Szerkesztő:LinguisticMystic/bg-schmidt

A Wikiforrásból

Bhagavad-gítá: Ind theozófikus költemény[szerkesztés]

Szanszkrit eredetiből fordította, bevezette és magyarázta

Schmidt József

Előszó[szerkesztés]

A Bhagavad-gítá a legszebb ind theozófikus költemény, amely megérdemli, legalább is megérdemelné hogy a művelt magyar közönség figyelmére méltassa. Erre persze mostanában nem sok kilátás van. Mert ma már csak kevesen hiszik, hogy a szív műveltsége az egyetlen igazi műveltség, amelyet semmiféle más, még a legalaposabb fejműveltség sem pótolhat: a fejkultúra fél kultúra. Aki ezt hiszi, nem fogja hiába forgatni ezt a könyvet. Aki más hiten van, okosan teszi, ha kezébe sem veszi.

A költemény fordítása próza, hogy minél hűbb lehessen. Az olvasó nem sokat veszít vele, hogy nem költeményt kap, mert az eredetinek versmértéke nem oly művészi, hogy miatta érdemes volna a gondolatok szárnyait megnyirbálni.

Az ind szavak magyarosan vannak írva.

Rövidítések

Bhg. : Bhagavad-gítá

Mhb. : Mahá-bhárata

Bevezetés[szerkesztés]

1. A Bhagavad-gitá mivolta[szerkesztés]

A Bhagavad-gitá ó-ind (szanszkrit) nyelvi theozófikus költemény, illetőleg filozófia, vallás és erkölcs karakterisztikus ind egyvelege poétikus köntösben. A Bhagavad-gitá cím a. m. "a Magasztosnak éneke".[1] Más, szabatosabb címek: Bhagavad-gítáh, "a Magasztosnak énekei", vagy Bhagavad-gítá upanisadah, "a Magasztostól énekelt titoktanok". Indiában igen gyakori cím a Gítá, "az Ének" par excellence.

A Bhagavad-gítá nem úgy van hagyományozva, mint önálló mű, hanem mint a Mahá-bhárata című nagy eposznak epizódja, VI. énekének 25-42. fejezte. Eszerint 18 énekre oszlik s összesen 1400 verssorból, illetőleg 700 slóka nevű párversből áll.[2]

2. A Bhagavad-gítá jelentősége[szerkesztés]

Aligha van szanszkrit nyelvű mű, amely hazájában és hazáján kívül egyaránt nagyobb hírben és becsben állana, mint a Bhagavad-gítá.

Indiában a Bhagavad-gítá évszázadok, sőt évezredek óta ünnepelt mű, a legünnepeltebb és legolvasottabb könyv, amely szinte a szentség nimbuszával van körülvéve s csaknem a Véda, az ind Szentírás, színvonalán áll: a bhágavaták visnuita felekezetének kimondottan szent könyve, de azonkívül minden, bármely felekezetű hindunak is imakönyve, amelyet sokan könyv nélkül tudnak és sokan minden nap elejétől végig ájtatosan elolvasnak; egyúttal bölcseleti mű is, amelyet minden bölcseleti iskola hívei elismernek, buzgalommal tanulmányoznak, kommentárokkal és kommentárok kommentárjaival látnak el. Hatása alatt állanak a modern India legnagyobb fiai: a humanista Rabindranáth Tágur épp úgy, mint a nacionalista Gandhi. Számtalan, sokszor bájos miniatűrökkel ékes kézirata van s 1808 óta, mikor először jelent meg nyomtatásban Calcuttában, majd minden évben új kiadás jelenik meg belőle. Csaknem minden új-ind nyelvre is le van fordítva.

Európában a Bhagavad-gítá Charles Wilkins angol fordítása útján lett ismeretessé (London 1785). A Bhg. volt az első szanszkrit mű, amelyet szanszkrit eredetiből fordítottak le európai nyelvre s amely, mellékesen, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati figyelem a szanszkrit irodalomra irányult. Kritikai szöveget A. W. v. Schlegel adta ki latin fordítással együtt (. . l.) W. v. Humboldt, miután Schlegel fordításának recenziójában behatóan foglalkozott vele, csakhamar nagy értekezést írt róla (. . l.), amelyben nem győzi magasztalni : Lucretius, Parmenides és Empedokles fölé helyezi s "a világirodalom legszebb, talán egyetlen igazán filozófiai költeményének" nyilvánítja, s egy levelében hálát ad Istennek, hogy addig élhetett, míg e költeményt elolvashatta. Hegel is érdemesnek tartotta a Bhagavad-gítával foglalkozni s igyekezett ennek eszmevilágát a keleti poézis és gondolkodás nyugati barátai előtt föltárni. Fr. Lorinser keresztény theológus azt mondta róla, hogy "a legszebb és legmagasztosabb tanköltemény", "a pogány világbölcsesség legnemesebb virágainak egyike." L. v. Schroeder neves indológus szerint a Bhg. bizonnyal az egyetlen költemény a világirodalomban, amely egészen megfelel a filozófiai költemény fogalmának, amennyiben igazán filozófiai s egyúttal igazi, költői lendülettel teljes költemény.

3. A Bhagavad-gítá költői és bölcseleti értéke[szerkesztés]

Indiában a Bhagavad-gítá mind a mai napig osztatlan lelkesedés tárgya volt s ma is minden kritika fölött áll. Nyugaton másképp áll a dolog: miután vagy egy századon át fönntartás nélkül bámulták, a 19. század végétől egyre szaporodik azoknak száma, akik nyugati mértéket alkalmazva rá azt találják, hogy ezt a mértéket nem üti meg. E. W. Hopkins szerint a Bhg. karakterisztikus hindu mű "magasztosságában és gyerekességében, logikájában és logikátlanságában".[3] O. Böhtlingk kimutatja, hogy a költeményben nagy poétikus szépségek és mélységes bölcseleti gondolatok mellett bőven vannak gyöngék és ellenmondások, ismétlések, túlzások, ízetlenségek.[4] M. Winternitz szerint elfogulatlanul és kritikai szemmel nézve a költeményt majdnem érthetetlen, hogyan kelthetett Indiában és nyugaton oly nagy lelkesedést.[5]

Csak némileg is alapos vizsgálatnál világosan kitűnik, hogy a Bhg. sokkal inkább felel meg poétikus, mint filozófiai igényeknek és sokkal inkább szól a szívhez és a kedélyhez, mint az elméhez. Ami a költeményt oly értékessé és népszerűvé teszi, az nem a fejmunka, nem valami feneketlen bölcsesség, mint ezt a legtöbb ind és sok európai tudós véli, hanem egészen más valami: a misztikus hangulat s az igazi szívbeli áhítat és erkölcsi érzés, amely költői alakban nyilatkozik meg. Kifejezésre jut itt a hinduizmus misztikájának egész rajongása, minden álma és sóvárgása s etikájának egész szépsége és nagyszerűsége: az Istenben való hit és elmélyedés, Isten határtalan szeretete, az erkölcsi hév és lendület, s az örökkévaló ideálok keresésének hangulatában minden földi érzés és dolog megsemmisül s egy oly világ tárul föl, amelyben a valóság egészen más törvények uralma alatt áll. S ez a misztikus és etikai hangulat mélységének megfelelő szavakban jut kifejezésre: a nyelv költői hasonlatokkal és képekkel ékes, lendületes, olykor páratlanul szép és emelkedett. A. A. Macdonell szerint a nyelv szépsége és ereje tekintetében egy más ind irodalmi mű sem múlja fölül a Bhagavad-gítát.[6] Ez persze nem áll a Bhg. egészéről: a 6 utolsó ének száraz és józan részleteivel, fárasztó és unalmas felsorolásaival erősen elüt a 6 első ének etikai mélységétől s a következő 6 ének lendületes szemlélődéseitől s nagyon gyöngíti ezeknek hatását. Alig érti az ember, hogyan volt képes egy költő ennyire elütő részleteket alkotni, s önkéntelenül arra a gondolatra jön, hogy a 6 utolsó ének nem ugyanannak az agynak alkotása s hogy eredetileg nem is tartozott a Bhagavad-gítához, hanem későbbi hozzáadás. Ezt már W. v. Humboldt pedzette,[7] újabban Winternitz kereken állítja s Gerbe hajlandó neki igazat adni.[8] De a Bhg. költőiségének nimbusza a 6 utolsó énektől eltekintve sem maradt érintetlen. Hopkins szerint a Bhg. alkalmi ereje és misztikus exaltációja ellenére is mint költői termék nem kielégítő: tele van ismétlésekkel, frazeológiai és jelentésbeli ellenmondásokkal.[9] Még tovább akarna menni Garbe: szerinte a Bhg. nem is igazi poétikus teremtő erő alkotása, hanem egy részben meglehetősen mesterkélt tanköltemény bizonyos vallásbölcseleti tanok terjesztésére.[10] Ez kétségtelenül túlzás. L. v. Schroeder is úgy vélekedik, hogy Garbe nem méltatja kellőképpen a Bhg. költői jelentőségét, s úgy találja, hogy a Bhg. tartós nagy hatása nagy részben éppen költőiségén alapul.[11] H. Oldenberg is azt véli, hogy a Bhg. az ind irodalom legkiválóbb alkotásai közé tartozik.[12] A Bhg. költői értéke nagyban és egészben vitán felül áll.

Másképpen áll a dolog a Bhg. filozófiai értékével. Megjegyzendő mindenekelőtt, hogy a költeményben a vallási és etikai elemek dominálnak, úgyhogy a Bhg. sokkal inkább kielégíti a vallási és erkölcsi, mint a filozófiai igényeket. Az indnek vérében van a vallást és a filozófiát összekeverni, miért is Indiában a filozófia a legrégibb időktől fogva kapcsolatban állott a vallással és a morállal. Ehhez képest a Bhg. sem tisztán filozófiai költemény, hanem erősen etikai jellegű vallásbölcseleti, teozófiai költemény: "a visnuita Énekek éneke".[13] Ennek ellenére vagy éppen ezért a Bhg. tartalma nyugaton eleinte lenyűgöző hatást tett - annál inkább, mert senki sem várt ilyesmit az indektől; de mióta a Véda titoktanát tartalmazó upanisadok és a nagy klasszikus filozófiai rendszerek, India igazi filozófiai kincsei, napfényre kerültek, a Bhg. természetszerűleg sokat veszített filozófiai nimbuszából. Filozófiai értéket erősen devalválja az is, hogy nem voltaképpeni bölcselő szólal meg benne, hanem költő, - mégpedig egészen költői módon, logikai rend és szigorú fogalmi meghatározások nélkül, s hozzá gyakran ismétlésekbe esve. A legnagyobb baj azonban a tartalom vegyessége és kevertsége: a Bhg. mindenféle fölötte különböző, sokszor ellentmondó, néha teljesen összeegyeztethetetlenen gondolatok és tantételek egyvelege, "an ill-sorted cabinet of primitive philosophical opinions"[14]

S a különböző álláspontok olykor minden közvetítés nélkül egész merevségükben állanak egymással szemben. Egyeztetési kísérletek nem hiányoznak ugyan, de ezek néha sikerülnek, néha nem, s oly benyomást tesznek, mintha valaki a lét nagy kérdéseiben nem merne sem igent, sem nemet mondani, hanem egyesíteni akarná az igent és a nemet. Az egész Bhg. oly benyomást tesz, mint egy épület, amely romba dőlt régi épületek köveiből van úgy-ahogy fölépítve.

