A lap feldolgozottságának foka

Tisztelgés a viadal előtt

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tisztelgés a viadal előtt
szerző: Karinthy Frigyes

Ellenfelem
Ezt a titkos jelet karddal a föld felé
(Szemét hunyorítva, hogy észre ne vegyék)
Ne nézd összebeszélésnek
Vagy aljas vesztegetésnek hogy csak színleg bántsuk egymást
Ó nem nem tudom jól büszke vagy mint én
Verekedni fogsz inad szakadtáig
Én is ó én is nem erről van szó
Üzenetet akarok adni amit ketten értsünk
Külön tisztelgést mást mint a hivatalos
Amit megkövetel karzat és nézőtér
Csak így cél nélkül érdek nélkül úri gőgből
Hogy tudd mielőtt meghalsz vagy meghalok
Én tudom ám ki vagy de tudd meg te is rólam
Lesunyt homlokomon vedd észre ugyanazt a jelet
Amit én is észrevettem a te homlokodon
Egy perc és kardunk éle vígan összecsendül
Csattanva csókolja egymást s mint megfeszült húr
Halkan és ravaszul pendül meg közben a penge
Látod én tudom hogy különb vagy azoknál
Legkülönb közülük akik ellenem harcba kiküldtek
Két idegen törzs boldogtalan két fia ketten
Két idegen faj akik szörnyen gyűlölik egymást
Helyettük mérkőzünk uj Curiatiusok
Ugye neked is könnyebb meghalni mint megmondani otthon
Törzsed Apáinak azt a titkolt Bűnt, a te titkod
Azt a Hét Táblán hirdetett Átkát a Gonosznak
Hogy csak a gyávák gyűlölnek sose gyűlöl a bátor
Ugye te is restelled torkod szorul tudni előre
Itt fekszik majd a porondon egyikünk s míg a másik
Felröppen vállaira ordító sokaságnak.
Homlokát veri vér s a babér s leomló kezeit
Nyálazzák vérszagra kinyílt lihegő asszonyi szájak
Ő hallgatva s megbabonázva dermed majd le földre
Hol a porban éppen akkor hurcolják a tetemet
Horpadt mellét lógó lábait sápadt és csukott ajkát
Mely sose szólt hozzá és fejét mely felé sose fordult
Megtört szemeit melyek soha nem tünődtek el a szemébe
Hősi harcaiban Zöldeknek Sárgáknak és Feketéknek
Őt ezt a fehéret itt akivel meg tudták volna érteni egymást
S akivel most - hallod a másodikat? - kezdődik a hajcihő
Előbb csak karddal aztán ha nem megy a játék
Vaskóval és tussal és puskaaggyal és kézi gyilokkal
S ha még akkor is hörög egy kis szusz valahol
Eldobva fegyvert puszta kézzel csak a fejének
Kecsezkecsken fogd ahol éred ez az új harci kiáltás,
Ez az új hujuhuj ez az új krisztusi zászló
Körmöd a torkomon és fogam belevájva karodba
És karmoddal - harmadik jel volt? - hurrá, rajta, ne resteld!
Karmoddal tépd ki szívem és beledet hadd taposom ki
Halj meg kutya vagy gebedjek én holtra előtted
Hurrá le a földre, a zöldre, a véred, pirosra te fested, most jött el az
estem, az ested, hol a testem, a véred, a tested, a vérem, én ellenem,
idelent, odafent, odafent egyetlen barátom, méltó felem, égi testvérem!