Szerkesztő:Suto.tamas/A világ színpad
A világ színpad,
minden férfi és nő benne csupán színész:
aki időre jön és majd kilép,
egy ember ha jó úgy sokat játszik,
összesen hét felvonást. Első a csecsemő,
kapálózva nyafog dajka karján.
Majd a félénk táskás iskolás
reggel friss arca, egy csigatempó
nem kér iskolát. Közelg szerelme,
tüzes katlan balladája sóhaja
két szempárnak és így lesz ő katona
lám sok furcsa eskű, hosszú szakál
drága becsűletben rettentő gyors vészben,
űzve a bugyorgó hírnevet,
ágyú szájában is. S aztán a törvény
tisztes körben elárasztja jóval
kemény szemekkel, s vágott szakállal
sok modern bölcs szóban van már erény,
ő csupán így játszott. Jön nagy csere
bújhat aszott papucsos nadrágba
nagy látvány orrán, a hólyagjába,
egy világ bő, őrzött harisnyába,
az apró lábért és férfi hangért,
ő a gyermek énekhez fordul vissza,
de nincsen síp hangjában. Utolsó szín
e cselekvő történetnek vége,
második gyermekkor, furcsa feledés
fogak, látás, ízek, minden nélkül.