A Bhg. filozófiájának alapgondolata a megváltás, t.i. a szabadulás az életnek szenvedéssel teljes örök körforgásából (szanszára), az újraszületés kényszerűségéből.[15] Ebben minden ind vallási és filozófiai rendszer egyetért (az egy materializmus kivételével), s bár a megváltás útja tekintetében eltérnek egymástól, mindegyik természetesen csak egy bizonyos utat ismer el célravezetőnek. A Bhagavad-gítában azonban a megváltásnak nem kevesebb, mint három útja van felvéve és ajánlva, ú. m. a kötelességszerű, önzetlen cselekvés, a megismerés (t.i. az istenség megismerése) és a szeretet (t.i. az istenség szeretete). Ezek az utak össze vannak egyeztetve, - mégpedig oly módon, hogy istenség megismerése az istenség szeretetéből ered s a hívő cselekvés mindent vonatkozásba hoz az istenség szeretetével. Ily módon az etikai tanokban lévő ellenmondásokon túltehetné magát az ember. De még itt is érthetetlen az, hogy a brahmani áldozatok és szertartások, amelyek mint önző egyéni célokra irányuló cselekvések többször egyenesen el vannak utasítva, hébe-hóba mégis ajánlva vannak.

Hasonló, de részben még disszonánsabb tarkabarkaság van a metafizikában. A Bhg. tartalma meglepő keveréke a monoteisztikus és panteisztikus eszméknek, a mélységesen vallásos hitnek és a filozófiai gondolkozásnak. közönségesen és általában egy emberalakú személyes istenség lép föl: a "Magasztos" t.i. a Krisna hérosz alakjában inkarnálódott Visnu isten, aki a kötelességszerű, önzetlen cselekvésen kívül első sorban hívő és odaadó szeretetet (bhakti) kíván híveitől s ennek fejében azt ígéri nekik, hogy haláluk után egyesülnek vele, az istennel. A Bhg. tartalma tehát alapjában és velejében szigorúan teisztikus, nagyban és egészben egy személyes istenben való hitben gyökerez. Ámde e személyes isten mellett nem ritkán egy személytelen istenség áll: a brahman, az egyéni lélekkel (átman) azonos világlélek (átman), az Abszolútum, s vele együtt fellép a kozmikus illúzió, a világ irrealitása (májá), amelyet a megismerés útján le kell győzni, amely esetben az ember, illetőleg a lélek rájön a brahman egyedüli realitására, illetőleg a brahmannal való azonosságára, s "bemegy a brahmanba", azaz beléje olvad, eggyé válik vele.

Ez a panteisztikus, monisztikus és idealisztikus álláspont az upanisad v. védánta nevű teologiko-filozófiai érvekezéseknek és a reájuk alapított Védánta nevű bölcseleti rendszernek az álláspontja is. Ezt a két álláspontot Indiában gyakran próbálták összeegyeztetni, – mégpedig kétféleképpen: vagy úgy hogy a személyes istent a világlélekkel azonosították, vagy úgy hogy mind a két istenséget megtartva a személyes (Brahman) istenben való hitet avatatlanoknak való alsóbbrendű (exoterikus) tannak, a világlélek tanát pedig avatottaknak való magasabbrendű (ezoterikus) doktrínának nyilvánították. A Bhagavad-gítában azonban még csak kísérlet sincsen a teizmusnak és a panteizmusnak valamelyes kibékítésére: a két istenség közvetítés nélkül mereven áll egymás mellett s elejétől-végig úgy szerepel, mintha semmi különbség sem volna köztük.

Figyelemre méltó az is, hogy a Bhagavad-gítának kifejezetten teisztikus tendenciájú tartalma a Kapila alapította Szánkhja rendszerre van alapítva. A Szánkhja t.i. ateisztikus rendszer, azonkívül dualisztikus és realisztikus, amennyiben két öröktől fogva való, de lényegileg különböző (szellemi és szellem nélküli) elvet vesz föl, t.i. a lelkek (purusa) sokaságát s az ősanyagot (prakriti), a világot realiter létezőnek s az ősanyagból való evolúciónak mondja, s noha a megváltást a megismerésben látja, megismerésen a szellem és az anyag abszolút különbözőségének felismerését érti. Mindez homlokegyenest ellenkezik az upanisádok és a Védánta tanával amely panteisztikus, monisztikus és idealisztikus doktrína s azonkívül, bár a megváltást szintén a megismerésben látja, megismerésen az egyéni lélek és a világlélek azonosságának felismerését érti. A Szánkhja és az upanisádok, illetőleg a Védánta között mély űr tátong. Ennek az űrnek az áthidalására szolgál a Bhagavad-gítában a Jóga-rendszer, a Szánkhja deisztikus alakja, amelynek bölcseleti alapnézetei a Szánkhja rendszerből valók, de míg a Szánkhja inkább lélektan, ismerettan és metafizika, addig a Jóga a "gyakorlás" tana. A jóga persze a Bhagavad-gítában több helyen egyszerűen a. m. "etika", de közönségesen az, ami az ind irodalomban rendesen : az elmélyedésnek, a lélek koncentrációjának tana, - ama módszerek összessége, amelyeknek alkalmazásával az ember megszabadulhat a testi és földi dolgok nyűgétől. E jóga-tanok tehát kapcsolatba hozhatók a Szánkhjával és a Védántával s a jógin, a jóga gyakorlója, ezen vagy más néven minden felekezetnek ideálja.

A Bhg. tehát a legkülönbözőbb vallási nézetek és bölcseleti tanok tarkabarka egyvelege. Nem csoda, hogy Indiában minden vallásfelekezet és bölcseleti iskola úgy hivatkozik rá, mint tekintélyre, amely minden kritikán felül áll. De ez az oka annak is, hogy nyugaton a kritika kikezdte.

4. A Bhagavad-gítá vallásbölcseleti jellegének magyarázata[szerkesztés]

A Bhg. elegyes és részben ellenmondó tartalma korán felkeltette a figyelmet és magyarázatot követelt. W. v. Humboldt azzal a föltevéssel akart boldogulni, hogy a Bhg. szerzője bölcs volt ugyan, de nem bölcselő, nem szakfilozófus, s elsősorban költő volt, aki mint ilyen logikai összefüggéssel és szőrszálhasogatással sem törődve szuverén költői szabadsággal alakította gondolatait. E föltevéssel sokáig beérték, bár gyöngéje kézzelfogható: semmiféle "bölcsesség" és költőiség nem mehet odáig, hogy a legkülönbözőbb nézeteket ennyire összekeverje, sőt egy lélegzetre hirdesse. Más magyarázatra van szükség, amellyel újabb időkben sokan foglalkoztak.

Legrosszabbul fogta meg a dolgot Joseph Dahlmann jezsuita páter.[16] Szerinte az ateisztikus Szánkhja rendszernek volt egy régibb, teisztikus alakja, amelyben a Szánkhja és a vele kapcsolatos jóga tanai teisztikus és upanisad- v. Védánta-tanokkal voltak összeolvadva s amely fönnmaradt a Mahá-bháratában, illetőleg a Bhagavad-gítában. Ez az elmélet szakkörökben semmi visszhangra nem talált, mert semmivel sincs bizonyítva és semmivel sem bizonyítható. A Mahá-bhárata kimutathatólag nemzedékek évszázados alkotása, régi és új darabok gyűjteménye, amelynek redakciója vagy 8 századot vett igénybe (Kr. e. 4. sz. - Kr. u. 4. sz.) s amely ennél fogva telis de tele van interpolációkkal. Elgondolhatatlan, hogy éppen a Mahá-bhárata filozófiai textusai maradtak volna fönn eredeti alakjukban, amelyek annyira vegyes és ellenmondó tartalmukkal egyenesen felkeltik az interpoláltság gondolatát. Már W. v. Humboldt arra a gondolatra jött, hogy a Bhagavad-gítá rendszertelensége és összefüggéstelensége szükségkép előmozdíthatta idegen részletek betoldását, amit a költeménynek metrikai berendezése is elősegített, amennyiben a legtöbb slóka teljes mondatot foglal magában s a különböző slókák igen gyakran csak igen távoli középfogalmak által fűződnek egymáshoz, tehát laza összefüggésben vannak. A búvárok túlnyomó többsége manapság tényleg úgy vélekedik, hogy a Bhg., valamint a Mbh. többi filozófiai szövegei is, egyáltalában nem régiek és nem eredetiek, hanem interpolációk, kontaminációk stb. útján csak később jöttek létre, s hogy tehát tartalmuk nem egy bizonyos filozófiai áramlat törekvéseinek facitja, hanem különböző korú és eredetű filozofémák összegyúrása, filozófiai szinkretizmus eredménye, "keverék-filozófia."

