Vesztegzár a Grand Hotelben/Huszonharmadik fejezet
XXIII
[szerkesztés]- Kérem, ez nem igaz - mondta Maud. - A herceg azt hiszi, hogy megmenthet, ha feláldozza magát.
Közben belépett a herceg is.
- Hagyja, Maud... - mondta csendesen. - Én öltem meg Ranke doktort, mielőtt bekopogtattam magához. Ott állt Lindner szobájában a nyitott ajtónál. Hallottam, hogy a házi központnál a 72-es szobát kéri. Elfogott a düh. Kitéptem a kezéből a kagylót, és goromba voltam hozzá. Kinevetett. Aztán megfordult, hogy bemegy Maudhoz. Ott feküdt kezem ügyében a tőr... felkaptam és...
- Nem igaz! - kiáltotta Maud.
- Ne próbáljon megmenteni. Én tettem. Tartóztassanak le.
Elder nem szólt közbe. A noteszébe jegyezgetett. A kapitány néha ránézett. Váltakoztak az érzései Elderrel szemben.
Végül intett Sedlintznek, aztán a két kihallgatotthoz fordult.
- Tudomásul veszem, amit mondtak. Kérem önöket, hogy menjenek a szobájukba, és további intézkedésig tartózkodjanak ott.
Miután Sedlintz kiment a herceggel és Mauddal, hogy őrséget rendeljen az ajtójuk elé, a kapitány Elderhez fordult.
- Átkozott história! Ilyent még nem is láttam! Három tettes egy gyilkossághoz!
- Négy tettes. Mert Vangold zsebében volt a véres terítő.
A kapitány a körmeit nézegette.
- Hm... Úgy látom, jegyzett valamit - mondta végül halkan.
- Igen... Néhány főbb pontját az ügynek.
- Csakugyan? Maga szerint melyik a leggyanúsabb?
- Az, aki a szőnyeget eltüntette.
- De miért?
- Mert az ment ki legutoljára a szobából, tehát elbújt, illetve ő ott volt már, amikor az első gyanúsított érkezett, és amikor látta, hogy a tetemet elviszik, magával vitte a szőnyeget.
- És ez az ember nem lehetett a herceg, Lindner, Borckman kisasszony vagy signora Relli.
- Nem. Ezek mind találkoztak egymással a gyilkosság után. A szőnyeg nem volt náluk.
- A leggyanúsabb az olasz nő!
- Egyformán gyanúsíthatóak - mondta Elder. - Mindegyiknek volt néhány perce alibi nélkül, a gyilkossággal egy időben.
Markheit felállt.
- Én megyek ebédelni. Csak azt szeretném tudni, hogy mi a véleménye, Elder, az ügyről?
- Kissé megakadt. Szerintem jobb lenne, ha a gyanúsítottak szabadon mozognának a házban, és megfigyelhetnénk őket.
- De amíg Villiersnéről nem tudjuk, hogy hol van, addig kénytelen vagyok így eljárni - mondta kurtán a kapitány.
- Legalább annyit tegyen meg nekem, kapitány úr, hogy a szőnyeget megkeressük.
- Hogyan?
- Kivétel nélkül valamennyi szobát átkutatjuk. Egy kétszer három méteres szőnyegről van szó. Valamelyik szekrényben vagy ágy alatt rejthették csak el. Ahol a szőnyeg van, ott a gyilkos.
- Rendben van. Végigjárhatjuk a szobákat.
- Ez a szőnyegtől eltekintve is tanulságos lesz - mondta Elder, és elindultak.