Ugrás a tartalomhoz

Szonett az ősökhöz

A Wikiforrásból
Szonett az ősökhöz
szerző: Álgya Zoltán
Nyugat 1921. 11. szám

Ott hol a Víz az Éggel összeér
És halk zenében összekapcsolódik,
Ott földi ének mindhiába hódít
Új szavakat a régi bölcsekért.

A láz piroslik, terjed a fekély,
Úgy kiszikkadt az újvilágnak medre
(Pamlagra nem hullt vashomlokú Detre)
S a szent seregnek száma mily csekély.

A földbe magvat mindhiába vetnek,
Az Égiek bűnös magunkra hagynak:
Nem adnak parancsot a fellegeknek.

A végitélet harci kürtje szól
S élén a véres, győzedelmes hadnak
Az Isten útján őseink haladnak.