P. Deussen, az ind filozófia terén a legnagyobb tekintélyek egyike, azt hiszi, hogy a Bhg. filozófiája nem "keverék-filozófia", hanem "átmeneti filozófia" (a Kr. e. 500-200 közti időből): kapcsolólag az upanisadok Védánta bölcselete és a klasszikus rendszerek, főleg a Szánkhja-jóga között, - persze nem eredeti alakjában, hanem abban az alakban, amelyet a Mahá-bháratának nem rendszeresen gondolkozó s régibb és újabb gondolatokat keverő költői adtak neki. A Bhg. filozófiája az upanisad tanának teisztikus formulázása volna. A dolgok princípiuma, az egyéni lélekkel (átman) azonos világlélek (brahman), egységesen és osztatlanul jelen van mindegyikünkben, de a mindennapi ember szükségét érzi annak, hogy a személytelen istenséget kihelyezte magából s vele szemben álló személyiségnek fogja föl, akit imádhat. Ehhez képest a Bhg. a brahman-átmant Krisna héroszban fogja föl, aki Visnu isten megtestesülése. A Mbh. költő-filozófusainak korában a legrégibb upanisadok tiszta idealizmusa már realisztikus elemekkel volt keveredve, amelyek később a Szánkhja-jóga rendszerben kristályosodtak ki. Ebben az átmeneti periódusban még az átman-brahman volt az egyedüli realitás és a világ puszta illúzió (májá) volt, de ez az utóbbi már igen konkrét ősanyaggá (prakriti) sűrűsödött. A szánkhja és jóga szavak, amelyek mar a Bhagavad-gítában előkerülnek, még nem a hasonnevű klasszikus bölcseleti rendszereket jelölik, hanem még csak módszerek (reflexió és koncentráció) a világlélekkel való egyesülés elérésére. - Deussen szerint tehát a Bhg. és a Mbh. bölcselete az upanisadok tanából nőtt ki egy ideig kapcsolatban állott vele s csak később távolodott el tőle. Az upanisad-szerű gondolatok feltétlenül eredetiek a Bhagavad-gítában.[17]

Deussen elmélete szerint tehát a Bhagavad-gítának, valamint a Mbh. többi hasonló szövegeinek filozófiája organikus alkotás volna, s így semmi szükség sem volna arra a föltevésre, hogy a Bhg. át van dolgozva s benne különböző provenienciájú elemek vannak erőszakosan összegyúrva. Kompetens európai tudósok között L. v. Schroeder Deussen mellett foglalt állást, bár, mint maga bevallja, csak hosszú habozás után.[18] R. G. Bhandarkar ind tudós is azt hiszi, hogy a Bhagavad-gítá organikus fejlődés eredménye.[19]

Az "átmeneti" filozófia tézise ennek ellenére tarthatatlan. Deussen, ha más úton jár is, elég közel marad Dahlmannhoz, amennyiben ő sem ismeri el, hogy a Bhg. és a Mbh. filozófiája keverékfilozófia. Márpedig ettől a benyomástól lehetetlen szabadulni(l. XI. l.). Az a föltevés, hogy az upanisad-szerű gondolatok föltétlenül régiek a Bhagavad-gítában, a tények egész seregével ellenkezésben áll. A Bhg. bölcseleti gondolatainak alapja szemlátomást és kétségbevonhatatlanul nem a Védanta, hanem a Szánkhja-jóga, amely a Bhagavad-gítában és a Mahá-bháratában úgy szerepel, mint "a bölcselet" par excellence. A Szánkhja és Jóga szavak gyakran vannak említve: az előbbi a helyes megismerés elméletét, a másik egyenesen a kötelességszerű cselekvés tanát jelöli, s a Bhg. a "Jóga tankönyve" (Jóga-sásztra) nevet is viseli. A Szánkhja-jóga-szerű részletekkel szemben a Védánta- (upanisad-) szerű gondolatok jelentékenyen háttérbe szorulnak: a Bhg. tartalmának csak mintegy 1/5 részét teszik, s a Védánta szó egyetlen egyszer kerül elő a költeményben (XV. 15, lásd 65.l.)

Dahlmann is Deussen imént ismertetett nézeteivel szemben a kompetens szakemberek nagy többsége - Holtzmann, Tischel, Jacobi, Hopkins, Garbe, Winternitz stb. - azon a nézeten van, hogy hasonló tarkabarka és ellenmondó tartalom, jelesül a monoteizmus és panteizmus ellentéte, nem lehet egyetlen agynak a szüleménye s csak azzal a feltevéssel érthető, hogy a heterogén elemek valamelyike későbbi adalék, hogy tehát a Bhg. át van dolgozva.

Arra vonatkozólag persze, hogy mi a Bhg. eredeti tartalma és mi a későbbi adalék, különböző vélemények hangzottak el. A. Holtzmann azon a nézeten volt, hogy a mai Bhg. egy tisztán panteisztikus költeménynek visnuita feldolgozás.[20] E. W. Hopkins azt hitte, hogy a mai Bhg. Krisnaita verziója egy régibb visnuita poémának, ez meg eredetileg egy felekezet nélküli (unsectarian) mű volt, talán egy késői upanisad.[21] R. Garbe megfordította Holtzmann tézisét:[22] a Bhg. eredetileg tiszta teisztikus poéma, amely utóbb panteisztikus szellemben dolgoztak át miután a brahmanizmusnak sikerült a Krisna-hitű ksatrija bhágavatákat megnyernie.[23] Az eredeti Bhg. t.i. nem más, mint a régi bhágavata vallás[24] filozófiai alapra fektetve. Mikor a ksatrija-kasztú bhágavaták bölcseleti alapot akartak adni vallásuknak, nem fordulhattak a régi upanisadok panteizmusához, mert ez kibékíthetetlen ellentétben volt vallásuknak populáris monoteizmusával, a Krisna-Visnu-kultusszal, s azonkívül a Madhja-désában, a brahmani kultúra és hatalom ősi szent földjén (Delhi táján) jött létre, s így a kevésbé brahmani szellemű Szánkhja és Jóga rendszerekre irányították figyelmüket. Az etika iránt közönyös és ateisztikus Szánkhja természetesen nem felelt meg nekik egészen: csak ott használhatták, ahol az anyag tanát s az anyagnak a szellemhez való viszonyát alakították ki. Ellenben kapóra jött nekik az etikai tendenciájú és deisztikus jóga-rendszer, amely csaknem minden számottevő Szánkhja-gondolatot átvett s ezekre alapította a gondolkozás koncentrációjának s az ez úton elérhető erőknek tanát. A személyes isten egyébként a jóga-rendszerben is egészen jelentéktelen szerepet játszik s Garbe szerint talán éppen a bhágavata vallással való szövetkezés kedvéért került bele. Viszont a bhágavaták is sok mindent átvettek a jóga-rendszerből, mindenekelőtt a gondolkodás koncentrációját (jóga); ezt azonban az istenség iránt való "odaadás" aktusává alakították s kapcsolatba hozták az istenszeretet (bhakti) fogalmával.[25]

Garbe szerint tehát az eredeti Bhagavad-gítában (Kr. e. 2. sz.) a Visnu istennel azonosított személyes és történeti Krisna kultusza, ha nem is minden erőszakoskodás nélkül, a Szánkhja-jóga rendszer bölcseleti alakjára volt fektetve; a későbbi Bhagavad-gítában (Kr. u. 2. sz.) aztán a személyes istenből védántisztikus átdolgozás folytán panteisztikus világlélek lett, vagy másképpen : az eredeti Bhagavad-gítában a Szánkhja–jóga bölcseleti alapjára fektetett Krisnaizmus (teizmus) volt hirdetve, amelyhez később védántisztikus bölcselet (panteizmus) járult.[26] Mivel pedig a brahmanizmus filozófiai irodalmában a Mímánszá, (az ortodox Brahmani teológia) és a Védánta (Uttara- v. Brahma-mímánszá), az ortodox brahmani filozófia, a legszorosabb kapcsolatban vannak egymással, azért nem csoda, hogy Védánta-nézeteken kívül, ha aránylag kis mennyiségben is, Mímánszá-tanok (papi szertartásokra és áldozatokra vonatkozó dolgok) is kerültek bele a Bhagavad-gítába.[27]

Garbe szerint a Bhg. 700 slókája közül 530 eredeti, 170 pedig későbbi adalék; e 170 slókából 24 (a költemény elején 19, a végén 5) sohasem tartozott hozzá s csak a Mahá-bháratába való beillesztés végett került bele. Eszerint 530 eredeti slókával 146 Védánta- és Mímánszá-tartalmú későbbi slóka áll szemben.[28]

Garbe tézise a kutatás mai stádiumában kétségkívül a legjobb s nagyban és egészben véve s azzal a fönntartással, hogy esetleg még több slóka betoldás, minden bizonnyal helyes. Mindaz, ami Dahlmann és Deussen föltevése ellen szól, erősíti Garbe tézisét, amelyet oly nagyszerű indológusok, mint Sir George Grierson és M. Winternitz, is elfogadtak. Ha a Garbe által betoldottaknak nyilvánított verseket elhagyjuk, sehol sem szakad meg az összefüggés, sőt sokszor éppen így áll helyre.[29] Garbe föltevésének helyessége mellett szól az is, amire Winternitz utalt, hogy t.i. a későbbi betoldásnak mondott 170 slóka között csak egy néhány (legföljebb 10-12) olyan akad, amelyben valami poétikus szépség van.[30]

A Garbe által rekonstruált Bhg. zártság és költőiség tekintetében jóval a mai Bhg. szövege fölött áll: az eredeti Bhg. igazi és nagy költő műve, főleg ha 6 utolsó éneke is későbbi járulék, ami felette valószínű (l. VI. l.).

5. A Bhagavad-gítá tartalmának elemzése[szerkesztés]

Mivel a Bhg. ma a Mbh. epizódja, elemzése előtt szükséges röviden érinteni, hogy mi módon függ össze az eposszal.

A gigászi eposz régi magja és centruma egy gyilkos testvérharc, amely a Kuru-dinasztiának idősebb és ifjabb ága, a Kauravák és Pándavák között folyik s az idősebb ág megsemmisítésével végződik. A Kauravák élén az ősz és vak Dhrita-rástra király, illetőleg ennek fia, Dur-jódhana áll. A Pándavák doyenje Judhi-sthira, legvitézebb hőse Ardsuna. Mellettük áll Krisna, a Jádava törzs feje, Visnu isten megtestesülése, a "Magasztos." A testvérharc egy 18 napig tartó nagy ütközetben (Mbh. VI-IX. könyv) dől el, amelynek lefolyását Szandsaja bárd írja le a vak Dhrita-rástra királynak. E döntő ütközet elé van betoldva a Bhagavad-gítá - oly módon, hogy 18 éneke a Mbh. VI. könyvének 25-42. fejezete.

Az ellenfelek és szövetségeseik már felvonultak hadaikkal s harcra készen állanak egymással szemben a Kuru-ksétra szent földjén (a mai Delhi vidékén). Már megszólaltak a kagylókürtök, a dobok és harsonák, már röpködni kezdenek a nyilak, mikor Ardsuna, a Pándavák Achillese, barátja, Krisna hős, kíséretében harci szekerén a két sereg közé megy s áttekinti a hadakozó felek táborait. Mikor látja, hogy a két táborban "apák és nagyapák, tanítók, nagybátyák és testvérek, fiúk és unokák, barátok, sógorok és bajtársak" állanak egymással szemben, a legmélyebb részvétre gerjed, megrendül arra a gondolatra, hogy olyanok ellen harcoljon s olyanokat öljön, akikért az ember egyébként harcolni és ölni szokott, s bűnnek és őrületnek tartja vállalkozását : inkább meg akar halni, mint harcolni, ölni és győzni (Bhg. I. - II. 10).

