1935. évi nürnbergi törvények

A Wikiforrásból

Ez a cikk az 1935. szeptember 15-i nürnbergi törvényeket mutatja be.


A. Birodalmi állampolgári törvény.[szerkesztés]

§1.[szerkesztés]

  1. Az állampolgár, aki a Német Birodalom védelmi közösségéhez tartozik és annak azért különösen le van kötelezve.
  2. Az állampolgárság a birodalmi és állampolgári törvény előírásai alapján nyerhető el.

§2.[szerkesztés]

  1. Birodalmi állampolgár csak német vagy rokon vérű személy lehet, aki viselkedésével bebizonyítja, hogy hajlandó és képes arra, hogy hűséges legyen a német néphez és birodalomhoz.
  2. A birodalmi állampolgársági jog a birodalmi állampolgári oklevél elnyerésével lép életbe.
  3. A birodalmi állampolgár a törvények szerinti teljes politikai jogokkal van felruházva.

A Birodalmi állampolgári törvényhez tartozó első rendelkezés 1935 november 14-én.[szerkesztés]

§1.[szerkesztés]

  1. A birodalmi állampolgári oklevélről szóló további előírások meghozataláig birodalmi állampolgárnak számítanak a német vagy vele rokon vérű állampolgárok, akik a törvény életbe lépésekor birodalmi választójogot élveztek, vagy akiknek a birodalmi belügyminiszter a vezér képviselőjével egybehangzóan megadja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot.
  2. A birodalmi belügyminiszter megvonhatja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot vezér képviselőjével egybehangzóan.

§2.[szerkesztés]

Az 1§ előírásai érvényesek a zsidó keverék állampolgárokra is. Zsidókeverék. azaz állampolgár, aki egy vagy két zsidó fajú nagyszülőtől származik, ha az 5§ értelmében nem minősül zsidónak. Minden további nélkül zsidónak tekintendő az a nagyszülő, aki a zsidó hitközség tagja volt.

§3.[szerkesztés]

Csak a birodalmi állampolgár birtokosa a teljes politikai jogoknak,és mint ilyen van szavazati joga politikai szavazásokon és van joga hivatali tisztséget ellátni. A birodalmi belügyminiszter vagy az ő általa kijelölt hivatal egy átmeneti időre kivételeket jelölhet ki a nyilvános hivatalok ellátására. A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.

§4.[szerkesztés]

  1. Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai ügyekben, nem lehet hivatalnok.
  2. Zsidó hivatalnokok 1935. december 31-ével nyugalmi állományba kerülnek. Ha ezek a tisztviselők az első világháborúban a Német Birodalomért vagy szövetségeseiért harcoltak, akkor nyugdíjas korukig megkapják nyugdíjként az utolsó teljes fizetésüket, de ezek nem növekednek a szolgálati kor növekedésével. A nyugdíjas kor elérésével az utolsó nyugdíjképes fizetés alapján lesz a nyugdíj megállapítva.
  3. A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.

§5.[szerkesztés]

  1. Zsidó az, aki legalább három teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származik. A 2§ 2. bekezdése alkalmazandó.
  2. Zsidónak tekintendő a legalább két teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származó zsidó keverék állampolgár, aki:
    1. A törvény meghozatalakor a zsidó vallási közösség tagja volt vagy utána lett annak tagja.
    2. A törvény meghozatalakor zsidóval volt házas vagy utána házasodott össze zsidóval.
    3. Az 1. bekezdés szerinti zsidóval kötött olyan házasságból származik, melyet az 1935 szeptember 15-i, a német vér és a német becsület védelme érdekében hozott törvény meghozatala után kötöttek.
    4. Aki egy az 1. bekezdés szerinti zsidóval való házasságon kívüli kapcsolatból származik és 1936 július 31-e után születik házasságon kívül.

§6.[szerkesztés]

  1. Amennyiben a német nemzeti szocialista munkáspárt és annak tagszervezetei a vér tisztaságára olyan követelményeket támasztanak, melyek meghaladják az 5. § - t, azok ezzel a törvénnyel nem változnak.
  2. A vér tisztaságát illető, a § 5-öt meghaladó követelmények csak - csak a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettesének egyetértésével hozhatók. Ha már fennállnak ilyen követelések, ezek érvényüket vesztik 1936 január elsején, ha ezeket a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettese nem engedélyezi. Ilyen folyamodvánnyal a birodalmi belügyminiszterhez kell fordulni.

§7.[szerkesztés]

A vezér és Birodalmi Kancellár jogosult arra. hogy kivételeket léptessen életbe a törvény kivitelezési előírásaihoz.



B. Törvény a német vér és a német becsület védelmében 1935 szeptember 15-én.[szerkesztés]

Attól a felismeréstől áthatva, hogy a német vér tisztasága a német nép fennmaradásának előfeltétele, és eltelve azzal a szándékkal, hogy a német nép fönnmaradását a jövőre nézve biztosítsa, a birodalmi gyűlés a következő törvényt hozta meg egyhangúlag, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk:

§1.[szerkesztés]

  1. Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok állampolgárok közti házasságkötés tilos. Enek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek a törvénynek a megkerülésére külföldön kötötték őket.
  2. Semmisségi vádat csak az ügyészség emelhet.

§2.[szerkesztés]

Házasságon kívüli kapcsolat zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok között tilos.

§3.[szerkesztés]

Zsidók nem alkalmazhatnak német vagy rokon vérű 45 év alatti női állampolgárokat háztartásukban.

§4.[szerkesztés]

  1. Zsidók nem húzhatják fel a birodalmi és nemzeti zászlót és nem mutathatják a birodalmi színeket.
  2. Zsidó színek mutatása ezzel szemben megengedett zsidóknak. Ennek a jognak a keresztülvitele az állam védelme alatt áll.