Idegen földön
| Idegen földön szerző: Móra László |
Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben.
Álmodok, álmodok havas téli estről...
Álmodok, álmodok messzehagyott Pestről.
Szemeim becsukom, hogy hamarabb érjek.
Így hamarabb száll a könnyetsíró lélek.
Ott vagyok ott vagyok hű kis családomnál,
Ott vagyok, ott vagyok két szép csillagomnál,
Hol a fáradt mécsnek szentelt fénye árad, -
S téli szép esténknek sok meséje támad...
Álmodok, álmodok két árva virágról...
Egy kicsi bimbóról, egy szép rózsaszálról.
Keresem szemüknek mennyből kapott fényét,
S átfonom lelkünknek sok magasztos szépjét...
Szeretném a csókom mind-mind nekik adni...
A két hű ajakra hosszan rátapadni...
Szeretnék ágyuknál most ott térdepelni,
S két kezem imára vélük összetenni.
Álmodok, álmodok... Könnyem is kicsordul...
Téli est egére ezer csillag fordul.
De ez a fényes ég, csaknem a mi egünk:
Szerb göröngy az ágyunk, – és magyar vért vetünk...