Erre, a Bhg. II. énekében (11.) Krisna veszi át a szót, aki mellette áll a harci szekéren. Először mint harcos beszél - kimutatva neki, hogy kötelessége harcolni. Aztán mint bölcs, végül mint isten folytatja intelmeit és tanításait, amelyek (a XIII. ének kezdetéig) egyre tartalmasabbak és mélyebbek lesznek. Táragyalja a legnehezebb és legfőbb kérdéseket, az istenség mivoltát s az ember viszonyát az istenséghez, metafizikai alapon nagyszerű erkölcstant épít föl s kijelenti, hogy ő az egy isten, mind a három világ ura, aki emberi alakot vett föl, s szavainak hiteléül (a XI. énekben, isteni alakjában mutatja be magát.

Krisna igen mély gondolatokat közöl s helyenként igen lendületesen beszél, de sohasem fejteget rendszeresen. A Bhagavad-gítában az összegyúrt motívumok sokfélesége ellenére van ugyan egységes alapgondolat, amennyiben a 6 első ének (az etikai rész) tárgya a kötelességszerű, önzetlen cselekvés a következő évek (a metafizikai rész) tárgya e cselekvés végső célja, az Istennel való egyesülés, az utolsó 6 ének (a lélektani rész) tárgya az emberi természetben lévő akadályok, amelyeket e cél elérése végett le kell gyűrni. De voltaképpeni gondolati fejlődés egyáltalában nincs a költeményben. Ha tehát a Bhg. tartalmát elemezni akarjuk, egyáltalában nem volna célszerű a 18 ének tartalmát sorrendben adni, mert az egyes énekek gondolatmenete szeszélyesen egyik tárgyról a másikra szökell s a nézőpont folyton változik. Világos áttekintés csak rendszeres csoportosítás útján lehetséges. Legcélszerűbbnek látszik az interpolált részleteket egyelőre kikapcsolni s az így rekonstruált "eredeti" Bhg. tartalmát rendszeresen összefoglalni. Ilyetén rendszeres összefoglalás útján a következő gondolatcsoportok állanak elő :

a) az istenség és a világ;

b) az anyag és a szellem, a test és a lélek;

c) a gyakorlati filozófia vagy a megváltás útjai.

Lássuk e gondolatcsoportokat közelebbről.

a) Az istenség és a világ[szerkesztés]

Isten személyes, mindenható, örökkévaló szellemi lény (purusa). Mint szellem nem csupán az anyagi világtól különbözik, hanem a többi lények szellemétől is (XV. 17-19), amelyek szintén elmúlhatatlanok, de alsóbbrendűek ő nála. Istennek két, egy magasabb szellemi és egy alsóbb anyagi természete van (VII. 4-6) : az előbbi fönntartja a világot, az utóbbi megfelel a Szánkhja rendszer prakriti ("természet" = anyag) fogalmának.

De ez nem azt jelenti, hogy az anyag Isten lényének a fele vagy integráló része, hanem azt, hogy az anyag nem önállóan cselekszik, hanem Isten irányítása mellett differenciálódik, azaz: Isten az anyagban és az anyag által cselekszik. Isten tette az evolúció csíráját (garbha) az anyagba (XIV. 3.4), tehát a lények atyja, míg az anyag az anyaméhhez (jóni) hasonlítható (XIV. 4). Isten irányítja a mindenség keletkezését, kibontakozását és felbomlását (IX. 7.8), s ebben az értelemben ő a világ eredete és vége (VII. 6. X. 8) s azonos a halállal (XI. 32). Tőle való a lényeknek minden állapota (bháva : X.4.5), ő "tancoltatja" őket (bábokként a bábszínpadon : XVIII. 61), azaz ő irányítja sorsukat, s ő fizet meg nekik tetteik szerint. Isten csak a világ kedvéért cselekszik, ő maga semmit sem kíván, semmiféle célra nem törekszik (II. 22. 24). "Valahányszor az igazság meggyöngül s az igazságtalanság megerősödik", Isten mindig újra teremti magát, azaz folyton új meg új alakban jelenik meg a jók védelmére és a rosszak megsemmisítésére" (IV. 6–8). Mivel Isten cselekvése az anyagban és az anyag által megy végbe, s nem származik önző motívumokból, azért Isten nem kerül a cselekvés által a "kötöttség" állapotába (IV. 13. 14. IX. 9.), tehát nem bonyolódik bele az anyagi világba.

Isten egyrészt az igazságosság merev törvénye által meghatározott viszonyban áll az emberek világával, de másrészt szereti is azt az embert, aki őt vallja s odaadó szívbeli szeretettel viseltetik iranta (VII. 17. XII. 14-20 XVIII. 64. 65. 69), és minden bűntől megóvja kegyelmével azt, aki hozzá folyamodik (XVIII. 56. 58. 62. 66. 73). A Bhagavad-gítában is megvan tehát az isteni kegyelem (praszáda) hite, amely néhány ifjabb upanisadban is jelentkezik s az ind felekezetekben később oly nagy szerepet játszik.

b) Az anyag és a szellem, a test és a lélek[szerkesztés]

A világfolyamatot Isten irányítja ugyan, de voltaképpen mégsem ő cselekszik, hanem az anyag (prakriti : II. 27, V. 14, XIII. 20, 29). A világ a differenciálatlan ősanyagból (avjakta) fejlődik s ebbe tér is vissza (VIII. 18, 19), s ez a folyamat roppant időközökben folyton megismétlődik. A világ kifejlődésének és visszafejlődésének gondolata, valamint a világperiódusoknak (kalpa) képzete a Szánkhja rendszerből van véve. Egyáltalában minden az anyagra vonatkozó nézet innen való. Megvannak a gunák (szubsztanciák, az anyag alkotóelemei), t. i. a szattva (fény, könnyűség és jóság, öröm), a radsasz (mozgás, energia és tevékenység, szenvedély) és a tamasz (sötétség, nehézség, merevség és tétlenség, közöny, tudatlanság), s ugyanazt a szerepet játsszák is, mint a Szánkhja rendszerben, t. i bilincsekbe verik a szellemet (XIV. 5-6), s lépten-nyomon jelentkeznek az emberi életben (XVII-XVIII.). Megvannak a Szánkhja fiziológiai képzetei: a "külső" érzékek (indrija), t.i. a mi öt érzékünk s azonkívül a beszélés, fogás, járás, kiürítés és nemzés, valamint a "belső" orgánumok, t.i. a buddhi (megismerés, értelem, ész), az aham-kára (öntudat, tkp. "én-csináló") és a manasz (tkp. "elme"), a centralis közvetítő belső orgánum a külső érzékek és a két belső érzék között (III. 40, 42. XIII. 5). Ugyancsak a Szánkhjából való az anyag mivoltára vonatkozó alapfelfogás: az anyag öröktől fogva való és elmúlhatatlan épp úgy mint a szellem (Isten és az élőlények lelke), mert ami van, az mindig volt és mindig lesz (II. 16), de folytonos változásnak van alávetve s minden produktuma, tehát az emberi test is, és minden hatása mulandó; befolyásai, jelesül az öröm és a fájdalom, folyton jönnek-mennek, s így semmi figyelmet sem érdemelnek.

Az anyaggal ellentétben a szellem (lélek, én), mind Istené, mind az élőlényeké, semmiféle változásnak nincs alávetve. A testben lévő szellem (a lelek) teljesen tétlen s az anyag (test) minden befolyásától és változásától érintetlen (II.); az anyaggal való kapcsolata életet és tudatot hoz a világba, de őt magét nem alterálja. A szellem (az igazi én) a halál pillanatában elhagyja az elhasznált testet s új testbe megy bele, - mint az ember leveti az elkopott ruhát s újat vesz föl (I. 22), megsebezhetetlen, megsemmisíthetetlen. Nem kell tehát félni a szenvedéstől és a haláltól, mert ezek csak a múlandó testet érik. Ez mind Szánkhja-képzet. De a szellem felfogása mégis lényegesen más: nem tisztán filozófiai, hanem vallási. Az egyéni lélek nem volt mindig, hanem az isteni lélekből vált ki (XV. 7; v.ö. XVI. 18. XVII. 6), tehát isteni eredetű. Az ember feladata tehát : úgy viselkedni, hogy lelke visszatérhessen Istenhez, akitől kiindult. Ezzel eljutottunk a Bhg. gyakorlati filozófiájához.

c) A gyakorlati filozófia vagy a megváltás útjai.[szerkesztés]

