Vita:Szent szonett

Forrás:Kosztolányi Dezső: Idegen költők I. 50.-51. oldal

Holy Sonnet 10

Death, be not proud, though some have called thee

Mighty and dreadful, for thou art not so;

For those, whom thou think'st thou dost overthrow,

Die not, poor Death, nor yet canst thou kill me.

From rest and sleep, which but thy picture[s] be,

Much pleasure, then from thee much more must flow,

And soonest our best men with thee do go,

Rest of their bones, and soul's delivery.

Thou'rt slave to Fate, chance, kings, and desperate men,

And dost with poison, war, and sickness dwell,

And poppy, or charms can make us sleep as well,

And better than thy stroke; why swell'st thou then?

One short sleep past, we wake eternally,

And Death shall be no more, Death, thou shalt die.

[1]

Információ erről a kiadásról
Eredeti kiadás:
Forrás:	Kosztolányi Dezső:Idegen költők I. 50.-51. oldal
Szerkesztő(k):	Zlajos
Feldolgozottsági szint:	Teljes szöveg
Megjegyzések:
A szöveg pontosságát ellenőrizték:	Zlajos 2009. január 27., 17:09 (CET)