Szonett azokhoz, akik még húsz évesek

A Wikiforrásból
Szonett azokhoz, akik még húsz évesek
szerző: Kosztolányi Dezső
Nyugat · / · 1913 · / · 1913. 10. szám

Ó ifjúság, ha hozzátok megyek,
Sötét könnyekbe takarom a gőgöm
És egy sarokba mélyen eltünődöm,
Hogy vannak völgyek és vannak hegyek.

Az arcotok oly biztosan ragyog.
A hajatok nő burjánozva, sűrűn.
Én a küszöbön lehúzom a gyűrűm,
Hogy ne lássátok, mily szegény vagyok.

Mert gyűrű, lánc, pénz, óra már a kincsem,
A nagyvilágon más számomra nincsen,
A gazdag föld bőséges útjain.

Hadd üljek itt, én, koldús és tapasztalt
Öreg apa, nem zavarom az asztalt.
Erős öcséim, szent-szent fiaim.