A gyakorlati életben két doja van a megráltivuak (üd vistegnek 1. A egyik a kvie histhilus te'Heure'a, elfordulás a crelebots höll i a viligter s tīrekvés a megismerésre, a másik at evergikus kevébe ugrég, meg pedig a kibelestegterü és kívánság néchal valt önzetlen cselekvés. t Bhg, er lei leti ideálja ooltakch a kitele teguperú il iute Hen crelekoe's, amely Hobbitür kifejezellen fobrak ver mord ve (11.. V. 2. X vul. 7. Ande a fe here megismerés útja tinc clutesitore, ot olglar, bey ni Hián, a tevékenyseg folé van belye toe (VI. 3). "Még ha az rastes bünisch Kötött a legbűnösebb volnál is, pustten a megismerés hajtjan & duydra-plaval átkelsz minden banon. Amint a meggyújtott tűz hamuvá égeti a tüzifát, úgy éget hamuvá a megismerev füre i duyana - agnil minden cselekedetet ( N. 36 - 371. Az igazi jogin (a boles és stent i de áljal is, aki a világ fol feljeren elfordulva, crusan elmélkedve abszolut tetlen segben a megismerésre tirekstik. A tétlen megismerés ennek ellenére voltakén idegen a Bhg. igati szellemé tól; mivel aronban staradokon át ural borlott az upenis a dok theorifiajaban I mely que beret vert at ind szellemben, a Bhagavad-gítában rem volt mellit be tu. Ebből perre mindenféle biverkere tentégek es kemély011 agok keletkeztek, mert a krietisztikus aszlate morel és a cielek üés moralja ooltabepila ishte eayet het. Retetlen. it Bhagavad-gitaban azonban a betfele mordl mégis oste van eguez ferve - aztal a felfogdital hozy a kikelenregsteri, Tuzetlen Cheleboer amely semmiféle kiverkereseket nem von maga után voltaképpen nem is cselekvés tehelt op per annyi, mint a féfler wegnummerése A terlex gou dolkodás és elnelkedés útján elérheti megismerés pedig véka ugg van felfo qua, mint az anyag és a viellem külök böző tegenek felismerése (XII. 23. XIV. 19), amelynek eredménye aztam a megritenerive k megize fedulása at ujra születés kényszerűsége tól, - meg pelig tekintet nélkül a megismerővel erkölcsirigére (XII. 23). Ez az amorális felfogás, amely szerint kitheblag csak a megismeres vererbet megráltásra, igazi Iz du khja - tanitas de ez a felfogás a Bhagavad-gítában egészen se dood ugos. At wallodd felfogás itt az, hogy a szellemes at angag meg Ruloubit be téve maguban nem elég réget a megoalto megismerés megszerte télet crepan lifeltetele Toten megismerésének . Coal Isten megismerére veret feltelenül ŭ el visségre. Az üdoosseg márik utja a feve kempreg, a kötelességteljesítés. De a kobelességet kétféle képen feljesitheti az ember érdekből és érdektelenül it blagavad-gítában mind a ket fajta kötelesség beljentés megran. Krisna Vivnu eleink ott tell tja, hogy a karena belj'etitte a maga speciális kötelességét v tehat kascoljon : mert be rem bercol, ocagent hor a fejére; ha quir a harcban, uralkodni fog a fildin: ha elesik a bareban, a mennyekbe jut. De or at a lespont csakhamar lényegesen módosul. A Bhg. igazi i dealja, amely lépten-nyomon eli kerül, az önzetlen Kobelességteljesítés, illetőleg az ouze flen kotelettiq teljesitesnek értelmezett oda adal jogal. At olyan kitelesség teljenter, amely valamelyes eredmény el e rese reményében megy oég be, nem vezet celra. Itenvedélytelenül, nyugodtan és kiringisen, abstolat egykedvüséggel, minden óhajtás es iremelyes érdek nélkül örmet és fájdalmat, kudarcot es sikert fel sem réve és equel opel vive, semmiféle jó vagy rossz kivetkezetekkel nim türü doe kele a kö feleséget teljesítene! Hi and a lo belesica proira kellfutra crelekstil & Istenre birra coelchoire eredményét, at ment murud crelekedeteinek minden kiocokeretétől (IV. 22,23. IX. 27, 28. XVll. 12, 17). Et as Imporalian origron és tiszta moral, amely erősen emlékerter a Kaut - fele Kategoribus imperativustra, az ind filozófiában itt lik fol először és untoljara. Az az energia, amellyel a Bhg erélyes crelekvérre verklja az embert, a mi szemünkben minden elismerésre mélts a ugugati embernek ingére való, de Indiaban hatástalan maradt s nem tudta a rétben Koiefizmusra hajlamos hindukat felrázni. Az a nich pedig, ology an a Bhg. a kötelesség szer cselekvés fogalmát megalaporta, a követket ameddig a lelek a testher van kotve, képmutatás volna azt mondani, holy at ember lehet cselekvés nélkül – meg pedig azért, mert az anyagi gunak (xx. l.) stukoeg kép erelekedeteket idéznek ell. ha atonban. az ember vaguekotas nélkül cselekszik, abloy a cselekedet ( Karman nem hot gyümölcseit" (phalal, aras nem jár semmiféle, sem jo, sem rossz koverketére khel, nem kingsrenti az embert a világ örök körforgasában (Szanstural való megmaradásra, sem jó, sem rossz ujraszületésre, - tehat végeredményben efh ugy megoa loja at embert, mint a tétlen megismerés. Et a dol friva semmi batást nem beberett, mert a Karman (a halál utáni sorsot alakít cselekvés) tana évezredek óta megingathatatlan Indiában s ma oly erős, mint valaha.

A kötelesség vreni cu zetlen cselekvés kingrályórát a bol owke'nyt kivet - Kerih ot a követelés, boa fül bell hagyni a brahmani rituálé uper farbátrival és áldozataival, mint amelyek teljesen személyes kívánságok szolgálatában állnak v tehet me veo ellentétben dheenak a Bley, evlilasi idealidval. Et a krockles az eredeti Bhagavad-gítában Korlátotes nélkác ki van musk dve: Hagy fol minden vallási toksnel (dharwald mondja egy helyen a Bhg. stenzije (XVll. 661, s márult lepleretlen gunugal stol a Vella (az ind biblia) ígéreteiről, amelyek csak az anyagi olugra vennak tekintettel s csak muld javakat helyeznek kilátásba ( I. 42-45; V. o. IX. 20-yil. A brakrani rituale szabályai iránt való kötingisség tehat stintén feltétele at üd visseg elérésének a Bhagavad gítában, eft úgy mint a zduklja - joga rendszerben. Ennek ellenére olyan versek is vannak, he nem is negy Stamban, amelyekben édánta tanokkal befesolatban vagy egészen ě nallian eyes a Mimausza (a brahmani eoligia ) rendszereböl való gondolatok, brahmani szertartások és allozubok vannak ajánlva (T. 9-18. IN. 24, 31 - B2 & 341. Ezek a derrek ferme' széteren Köri bbe interpolációk. de abdy a megismerés, akár az önzetlen kötelességteljentés utjan får az ember, le kell azizuie a természetében rejlő akadályokat: a vele született nem-tudást landnyánal, hitetlenséget is kételkedést ( V. is és (l. 40), illetőleg a veleszületett vágyakozást ( Kama : 1. 37, 43). G gaz ugoun, boey " a lények a termeltetet Chrakritil livetik" (1.33) s vannak isteni és démoni létre született emberek, mert bisten az ember sorsa korábbi létében elkövetett cselekedetei ( Karmanl, érdemei es bűnei által előre meg van határozva. de azért predestinacidrol a Bhagavad gitában 17 sincsen, ellenkezőleg: tiligosan felismerik az a nézet, hogy az cokoler akarat szabad: mindenkinek szabadságában et módjában van a megváltás utában álló akadályok ellen küzdeni vagy nem Mütleni, altibb celokon very a legfelsi célra tire kedni. A legfelső cée dérésére mérsékelt joga-gyakorlatok vannak ajánlva (V. 27-28. VI. 10-15. VIll. io, 12-13). E gyakorlatok annak is használnak, aki képtelen az elmélyedés allapobat elérni. Mert ha nem is tudja selle mét egészen Koncentralei, legalább holta után kedvezőbb léffeltételek köritt születil ujra & aboljára mégis csak céri a legfibb celt (I. YO. VI. 41-441. I akar a megismerés, abar az owzetlen bi belenségteljesítés utjän går az ember, Istennek hivi és odaadó Berebere l bhakti) regely ével feltétlenül elhoz jut. it bhakti valitággal az u drüssegnek specialis, harmadike utja. Az egész Bhg. tele van a thakti est wejével v egyenesen ennch propagulasara Restült: die Bhagavad gita ist das Hohelied der Bhakti" (Garbel. Isten szeretetéből származik Isten megismerése (XV l. 551 s at itten te retet által a live minden crelekoiset Osteure soketkurtart's j Isteune blzta a vikart. A blakti mindenkinek kivétel nélkül megadja a megálltás bizonyo na agat, - me'gonosztevéknek, sudráknak (a legutolsó megue tet Kast tagjainak) is nil vell is ( 1X. 30-33). De nem a szeretet érzétének alkalmi, muld megnyilvánulásdrol van szó, hanem az ember egést valójának tele bell lennie vulouzatlan szeretetel, tal Kell drudnia a szeretettel. A jogin erkileri coelek vétének és minden erengének is csak a bhakti adja meg a teljes értékét ( XII. 13 - 16): "Minden joginok kiritt az a legodaadóbb (yuktatamal, aki ream irányított bilst du j'ével hiccer 17eret engem" (V1.47). A Bhg, erkölcsi tanainak Kvin tesszenciája a következő slika (x1.551 :

Mat-Karma-Krin, mat-paramó mad-bhaktah, szanga-vardsitah,

nirvairah szarva-bhútésu jah, sa mám éti Pándava!

mat-karma-kṛn mat-paramo mad-bhaktaḥ saṅga-varjitaḥ

nirvairaḥ sarva-bhūteṣu yaḥ sa mām eti pāṇḍava

मत्कर्मकृन्मत्परमो मद्भ‍क्त: सङ्गवर्जित: ।

निर्वैर: सर्वभूतेषु य: स मामेति पाण्डव ॥ ५५ ॥

Aki az én műveimet cselekszi, akinek én vagyok a legfőbb, aki engem szeret, aki nem ragaszkodik (a világhoz), aki egy élőlénynek sem árt, az én hozzám jut, ó Pándu-fi!"

Az Isten szeretetével elfelt ember gondolatai kalála pillanatban is Istenre irángelual. Es pelig igen fontos (N. 0. VI. 5, 9, 10, 13), mert az ember abban a let formában születik ujra, amelyre halála pillanatában gou dol A megráltás és a legfi bf u dvösség tehát az Isten ber jutás, az Istennel equevüles, a lélek felenet kedése Jóteréhez hasoull létre, itemélyen, tudatou, maradandó boldogddy Isten jelenlétében, – teljes ellentétben a Gyduke hja - Ioga tanítésével, amely szerint a megoáltukt belele allegata a tudattalanság. A me goaltaisuak ilyetén fölfogása minden időlere a bhd gavata vallas alaptana maradt. Isten tudatos Kulin létre bocsátotta ki lényéből az eayes lelkeket, amelyek ettől fogva mind oor hire tudatos linge ke kent léteznek, ha kiszabadultak a lét kor forgás a ból, Istenbet hasoulikké válnak sortukkévald u doisse get


élveznek, amely abban áll, hogy Istennek szolgálnak. Az persze, hogy miképpen folytathat a lélek az anyaggal veló kapcsolat nélkül tudatos létet, a Szánkhja-Jóga rendszer értelmében megfoghatatlan s a Bhagavad-gítában is homályban marad. A lélek tudatos létezése nyilván a bhágavaták régi dogmája volt amelyet nem mertek vagy nem akartak kiküszöbölni, mikor a Szánkhja-Jóga rendszer alapjára helyezkedtek. Ezen a nehézségen a hivő bizalom túltette magát. De ettől eltekintve az eredeti Bhg. tanai, mint láttuk, egészen világosak; homályt csak a mindjárt említendő interpolációk hoztak beléjük. A régi, eredeti Bhg. nem csupán igazi és nagy költőnek, hanem jámbor és világosfejű filozófusnak műve is volt.


Az eredeti Bhg. vallásbölcselete későbbi feldolgozások folyamán meglehetősen elhomályosult, bár nem annyira, hogy felismerhetetlenné vált volna. A feldolgozások folyamán legalábbis 146 slókára rúgó interpolációk jutottak be a költeménybe, amelyek a Védánta és a Mímánszá rendszeréből valók (XVI. 1.).

Az interpolációk zöme a Védánta, illetőleg az upanisadok panteisztikus filozófiájából származik. E filozófiában a dolgok legvégső princípiuma a személytelen istenség (brahman) az egyéni lélekkel (átman) azonos világlélek, amely teljesen és osztatlanul mindenben és mindenkiben jelen van. Aki ezt tudja, az minden lényben a maga énjét látja s minden lényt a maga énjében lát, egynek tudja magát a mindenséggel. A mindenség brahman, a brahman pedig átman. Aki e megismerés birtokában van, az meg van váltva s halála pillanatában "bemegy" a brahmanba, azaz brahmanná válik.

