(Kénye szerént...)
A Wikiforrásból
| (Kénye szerént...) szerző: Vörösmarty Mihály |
| Pest, 1817. |
Kénye szerént széljel dühödő szél hajtja vitorlám,
Szerte ragad, nincs már állapodásra helyem,
Már a vad Sirenek zaj alatt lesekődve csikorgó
Zúgással fogokat dúlva toromra fenik.