Hetedik (Mely keserven kiált...)

A Wikiforrásból
Hetedik
szerző: Balassi Bálint

Kiben az kesergő Céliáról ír

 
1 Mely keserven kiált fülemile, fiát hogyha elszedi pásztor,
     Röpes ide-s-tova, kesereg csattogva bánattal szegény akkor,
     Oly keservesképpen Célia, s oly szépen sírt öccse halálakor.

2 Mint tavasz harmatja, reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát,
     Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát,
     Célia szinte oly, hogyha szeméből foly könyve, s mossa orcáját.

3 Mint szép liliomszál, ha félbemetszve áll, fejét földhöz bocsátja,
     Úgy Célia feje vagyon lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja,
     Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.