A Védánta-tartalmú gondolatokkal kapcsolatban vagy önállóan is egyes a Mímánszá (a brahmani teológiai spekuláció) rendszeréből származó gondolatok is akadnak a költeményben, de csak szórványosan, úgyhogy jelentékenyebb szerepet nem játszanak (v.ö. XXIV. l.).

6. A Bhagavad-gítá és a kereszténység[szerkesztés]

A Bhg. centrális eszméje hogy Isten szereti az embert, megbocsátja bűneit és kegyelmes hozzá, aminek fejében hívő, odaadó szeretetet kíván tőle. Ez az alapfelfogás egészen keresztényi. Ehhez járul, hogy a Bhg. kifejezésmódja is sokszor emlékeztet az újszövetségi Szentírás kifejezésmódjára. Ezért művelt hinduk keresztényekkel szemben szívesen hivatkoznak arra, hogy az újszövetségi tanok a sokkal régibb Bhagavad-gítában is megvannak. Másrészt egyes nyugati tudósok úgy vélekedtek, hogy a Bhg. tartalma többé-kevésbé a kereszténység eszmeköréből van átvéve, s hogy egy más ind műben sincs annyi keresztény befolyás, mint a Bhagavad-gítában.

Legmesszebb ment ebben az irányban Fr. Lorinser nagy tudású, de az indológiában nem eléggé otthonos német teológus Bhg.- fordításának (Breslau, 1869) bevezetésében, jegyzeteiben és függelékében. A Bhg. szerzője szerinte ismerte és felhasználta az újszövetségi írásokat, jelesül Szt. Pál leveleit, keresztény eszméket és nézeteket szőtt be rendszerébe s éppen legtisztább és legdicsőítettebb tanait nagyrészt keresztény forrásokból merítette. Állítása támogatására több mint 100 párhuzamos helyet gyűjtött össze.

Lorinser feltevése indológus szakkörökben nemigen keltett visszhangot. A. Weber, bár a bhakti tanát maga is keresztény befolyásra vezeti vissza, úgy vélekedett, hogy Lorinser messze túllőtt a célon s hogy az a kérdés, vajon a Bhg. szerzője ismerte-e a kereszténység tanait, még mindig eldöntetlen.[31] A kompetens indológusok - E. Windisch, John Muir, M. Müller, C. P. Tiele, K. T. Telang stb. - csaknem mind elvetették Lorinser bizonyítékait, – legutóbb M. Winternitz, aki úgy vélekedett, hogy Lorinser párhuzamos helyei között legföljebb 25 esetben gondolható a kölcsönvétel, de egyetlen egy esetben sem kényszerítő.[32] Leginkább közeledett még Lorinser álláspontjához E. W. Hopkins, aki nagyszámú párhuzamokat állított össze s különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy a legtöbb s részben meglepő párhuzam János evangéliumában található, - mégpedig nézete szerint azért, mert ez misztikus hangjával különösen csábította a teozófusokat a kölcsönzésre.[33]

Ámde ezekre a párhuzamokra semmit sem lehet adni. Deussen csak három párhuzamos helyet idéz s nem is veszi fontolóra a kölcsönzés lehetőségét. Minden hasonlóságot kielégítően magyaráz a Bhg. és a János-evangélium vallási és bölcseleti alapnézeteinek belső parallelizmusa. E párhuzamokkal éppen úgy áll a dolog, mint a buddhisztikus-keresztény párhuzamokkal : ezek is, azok is belső rokonságon, párhuzamos fejlődésen, az egyéni és a néplélek egyetemes törvényein alapulnak, egészen önállóan és egymástól függetlenül keletkeztek. A bhakti, amely leginkább emlékeztet keresztény eszmekörre, nem keresztény specialitás: a szúfizmusban nem kisebb szerepet játszik, mint a keresztény misztikusoknál. Azonkívül kronológiai nehézségek is állanak a kölcsönvétel tézisének útjában. A Bhg. mai szövege (Hopkins és Garbe szerint, a Kr. előtti 2. és a Kr. utáni 2. század közötti időből való, a kereszténység pedig (Garbe szerint) csak a Kr. utáni 3. század idején hatolt be északnyugati Indiába.

Egyes tudósok (Lassen, Weber, John Davies) persze a mai Bhg. korát a 3. századba teszik, amikor a keresztény befolyás, ha nem is nagy valószínűséggel, de mégis feltételezhető volna. Ámde a bhakti és a szerető Isten eszméje kétségtelenül a kereszténység behatolása előtti időből való, amit nem nehéz valószínűsíteni.

Ami a bhakti képzetét illeti, ez kezdeteiben és csírájában a Kr. előtti 2. évezredbe nyúlik vissza. Már a Rigvéda himnuszaiban (Kr. e. 1500 körül) az "atya" (pitar), "testvér" (bhrátar), "barát" (mitra) neveket adják az isteneknek s naiv gyermeki bizakodással folyamodnak hozzájuk. Ez a gyermeki bizalom a monoteizmus eszméjének kibontakozásával lassanként szükségképp istenszeretetté fejlődött s a bhágavata felekezetben, amelyből a krisnaizmus kinőtt, a vallási élet középpontjává lett, - mikor nem lehet tudni, de bizonnyal a Kr. előtti 3. század előtt. Panini ind grammatikus nyelvtanából (Kr. e. 4. sz.) kitűnik, hogy a bhakti már a Kr. előtti 4. században vagy még előbb az embernek Istenhez való viszonyára is volt alkalmazva.[34] Azonfölül a bhakti szó népies bhatti alakban és szeretet, odaadás jelentésben a Kr. előtti időkből való buddhisztikus páli kánonban is előkerül.[35] A bhakti tana tehát Krisnaita körökben az eredeti Bhg. létrejötte (Kr. e. 2. sz.) előtt századokkal korábban meglehetett, - annyival inkább, mert a legszorosabb kapcsolatban van az odaadás (jóga) ősrégi tanával.

Ami pedig a szerető Isten képzetét illeti, ez sem lehet ifjabb a bhakti képzeténél, mert a kettő feltételezi egymást: csak szerető Isten kívánhat szeretetet. Egy szerető Isten pedig megbocsátja a bűnöket is és kegyelmet (malasztot) is ád az embernek. Az isteni kegyelem (malaszt) kifejezésére szolgáló praszáda szó ugyan csak ifjabb upanisadokban kerül elő, de eszméje sokkal régibb. E föltevés nélkül érthetetlen volna a Rigvéda delosainak esedezése mindenféle kegyekért, v.ö. "Akit szeretek, azt hatalmassá teszem, pappá, látóvá, bölccsé" (Rigv. X. 125.5). Az isteni kegyelem képzete kétségkívül a szerető Isten képzetével párhuzamosan fejlődött. A szerető Isten, a jóságos Atya, eszméjét India mindenesetre a Bhágavata felekezetnek köszönheti.

Eszerint a Bhg. és a kereszténység között semmi történeti összefüggés nincs.

7. Bhagavad-gítá-irodalom[szerkesztés]

a) Szövegkiadások:[szerkesztés]

A. W. v. Schlegel, Bhagavad-Gita, id est Θεσπέσιον μέλος sive almi Krishnae et Arjunae colloquium de rebus divinis (Bonnae, 1823, 2 1896) latin fordítással, amely persze részben már elavult.

J. C. Thomson, Bhagavad-Gita (Hertford, 1855) - angol fordítással.

E. Burnouf, Bhagavad-Gita, le divin chant de bienheureux (Nancy, 1861) - kitűnő francia fordítással.

Indiában az első kiadás (Calcutta, 1868) óta csaknem minden évben új kiadások jelentek meg, amelyek persze kritikailag jobbára jelentéktelenek.

A kivételek egyike a Pancsa-ratna-gítá (Bombay, 1964), az alábbi fordítás alapja.

A szöveg kritikához fontos adalékokat szolgáltatott O. Böhtlingk Bemerkungen zur Bhagavadgítá : Berichte der fleil. hist. Kl. der K. sacks. Ges. der Wiss. (1897)

b) Fordítások (a följebbieken kívül).[szerkesztés]

Az első euripei wyeloni forvitas Ch Willius angol fordítáte: Bhegout Gita (London, 1785; ujabban: Bombay, 18871.

Azóta kuliubiti eurfei uelveken vagy két jelent meg, a legtbb és legjobb németül és angolul.

Igen értékes angol forlitást a dob Rasinath Trimbak Telang (Bombay, 1875 és IB EVIL. Oxford, 18821.

Filológiai és filozófiai szempontból filtétlenul exegbir kabi vérnet fordítások:

R. Garbe, die Blagavadgê tê & Leipzig, 1905; ati ta is l; nem tirekiak Kolbritegre.

P. Deussen, Vier philosophische Teche der Hald Oláretam (Meipzig, iqob ki touh a Wohg. I és der besang des Heiligen (Leipzig, iq lil: melegebb, lendületesebb, mint Garbe forditása.


L. v. Schroeder, Bhagavadgita, des Erladenen Hereng (Jera, 1912); pertes for lited, amely koltói igényekuel is megfelel.

E fordítások felhasználéta val, de a Hansthit eredeti alepján került az alábbi magger (Prorail fordítás.

c) Filológiai, filozófiai és vallástörténeti szempontból ide vágó művek és értekezések[szerkesztés]

R. G. Bhandarkar, Vaishnavism, I aivism and minor religious systems: Youndr der indo-ar. Philologie II. 6. (Strassburg, 1963), p. 14-30.

P. Deussen, Allgemeine Geschichte des Philosok lie I, %: die nach ve dische Philosofle der Inder (Leipzig, 19081, 8-114.

- Der Gesang des Erhabenen (deiktig, ia ill: Einleitung, V- XXI.

R. Garbe, die Bhagavad gê tê (deiftig 19051 : Einleitung, s-6%. [1]

- Indien und das Christentum (Tübingen 1914), 228-254. [2]

E. W. Hopkins, The Religious of India (Boston - New York Chicago - London, i8951, 389-401.

W. v. Humboldt über die unter dem Namen Bhagavad Gita bekanube Episode des Maka- bedrata (Berlin, 18261.

Kégl Sándor, A Bhagavadgita: Akad. Ert. xx1.5. (Brest, igio).

L. v. Schroeder, A legaredgita (Jera, 1912): Einleitung, I- xn.

I. S. Speyer, die indische Theosophie (Leipzig, iaia), 179- 265. M. Winternitz, Geschichte der ind. Litt. I. (deipzig, 1908), 365-376.

