Önkéntes dala (Petőfi István)

A Wikiforrásból
Őnkéntes dala
szerző: Petőfi István

Katona vagyok én, önkéntes katona,
Nem kell már szerető, se szőke, se barna!
Nem oszthatom én meg senkivel szerelmem,
Szerelmet, hűséget, hazámnak esküdtem.

De meg is tartom én szentül fogadásom;
Hazámat, a meddig kívánja, szolgálom.
Mindaddig, mig kardot szoríthat jobb karom,
Ellenségünk ellen örömmel forgatom.

Oly dicső a halál künn a csatatéren,
Hogyha meg kell halnom, ott múljon el éltem!
Ott porladjak én el, habár sirom felett
Nem lesz is nevemet hirdető sirkereszt!