Hej be derék vigan lenni

Népdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Hej be derék vigan lenni

Hej be derék vigan lenni,
A mikor van enni, inni,
          Mindig nevetni a gondot,
          S elűzni a bolondot.

Ez az élet csak rövidül,
És az ember hamar kidül;
          Ha a kedvet nem ismeri,
          A fejét a falba veri.

De én heje díre dóra,
Minden napra virradóra,
          Vídám jó kedvet csinálok,
          Busan nem is járkálok.

Gondba nem halok bele, ha
Megunom magamot néha.
          Tekintek hej dire dóra!
          Pintes boros korsóra.

Ha egy két cseppet hörpentek,
Már akkor ugrom, füttyentek,
          S egyszerre hej diadalom!
          Eloszlik az unalom.

Már háromszáz évet értem,
Még sem jött a halál értem;
          Mert ő kemétül nem félek,
          Még annyit csak elélek.

Félre gondok, oszoljatok,
Engem bizony ne bántsatok.
          Van a lónak jó nagy feje,
          Ott lesz a búnak helye.