A Bhagavad-gítá, "A Magasztosnak éneke" (prózai fordítás)[szerkesztés]

Az alább kiverkeri forditut hot me gjegyrenail a u A Blg. a Mbh. VI. könyvének 25-42. fejerete (ad hjája) - tehát is & nek bol áll és 3 eage ubint 6-6 évekből álló (ethikai, metafizikai és ticholigiai I reszre osztható, ami asorban a Mbh. szövegében eines jelezve. Az intlofolált Hikák számai meg vannak csillagozva. it filitleges, crufen verstilt ookationstok el vannak hagyra. A zhrojelbe foglalt magyar szoch es befejerésch niucrenek meg Qt eredek drivegben r esk at értelem legolágitáudra valik.

Első rész: Ethika (I-VI. ének)[szerkesztés]

I. ének (Mbh. VI. 25.) Ardsuna-visáda, "Ardsuna elcsüggedése"[szerkesztés]

A Bhg. a Mbh. VI. könyvének 25. fejezetével kezdődik, de nem ennek első slókájával, mint a hagyomány tartja, hanem a 20. slókájával. A 19. első slóka csak arra való, hogy a Bhagavad-gítát kellőképpen beékelje az eposzba. E 19 slóka tartalma a következő:

Dhrita-rástra Kaurava király felszólítja Szandsaja bárdot, hogy mondja el a kuru-ksétra szent földjén összegyülekezett seregek tetteit. Szandsaja azzal kezdi, hogy Durjódhana Kaurava hőssel felsoroltatja a két sereg legnevesebb hőseit. A seregszemle után Bhísma, a Kauravák fővezére elordítja magát, mint egy oroszlán, és megfújja kürtjét, mire mindenfelé fölhangzanak a kürtök, dobok és trombiták.

20. Mikor aztán a majom-zászlós Pánda-fi (Ardsuna) maga előtt látta Dhrita-rástra híveit, felemelte íját, miközben (már) nyilak kezdtek röpködni,

21. s e szavakat intézte Krisnához:

Ardsuna szólt:

Állj meg szekeremmel a két hadsereg között, rendületlen (hős)!

22. Hadd vegyem szemügyre ezeket, akik (itt) harcra vágyakozva (csatarendben) állanak, (s hadd lássam,) kikkel kell harcolnom ebben a hadi munkában.

23. Hadd tekintsem át azokat, akik itt harcra gyülekeztek össze, hogy szívességet tegyenek Dhrita-rástra gonosz fiának (Dur-jódhanának) a háborúban.

Szandsaja szólt:

24. Ardsuna szavai hallatára Krisna megállott a szekérrel a két sereg között,

25. Bhísma (Kaurava fővezér), Dróna (Kaurava hős) és ez összes királyok előtt, és így szólt: "Nézd hát, Pritha fia (Ardsuna), ezeket az itt összegyülekezett Kauravákat!"

26. Pritha fia (Ardsuna) aztán látta, hogy apák, nagyapák, tanítók nagybátyák, testvérek, fiúk, unokák, társak,

27. apósok, barátok állanak (egymással szemben) a két seregben. Mikor Kuntí fia (Ardsuna) látta, hogy (az egymással szemben állók) mindnyájan rokonok,

28. a legmélyebb részvétre gerjedve s (egészen) elcsüggedve így szólt:

Ardsuna szólt:

Annak láttára, hogy tulajdon rokonságom áll itt harcra készen (velem szemben),

29. elernyednek a tagjaim, kiszárad a szájam, reszket a testem, égnek áll a hajam,

30. kihull a gándíva íj a kezemből, ég a bőröm, alig állok a lábaimon s szinte megzavarodik az elmém.


31. Baljóslatú jeleket látok, óh Krisna! Úgy látom, semmi jó sincs abban, ha tulajdon rokonságomat megölöm a harcban.

22. Nem kívánom én, Krisna, a diadalt, sem az uralmat, sem az örömöket. Mit ér nekünk az uralom, óh Krisna, mit érnek az élvezetek vagy akár az élet is?

33. Hiszen éppen azok állanak velünk szemben életüket és vagyonukat kockáztatva, akiknek kedvéért uralomra, élvezetekre és örömökre törekszünk;

34. tanítóink, apáink, fiaink, nagyapáink, nagybátyáink, apósaink, unokáink, sógoraink és más rokonaink!

35. Nem vagyok képes megölni őket, óh Krisna, még ha megölnek sem, még a három világ uralmáért sem, annál kevésbé e (földi) világ uralmáért.

36. Mi örömünk lehet benne, ha Dhrita-rástra híveit megöljük, óh Krisna? Csak bűnnel szennyeznők be magunkat, ha megölnők őket, bár fegyveresen jönnek ellenünk.

37. Nem szabad tehát megölnünk Dhrita-rástra híveit és öveiket! Hogyan lehetnénk boldogok, ha saját rokonainkat megölnők, óh Krisna?

38. Ha azok ott kapzsiságtól elvakult elméjükben nem is látják, mily nagy bűn családunk megsemmisítése és barátaink elárulása,

39. hogy ne tudnók mi távol tartani magunktól ezt a bűnt, – mi, akik tudjuk, mily nagy bűn a család megsemmisítése, óh Krisna?

40. Ha megsemmisül a család, megsemmisülnek az örök családi (áldozati) kötelességek, ha elvész a kötelesség, az egész (életben maradt) családban elharapózik a törvénytelenség.

41. Ha elharapózik a törvénytelenség, megromlanak a családban a nők; ha megromlanak a nők, beáll a kaszt-keveredés.

42. A kaszt-keveredés pedig pokolra juttatja a család megsemmisítőit s (magát) a családot is, mert ha az ősök (fiutódok hiányában!) elveszítik a (nekik kijáró halotti) gombóc- és ital- áldozatokat lebuknak (a mennyekből a pokolba).

43. A családirtóknak ezen kaszt-keveredést okozó bűnei folytán megsemmisülnek a kasztra és a családra vonatkozó örök kötelességek.

44. Ha pedig megsemmisülnek a családi kötelességek, bizonnyal pokolra jutnak az emberek. Így hallottuk (a szent hagyományból).

45. Óh jaj! Nagy bűnt szándékozunk elkövetni (azzal), hogy az uralom örömeire való vágyakozásból meg akarjuk ölni saját rokonságunkat.

46. Kedvem volna a fegyvert letéve ellenállás nélkül tűrni, hogy Dhrita-rástra hívei fegyveres kézzel megöljenek a harcban.

Szandsaja szólt:

47. E szavak után Ardsuna a (már megkezdődő) csatában kiejtette (kezéből) az íjat a nyilakkal együtt s búbánat gyötörte szívvel leült a kocsiban.

II. ének (Mbh. VI. 26.) : Szánkhja-Jóga, "Szánkhja és Jóga"[szerkesztés]

Szandsaja szólt:

1. Mikor Krisna látta, hogy Ardsuna részvéttel eltelve s könnyes szemmel szomorkodik s el van csüggedve, ezt a beszédet intézte hozzá:

A Magasztos szólt:

2. Honnan ez a kislelkűség a veszély pillanatában Ardsuna? Nem méltó ez a nemeshez, elzárja az égbe vezető utat s nem hoz dicsőséget.

3. Ne légy férfiatlan, Prithá fia (Ardsuna)! Nem illik ez hozzád. Vesd el (magadtól) a szív nemtelen gyöngeségét s embereld meg magadat, ellenség szorongató!

Ardsuna így szólt:

4. Hogyan szórjam nyilaimat a tiszteletreméltó Bhísmára és Drónára a csatában, óh ellenségverő?

5. Bizony jobb nekem meg nem ölni tiszteletreméltó tanítóimat s kolduskenyeret enni e világon, mint megölni tanítóimat, ha javainkra áhítoznak is, és vérrel beszennyezett örömöket élvezni.

6. Nem is tudjuk, mi jobb nekünk: az-e, ha nyerünk, vagy az, ha minket győznek le. Mert olyanok állanak velünk szemben, akiknek megölése után nem akarunk (tovább) élni: Dhrita-rástra hívei (rokonaink).

7. Szívem a (részvevő) gyöngeség hibájában leledzik, elmém nincs tisztában a kötelességgel. Téged kérdezlek tehát: mondd meg határozottan, mi a jobb. Tanítványod vagyok : taníts hát engem, aki hozzád folyamodom.

8. Mert én (magam), úgy látom, képtelen vagyok megszabadulni az érzék-sorvasztó szomorúságtól, - még akkor is, ha vetélytársak nélkül való virágzó királyságra teszek szert a világon, sőt még ha az istenek felett való bőséget nyerem is el.

Szandsaja szólt:

9. Az ellenségverő Ardsuna tehát azt mondta a tehén-zsákmányoló Krisnának, hogy nem akar harcolni; aztán elhallgatott.

10. Krisna ekkor szinte mosolyogva pillantott Ardsunára, aki csüggedten ült a két sereg között, s ezt a beszédet intézte hozzá:

A Magasztos szólt:

11. Ha beszéded nem is értelem nélkül való, mégis olyanokon sajnálkozol, akik nem sajnálni valók: bölcsek nem sajnálkoznak sem holtakon, sem élőkön.

12. Sohasem volt idő, mikor én és te nem voltunk s nem voltak ezek a fejedelmek, s ezután sem lesz idő soha, mikor mi valamennyien nem leszünk.

13. Amint a test hordozója (a szellem) ebben a testben éli át a gyermek-, férfi- és öregkort, úgy (holta után) más testbe is jut. Erre vonatkozólag nincs kétségben a bölcs.

14. Csak az anyaggal való érintkezések okoznak hideget és meleget, gyönyört s fájdalmat. De ezek jönnek-mennek, mulandók. Viseld el őket türelemmel, óh Bharata-sarjadék!

15. Mert az az ember, akit ezek nem rendítenek meg, a gyönyör és fájdalom iránt közönyös bölcs, eléri a halhatatlanságot.

16. A nem-létező (a-szat) nem jöhet létre, a létező (szat) nem enyészhetik el. E kettőnek különbségét ismerik azok, akik az igazságot látják.

17.* Ami ezt a mindenséget kiterjesztette (létrehozta), az elmúlhatatlan, tudd meg; ezt az elmúlhatatlant senki nem tudja megsemmisíteni. 1)

18. Mulandók a testek, de örökkévaló a testet éltető (a szellem), elmúlhatatlan, mérhetetlen. Ez legyen törekvésed tárgya, Bharata-ivadék!

19. Aki azt hiszi róla (a szellemről), hogy él, s aki azt hiszi róla, hogy megölhető, egyképp nem ismeri: nem él ő s nem is ölhető. 2)

20. Nem születik ő (a szellem), s nem is hal meg soha: nem keletkezett s a jövőben sem fog keletkezni: születetlen, állandó, örökkévaló ez az Öreg (purána) nem öletik meg a test megöletésekor. 3)

21. Aki tudja róla (a szellemről), hogy elmúlhatatlan, állandó, nem született, elmúlhatatlan, hogyan ölethetne meg valakit, kit ölhetne meg, óh Prithá fia (Ardsuna)?

