Világosítsd föl

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világosítsd föl
szerző: József Attila
Keletkezési idő: 1936. júl. - okt.

Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák - kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
    Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
    de mind-mind pénzre vált reményt;
    ki szenet árul, ki szerelmet,
    ki pedig ilyen költeményt.

És vígasztald meg, ha vigasz
a gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét -
    mivelhogy rend kell a világba,
    a rend pedig arravaló,
    hogy ne legyen a gyerek hiába
    s ne legyen szabad, ami jó.

S ha száját tátja a gyerek
és fölnéz rád, vagy pityereg -
ne dőlj be néki, el ne hidd,
hogy elkábítják elveid!
    Nézz a furfangos csecsemőre:
    bömböl, hogy szánassa magát,
    de míg mosolyog az emlőre,
    növeszti körmét és fogát.