Ugrás a tartalomhoz

Szerző:Marót Károly

A Wikiforrásból

Marót Károly, született Kronstein Károly (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).

Művei

[szerkesztés]
Ὅμηρος[1] Homérosz
  • Fejezetek a Homeros kérdéshez (Budapest, 1907)
  • A vallás egyénlélektani gyökerei (Budapest, 1919)
  • Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Szeged, 1926)
  • Goethe görögsége (Szeged, 1932)
  • Hornyánszky Gyula (Budapest, 1934)
  • Faj- és fejlődés az ethnológiában (1936)
  • Szent Iván Napja. In: Ethnographia-Népélet, 1939, 254—296 11.
  • Eitus és Ünnep. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 143—187 11.
  • A magyar néprajzkutatás feladatai. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 273—308. 11.
  • A magyar "Szent Iván" tanítása. In: Szellem és Élet 4. évf. 4. szám (1941. június) A fentiek előadásként hangzottak el a Budapesti Philologiai Társaság 1940. dec. 18-i felolvasó ülésén.
  • Homeros „a legrégibb és legjobb” (Budapest, 1948)
  • A népköltészet elmélete és magyar problémái (Budapest, 1949)
  • A görög irodalom kezdetei (Budapest, 1956, német: 1960)
  • Az epopeia helye a hősi epikában (Budapest, 1964)
  1. görögül