Végállomás az őszben

A Wikiforrásból
Végállomás az őszben
szerző: Juhász Gyula

Kis állomás az álmos őszben.
Várok, de nem tudom, mire?
Ködvár előttem és mögöttem,
A szép napokból rég kijöttem,
Mindegy: közel vagy messzire!

Ha itt maradnék bánatommal,
Mi haszna, és ha elviszem,
Véle ébred a szürke holnap,
S a messzezengő távoloknak
Csak gyászt zeng vissza vert szivem.

Kis állomás az álmos őszben,
Valaki ott fenn zongoráz,
Az életemet veri csöndben,
Egyhangú lassan ott fölöttem,
Ilyen lehet kis temetőben
Sírok fölött, ha a szél dudorász.