Zúg az ítélet harangja

A Wikiforrásból
Zúg az ítélet harangja
szerző: Gyóni Géza
(1915. május.)

Áll-e még lesben haramja,
Ki nem támadt a magyarra?
        Itt az óra,
Virradatig áll a tor.
Zúg az itélet harangja, -
Áll-e lesben még haramja?
Álljon elő a lator!

Ezer évig mindig űzve,
Tíz hónapja talpig tűzbe.
        Csak az Isten
Meg a germán mivelünk.
Zúg az itélet harangja, -
Áll-e lesben még haramja?
Álljon elő, fizetünk.

Félkarunkkal félvilágnak,
Másik féllel száz zsiványnak.
        Talján ringyó,
Kapóra jössz legalább.
Fizetünk, mert úri munka, -
S ilyen-olyan pereputtyra
Ha kéz nem jut, jó a láb.

Ezer évig jó kenyérrel,
Most fizetünk vassal, vérrel.
        Vértanúink,
Áldón nyujtják kezüket.
Zúg az itélet harangja, -
Zúgasd, zúgasd sok haramja, -
Most válik meg, mennyit ér a becsület.