Oldal:Zsidó nők a történelem, az irodalom és a művészet terén.djvu/52

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

ravágyásban és cselszövésben lehetőleg felülmulta. Nem volt oly gonoszság, melynek kivitelétől visszariadt volna. Első férjével, Józseffel folytonos viszálkodásban élt; s mint már fönebb emlitettük, azzal vádolta be, hogy az ártatlan Mariamnával tiltott viszonyban áll, és oda vitte a dolgot, hogy a király lefejeztette őt. Hasonló véget készitett elő második férjének, az idumeus Kostobárnak is, ki Heródes bizalmas embere volt. Mivel hogy csakhamar megúnta és szabadulni óhajtott volna tőle, minden törvény és szokás ellenére válásra szólitotta fel, és midőn a király ezt ellenezte, rágalom által igyekezett czélját elérni. Nem maradhat, ugy mondá, oly férfival egyesülve, ki titkon fivére ellen konspirál és annak életére tör. Igy aztán a király beleegyezésével átadatá férjének a válási okmányt, és boszuvágyában addig nem nyugodott, mig Kostobárt életétől meg nem fosztatá.

Már túlhaladta a hatvan évet, midőn a királyi udvarban egyszer egy szép ifjú arabbal véletlenül megismerkedett, és vele szerelmeskedésbe is bocsátkozott. Sylleus, ez volt kedvesének neve, gazdag hozomány reményében megkérte kezét. Kevésbbé a zsidó hit iránti szeretetből, mint inkább az arab hadvezér iránti ellenszenvből, Heródes csak azon feltétel alatt adá beleegyezését a nővérével kötendő házassághoz, ha Sylleus zsidó hitre tér; de mivel ez