Wikiforrás:Szabad források
- Ezt a lapot a Wikipédiából vettük át, ezért átdolgozásra, pontosításra szorul.
Ezen a lapon próbáljuk felsorolni azokat a forrásokat, melyekből a licenc megsértése nélkül cikkeket, vagy szövegeket lehet átvenni. Kérünk, hogy mielőtt felveszel ide bármilyen forrást, előtte alaposan ellenőrizd, hogy az megfelel-e vagy a GNU Szabad Dokumentációs Licencnek, vagy pedig a Közkincs (Public Domain) fogalmának.
Jogi információ
[szerkesztés]Figyelem! Az itt található információk nem jogi tanácsok és nem jogászi állásfoglalások. Bármilyen hivatalos kétség esetén ezen szöveg csupán tájékoztató jellegűnek minősül, és nem tekinthető hivatalos információnak. Az információkért sem a szerzők, sem a Wikipédia illetve annak támogatói semmiféle felelősséget nem tudnak vállalni.
Kérjük, hogy ha hivatásos jogász, ügyvéd, vagy egyéb jogot alaposan ismerő ember vagy, akkor segíts abban, hogy a nem egyértelmű kérdéseket tisztázni tudjuk!
Minden olyan forrást szabadon felhasználhatsz, mely Közkincs, vagyis nem rendelkezik szerzői jogi korlátozásokkal.
Minden forrás közkinccsé válik, melynek a szerzői jogi védelmi ideje lejárt. Ez a védelmi idő országonként eltérő, de általában 50 év az első publikálástól kezdve, vagy 50 év a szerző halála után.
Magyarországon erről az 1999. évi LXXVI. Törvény (a szerzői jogról) rendelkezik, melynek 31-32.§ szerint a védelmi idő ismert szerző esetén annak élete, valamint halála utáni 70 év; ismeretlen szerző illetve több szerző esetén a legelső kiadástól számított 70 év. (Elsőnek a szerző halála után kiadott művekre 25 év a kiadástól számítva.)
Ez alapján a 2024. évben az 1954 előtt elhunyt szerzők művei, valamint az 1954 előtt kiadott több szerző által készített művek közkincsek, és szabadon felhasználhatóak. (Ha valaki jogász, jelezze, ha ez nem pontos valamilyen okból!)
Lejárt védelmű anyagok digitális változatai
[szerkesztés]A digitalizálás önmagában nem alapoz meg szerzői jogot, mivel nem hoz létre új, eredeti művet. Ezalapján az amúgy szabad források digitalizált változatai szintén szabadok.
Ez nem vonatkozik a gyűjteményes művek egészére, vagyis ha valaki készít egy CD-t Michelangelo műveiből, akkor a CD egésze védelmet élvez. Az egyes képek – amik a CD-n találhatóak – nem; ezért amennyiben a felhasználás nem teszi ki a mű jelentős részét, akkor az anyagok felhasználhatóak.
Nehezen meghatározható szerzők esete
[szerkesztés]Sok esetben előfordul, hogy a szerzőt nem tudjuk megmondani, hogy kicsoda (és így azt sem, hogy mikor hunyt el), sem azt, hogy az anyag mikor került először publikálásra; előfordulhat ez régebbi szövegek esetén éppúgy, mint képeknél. Ebben az esetben javasolt az alábbi feltételezés alapján eljárni:
Ha feltesszük, hogy egy átlagszerző mondjuk 35 éves, akkor – tekintve a magyar átlagéletkort – feltehetően 30 évvel a mű keletkezése után elhunyt, ehhez jön még hetven év, az annyi mint 100 év; vagyis a legalább 100 éves anyagok (ez 2024 évében az 1924 előtti műveket jelenti) különösen nagy valószínűséggel szabadon felhasználhatóak. (Ha egészen biztosak akarunk lenni, akkor a szerzőt 20, a halálát 100 évre vesszük; ekkor a teljes vélt védelmi idő 150 év; ebbe statisztikailag szinte minden mű bele fog esni.)
Lexikonok
[szerkesztés]Szabadon használhatóak az 1900-as évek elején, vagy az előtt megjelent Lexikonok, pontosabban ezek nyomtatott formája. (Az elektronikusan feldolgozott változatok nem eredményeznek új eredeti alkotást, és ezért nem esnek az eredetitől eltérő védelmi idő alá.)
Ilyen lexikonok:
- A Pallas Nagy Lexikona (kiadás éve: 1893-1897)
- Révai Nagy Lexikona (kiadás éve: 1911-1935)
- Nagy Képes Világtörténet, (szerk.: Marczali Henrik) (kiadás éve: 1898-1905)
- A Napkelet Lexikona (kiadás éve: 1927)
Élővilág enciklopédiák
[szerkesztés]- Brehm: Az állatok világa (kiadás éve: 1890.; magyar kiadás éve: 1930.?)
- Chernel István: Magyarország madarai (kiadás éve: 1899.)
- Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról (kiadás éve: 1901.)
Egyéb felhasználható nagyobb lélegzetű munkák, könyvek
[szerkesztés]- Dr Kiszely István: A magyarság őstörténete - a Wikipédiában való publikálást a szerző maga hagyta jóvá (lásd user:grin/Források).
- Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története - (kiadás éve 1898.) MEK, a digitális feldolgozásnak nincsenek az eredetitől eltérő licenc-feltételei.
HUPWiki
[szerkesztés]- HUPWiki - a kölcsönösség alapján engedélyezik a cikkeik átvételét (lásd user:grin/Források).
Részben vagy egészében szabad tartalmú lapok
[szerkesztés]- Európai Központi Bank, gyakorlatban a CC-BY-SA licencnek megfelelő feltételekkel használható (a saját védett elemeket kivéve) [1]
Nem használható
[szerkesztés]- Új Magyar Lexikon (kiadás éve: 1961-től, védelmi idő várható lejárata 2031. január 1.)
Kérdéses tartalmak
[szerkesztés]Az alább felsorolt tartalmak esetében nincs egyetértés a szerkesztők között, hogy a magyar törvények alapján melyiket milyen körülmények között lehet a Wikipédiában felhasználni, illetve fel lehet-e egyáltalán. Hozzászólásokat a Vitalapon vagy a Kocsmafalon várunk!
Filmkockák
[szerkesztés]Vélhetően nem használhatjuk?
könyvborítók
[szerkesztés]Vélhetően nem használhatjuk?
albumborító
[szerkesztés]Vélhetően nem használhatjuk?
címer
[szerkesztés]Vélhetően használhatjuk?
logó
[szerkesztés]Vélhetően használhatjuk?
ábrás védjegy
[szerkesztés]Vélhetően használhatjuk?
reklámplakát és fotója
[szerkesztés]reklámplakátról készített saját fotó. nincs információ?
egyebek
[szerkesztés]Egyéb kérdéses tartalom?