Vix-jegyzék
| Levél gróf Károlyi Mihálynak Paul de Lobit francia hadosztálytábornoktól |
Magyarországi Hadsereg
de Lobit tábornok,
a Magyarországi Hadsereg
ideiglenes parancsnoka
a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke
Kegyelmes Uram!
A békekonferencián, az 1919. február 26-iki ülésen elhatározták, hogy azon célból, hogy a munkálatok folytatását akadályozó minden összetűzést elkerüljenek, tanácsos a magyarok és a románok között egy semleges zónát létesíteni, amelyben sem magyar, sem román katona nem lehet, amelynek azonban a fontosabb pontjait a szövetséges csapatok fogják megszállani. A főparancsnok engem delegált, hogy mindazon kérdéseket, melyek a konferencia ezen elhatározására vonatkoznak, Kegyelmességeddel egyetértésben szabályozzam.
Budapesti képviselőm, Vix alezredes a következőkkel van megbízva:
1. A fent említett elhatározást Önnek bemutatni és Önnel közölni, hogy milyen feltételek mellett szándékozom azt keresztülvinni.
2. Kegyelmességeddel egyetértésben, ezen elhatározás alkalmazásának részleteit szabályozni.
3. Ezen részletek közül nekem azokat előterjeszteni, amelyeknél közbenjárásom szükséges lenne.
A/ A semleges zóna határai:
A semleges zónának, amelyet a szövetséges csapatok szállanak meg, következők lesznek a határai:
Keleti határ: Aradtól Nagyszalontáig vezető műút, a Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmárnémeti vasútvonal, mindezen helységek a magyar és román katonai megszállás alól ki lévén zárna, ezen fent említett közlekedési vonalakat azonban a román csapatok és a szövetségesek ellenőrzése alatt álló lakosság - amennyiben ezt a gazdasági szükségletek megkívánják használhatják.
Északi határ: A Szamos és Tisza folyó, Vásárosnaménytól öt kilométerre eső pontig.
Nyugati határ: A Tiszát öt kilométerre Vásárosnaménytól északnyugatra elhagyja, aztán Debrecentől öt kilométerre nyugatra, Dévaványától három kilométerre nyugatra, Gyomától nyugatra, Orosházától, Hódmezővásárhelytől és Szegedtől öt kilométerre nyugatra húzódik.
Déli határ: Maros folyó, Arad és Szeged városok, amelyek minden magyar és román csapat kizárásával a szövetséges csapatok által lesznek megszállna. A határok részletes vázlata későbben fog megállapíttatni.
B/ A zóna kiürítésének és megszállásának feltételei:
A magyar csapatoknak a semleges zóna nyugati határa mögé való visszavonulása, inkluzíve március 23-án kezdődik és egy maximális tíznapi időközben kell, hogy befejeztessék.
Ezen idő alatt Condrecourt tábornok, akit a semleges zóna keleti parancsnokságával bíztam meg, ezt
és ellenőrizni fogja a magyar csapatok kiürítési mozdulatait.
A román csapatokat felhatalmazza a békekongresszus, hogy vonalaikat a semleges zóna keleti határáig előretolják, jelenlegi elhelyezésükben megmaradnak azonban mindaddig, míg a magyar csapatok ezen zóna nyugati határán túl nem jutottak.
C/ Anyag
I. Hadianyag: Azon hadianyagot, amely a románok által megszállandó zónában van, francia tisztek és katonák fogják leltározni és megőrizni, ezt az anyagot, minthogy nem tekintik hadifoglalásnak, a magyarok el fogják vihetni.
Az anyag, amely a semleges zónában van, a magyar kormány rendelkezésére bocsáttatik, amelynek szabadságában van ezt nagy a mostani helyén hagyni, vagy elvinni.
II. A magyar állam tulajdonát képező vasúti és gazdasági anyag: Ennek az anyagnak szintén a helyén fog kelleni maradni addig, amíg fölötte határozat nem hozatik. Leltározva lesz és egy magyar-román komisszió a Condrecourt tábornok elnöksége alatt nekem a használatba vételének kérdésében ajánlatokat fog tenni.
D/ Közigazgatás
A polgári közigazgatás a semleges zónában a szövetséges parancsnokság ellenőrzése alatt a magyar kormány kezében fog maradni: a magyar csendőrség és rendőrségi karhatalom a fent említett parancsnokság vezetése alatt a rend és nyugalom fenntartását fogja biztosítani.
Van szerencsém Kegyelmességedet kérni, hogy szíveskedjék március 21-én tizennyolc órakor Vix alezredessel azt a dátumot közölni, amikor a magyar csapatok a semleges zóna túloldalán megjelölt határt elérték, mint előbb a B/ szakaszban említett, hogy a mozdulatok március 23-án kezdődnek és hogy maximális 10 napi időközben kell, hogy végrehajtassanak.
Az anyagok miatti kérdéseket semmi esetre sem szabad azon célból ürügyül venni, hogy ezen határidő meghosszabbíttassék, minthogy minden rendelkezés megtétetett, hogy ezt a kérdést kiürítés után is meg lehessen tárgyalni.
Forrás[szerkesztés]
- Raffay Ernő: Trianon titkai (A háborúnak vége, a harc folytatódik), Tornado Damenija Kiadó, 1990., 95. oldal