Szerkesztő:Suto.tamas/Kritikusaimhoz

Kritikusaimhoz szerző: Mihai Eminescu, fordító: Sütő Tamás

Nagyon sok virág van, s kevés
termést hordoznak gyakran,
mind az élet kapút verik,
de holtan hullnak el s halkan.

Nagyon könnyű verset írni,
amikor nincs mit mondanod,
hallásod után az üres
szavakat egy sorba rakod

De amikor a szíved ver,
élő vágyak és sok szenvedély,
fejedbe mindnek hangjáért
hallgatást kellene remélj?

Mint a virágok kik vernek
az élet s az eszme kapuján,
kérnek engedélyt a világba
az alkotott beszéd ruhán.

Saját szenvedélyeidet
és saját életedet,
mely bíra ítéli meg majd,
mely használ majd jeges szemet?

Á! akkor talán megérzed,
hogy fejedre hull az égbolt:
hol találod a szavad
mely igazságnak elég volt.

Kritikusok, holt virágok
nem tudtok termést hordani,
könnyű akkor verset írni
mikor nincs mit elmondani.