztaló!

„Tűrni, várni és remélni,”
Legyen hármas jelszavunk;
A ki mindig gyáván jajgat,
Arra nem sokat adunk.
Férfiutól többet várunk,
Panasz nem nekünk való…
Itt van piros pünkösd napja:
Eljön a vigasztaló!

Sorsunk Isten kezében van,
Bizzunk benn föltétlenül;
Lesz idő még, hogy szemünkbe
A háladás könye gyül,
Ha majd biztos révbe juthat
Sorsunk, ez a hányt hajó…
Itt van piros pünkösd napja:
Eljön a vigasztaló!