<poem> Azt sem mindegyiket. Csupán az egyiket: Az ő édes apját. Mért húzta el tőlem A kisebbik fiát. Ha neki fia volt, Nekem szeretőm volt, Ha neki kedves volt, Nekem kedvesebb volt.
196. Volt szeretőm, szép, de hamis. Hamis még a zúzája is, Engem mondott kedvesének, Mást csókolt a hamis lélek.
Felfogadtam Isten előtt, Hogy nem tartok több szeretőt; Ha tartok is, olyat tartok. Kivel becsületet vallok.
197. Vörös bársony süvegem — Most élem gyöngy életem! Bokréta van mellette, Barna babám kötötte.
Ha kötötte, jól tette: Csókot kapott érette. Kössél babám másszor is, Megcsókollak százszor is!
198. Zavaros a Tisza vize, megáradt. Az én szivem körülfogta a bánat, Körülfogta mint a dinnyét a szára, Kis angyalom, itt hagylak nemsokára.
