Udvarhölgy sóhaja a császári palotában

Udvarhölgy sóhaja a császári palotában szerző: Tu Hszün-ho, fordító: Kosztolányi Dezső

Ki szép, annak szépség az átka.
Sóhajtva nézek a tükörbe.
A császár kényes, büszke mátka.
Mily díszt vegyek ily úri körbe?
Akkor dalol madár, ha nyár van
s rózsák virítnak a határban.
Az évek telnek, egyre telnek.
Papsajtot szednek künn a lányok
s a szerelemről énekelnek.