Vedd sarlódat édes kincsem

A Wikiforrásból
6. Vedd sarlódat édes kincsem
szerző: Kisfaludy Károly

Vedd sarlódat édes kincsem,
Aratni jer most énvelem.
Temelletted, édes rózsám,
Mindjárt jobban megy a munkám.

Danolj rózsám, a nótában
Mint szivünkben szerelem van.
Szép is a dal, ha szerelmes,
Bús legyen bár, még is kedves.

Kösd be fejed a kendővel,
De szép orczád ne takard el,
Virágos kert az énnekem,
Örömimet onnan szedem.

Nagyon süt nap dél felé,
Pihenj le a kereszt mellé,
Dülj szűrömre édes rózsám!
Enni majd hoz édes anyám.

Én addig a kútra megyek,
Hogy friss vizzel enyhítselek,
Ha csókot adsz érte, rózsám,
Hárommal megköszöni szám.

Aratgassunk aztán megint,
Mig az este álomra int;
Ád az isten így kenyeret,
Igy veszlek el én tégedet.