Oldal:Magyar remekírók - A magyar irodalom főművei - 54. kötet - Magyar népdalok.djvu/31

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

<poem> 30. Azt mondják, nem adnak Engem galambomnak, Inkább adnak másnak, Annak a hat ökrös Fekete subásnak.

Pedig az én rózsám Oly szelíden néz rám, Hogy ha csókot hint rám Tizenkét ökörért Csakugyan nem adnám.

Édes anyám kérem. Ne hűtse meg vérem, Hiszen azt ígérem, Hogy én a rózsámmal Holtomig beérem !

31. Barna kis lány megy az Isten házába, Hova lépik, virág nyílik nyomába. Imádságos kis könyv van a kezébe, Tündérország tündöklik a szemébe.

Virágoskert szentannai nagy templom, Te vagy benne legszebb virág angyalom. Ugy elnézlek te gyönyörű virágszál Soh' se tudom, hogy a pap mit prédikál.

32. Barna pej paripa, Selyem kantor rajta, Ott a kútnál rózsám A lovát itatja.

Nem lovát itatja. Magát fitogtatja, Két piros orczáját Mással csókoltatja.