22. Amint az ember leveti a kopott ruhákat s más újakat vesz föl, úgy veti le a test hordozója (a lélek), a régi testeket s más újakba megy bele.

23. Nem sebzik meg őt (a lelket) a fegyverek, nem égeti meg a tűz, nem nedvesítik meg a vizek, nem szárítja ki a szél.

24. Sebezhetetlen ő (a lélek), eléghetetlen, megnedvesíthetetlen és kiszáríthatatlan; örökkévaló ő, mindenütt jelen lévő állandó, mozdulatlan, mindig megmaradó;

1) Védántisztikus ták: az "elmúlhatatlan" a brahman.

2) V. ö. Katha-upanisad II. 19: "Ha az ölő azt hiszi, hogy megöli azt (= az átmant), s ha a megölt azt hiszi hogy az (= az átman) megölhető, mind a kettő téved: nem öl amaz, nem ölhető emez."

3) V. ö. Katha-upanisad II. 18: "Nem születik s nem is hal meg ez a bölcs (az átman). Nem lett valamiből, nem vált valamivé: születetlen, állandó, örökkévaló ez az Öreg (purána); nem öletik meg a test megöletésekor."

25. érzékelhete Her (Hech. rem - ugh toán való : a-vyakta ) , elgondolhatatlanó, vectorhatablan ! - Így nevezik őt (legalabb). Ha tehát ilyennek ismered őt, nem szabad rajta sajnálkoznod.

26. de még ha azt hiszed is róla, hogy mindig újra születik & mindig újra meghal, akkor sem szabad rajta sajnálkoznod, óh érőskarú (kósl.

27. Mert bizony stan meghal az aki született, s bizonyosan újraszületik az, aki meghalt. Oly dolgon behat, ami kikerülhetetlen, nem szabad sajnálkoznod.

28. Észrevehetetlen a lények kezdete, észrevehető a létük (the a korepüki, észrevehetetlen a végük. Mit kell ezen siránkozni?

29. Az egyik úgy néz rá, mint a csodára, a másik úgy szol róla, mint csodáról, a harmadik úgy hall róla, mint csodáról. De ha hallott is róla valaki, mégsem ismeri senki 1)

30. A test hordozója la lélek, mindenkinek bestelben mindig verhetetlen. Ezért nem vrated viratend a lényeket, - egyet sem, óh Bharata-ivadék!

31. de ha csak a be veja tos kötelességedet tartod is szem előtt akkor sem szabad ingadoznod. Mert semmi sem lehet jobb a ksatrija harcos szemében, mint az igat vágou (v. Rikelestegurerú : dharmja / harc.

32. Boldogok azok a ksatriják, akik ily barest vichatuak! Mintha csak a mennyek kapuja tárulna föl magától elébük!

33. Marrészt ha ilyen igartigos (v. Kötelesség terül hareban nem ves zevt revet, akko olhangzyolod kifelestegenet és dicsőségedet s fürbe esel,

1) Jelatha aperived 1.7 : Sokan hallom és föl sem ismerik öt (az átmant), tokan még ha hallanak róla, sem ismerik.

34. I at emberek örök szégyenedről fognak beszélni. Márpedig arra nézve, aki tiszteletben áll, a szégyen rosszabb a halálnál.

35. A nagy harcosok azt fogják hinni, hogy félelemből tartózkodtál a harctól s kicting le'ist azok szemében, akik előtt nagy volt a becsületed.

36. Rosstakarbid pedig sok gungos stot fognak mondani rólad, kétségbe vonva rátermettségedet. I van-e ennél fájdalmasabb?

37. Ha megölnek, az ég be fogsz jutni, s ha qyitöl, a földet (a föld uralnat) fogod élvezni. Embereld meg hát magadat és szánd el magadat a harcra, Kunto fia (Ardsuna)!

38. Yrim mel és fajdalommal, nyereseggel és veszteseggel, diadallal és vereséggel nem turi dve késtulj a harcra! Igy nem fogsz bűnbe esni.

39. Ezt a felfogást a Szankhja il allaspontjau adtam elő neked. Halld most a Idge ) alapjdu álló felfogást. Ha magulévá teszed ezt a felfogást, megszabadulst a karman kötelékeitől. I

40. IH ( a jóga gyakorlata terén, nem semmitül meg a törekvés, nem is fogaskorik meg. & ayahool a tool igen be oes is nagy bejtól boja meg az embert.

41. It (a jóga-prakszisban, csak egyetlen egy, határozott jóga által liväll gondolat van, holot a határozatlan emberek gondolatai dagatak és vég nélküliek.

42. Vannak oktalanok, akik a Veda szavában lelik örömüket s azt mondogatják, hogy nincs is más la volágon),

43. Akik teli vannak vágyakkal a mennyei üdvösséget tartják legnagyobbra. Virágos beszédül a (jo I crelebenetek gyümölcséül (ji bll stületest helyez le led to the t folyton spertar Hookat is elő, amelyek ke dverereket és hatalmat bebet elérni.

1) godu khja it a Yaduk h ja taka, móvode oterict "Std mitt megfontolás, reflexis!

2) Toge itt a Ilga tana; mások steriet odaadás, áhitat

3) Karma-bandha, the. a karman által való kitiltregh, a jó és rossz cselekedetek ut hatása.


44. Azok, akik erre a ("virágos" I beszédre hallgatnak s eloczesek bez és hatalomhoz ragaszkodnak, nem érik el azt a bathrotottsd ga által kiváló gondolatos az elmélyedés (szamadhi) állapotában.

45. A Védák a karom guna (az augugi világ | Kirère son't koznak. szabadulj meg, Ardsuna, attól, aminek kire van a három gundloz ! Léay Közönyör 27 ( empi ri kus llentétek lovím o faz delom 01.) irdet, a megmaradó vall tá got (vzattual feited ote med előtt, ne túil djel vreagou dzerté téve és meg parte sóval, uralkodjál magadon!

46. Amennyi ha vt est egy oly o'z tartó nyeljt, a melybe neindeufeliöt outte forlynek a vizek, annyi hest not hår cay tudis brahmana a Védákból.

47. Te azonban csak a cselekedetek (karman) törődjél, gyümölcseivel (phala) soha! Ne törekedjél a cselekedet gyümölcseire, de tétlenségbe se essél!

48. Adaadásban jóga , Srilerleu cselekedd a cselekedeteket, mellitoc a la gyümölcseikket" , vell regast bochd sf (szalgal, dilerden er frelsi berben maradj egy ked ou ! Az odaadás (jóga) annyi, mint egykedvűség.

49. Mert sokkal kevesebbet ér a cselekedet (karman), mint a megismerés odaadása (buddhi-jóga)! A megismerésben keress menedéket! Nyomorultak azok, akik a cselekedet gyümölcsei után indulnak.

50. Akiben megvan a megismerés odaadása, az mind a jó, mind a rossz cselekedetek fölött áll. Törekedjél te hit az odaadásra (jóga)! Az odaadás derekasság a cselekedetekben.

51 Mert a bölcsek, akikben megvan a megismerés odaadása, lemondanak a cselekedetek gyümölcseiről megszabadulva az újraszületés kötelékétől. szenvedés nélküli helyre jutnak.

1) Buddhi Ha a m. ll megismerés" (Bühtlinge, deussen: "Erkenntnis", Schooeder : berst l; de it és a 49-53. Hikában a stiut stivd is volna foreld that l Garbe: "Herz").


52. The megismeréred tul lent az elvakultság zurzavardu, akkor rá fogsz unui arra, amit az írasból (a Vedakból tanulhatsz és tanultál.

53. Ha megismerésed elfordul a C stents hagyomdugtol s Milard és rendületlen lesz az elmélyedésben (szamadhi, akkor eléred az odaadást

Ardsuna szólt:

54. Mit lehet mondani arról, aki megszilárdult a bölcsességben és az elmélyedésben? Hogyan beszél az, akinek elméje (v. Belátódal megszilárdult, hogyan ul, hogyan jár?

Krisna szólt:

55. Ha az ember elhagyja a Stoiben lakozi ostes végualet, ha (csaly önmagában (átman) és önmaga (átman) által találja dromet, i) akkor att miv udjak rola, hogy megurile relult a bölcseregben (18+ Mite - pra d nya ..

56. Aki rendületlen a te noedesben és vagy fol ment at oor mekben, aki megozibedalt a hewoedélyektit a felelem föt el a kerug tól, az bölcs (muni/, at megstilárdult a belátásban ( izt hita-dhil.

57. Aki mindennel szemben egykedvűen áll, aki bármi jót vagy rosszat éljen is meg, sem nem örul, sem nem gyűlöl, annak megismerére. lo folckerige: pradugál meg on uzilárdulva.

58. I ha exy ilyen ember mindenu u ven visszavonja érzékeit az érzékek farggaitól, mint a teknősbéka (magába visszakarta) tagjait, akkor megismerete (v. filcterige: hradnyál meg van drildo-dulva.

59. Az értékel tárgyai eltűnnek, ha a test bordozója (a lélek, nem HWéckerik ( belőlük), 2) csak szük (rasta, aret: az érzékelétre való képesség) marad meg. de et is eltünik, ha (a lélek) a fegfobbet látja. Kent

1) V. 6. Cukándégva - a panivad VW. 25.: Atina-tati," onmagának üvendi", étma-kuanda, "onmagában gyöngorkodou 21 clások: ha at ember böjtöl (Garbel v. on megtartoztató (Schroeder).


60. Mert meg a (negud loasoa) tire kvő és belát als os ember elméjet is entuzakotan magukkal regadják a felizgató érzékek.

61. Mindezeket (az értékeket) megfékerve & cual en rem gondolo a 1) maradjou (v. u jõul at ember az odaadás állapotában (jukta). Mert aki hatalmaban partja érzékeit, annak megismerése (v. bölcsevége: pradaya) meg van Szilárdulva.

62. Ha (ellenben, az ember at érzékel tárgyaira gondol, ale kar korrájuk való ragast kodás (szanga) tomad benne; a ragast ko das bol vagy születik, a bigg bol harag (koodha) keletkenik, 21

63. a haragbol doakultrug lesz, a corbultság bol at emlékeret meg zaverodata, at emlékeret megzavarod & sából a megismerés (belátás, ést: buddhi, el ventése, a megismere's cloent bétéből magának at embernek veszte:

64. Aki eronban sokon és ellen steud tül ment et megfékerett értékekkel, megam uralkodoa közeledik az érzé kell tárgyaikoz, at elujen a ( lelle) bekesteget ( prudzd da l.

65. it bekenség állapotában megszabadul minden fájdalom tol. Mert alinch stive elérte a be besseget, annak megismerése ( belåtara buddhi) hamarosan megszildodul..

66. Aki Vodaadi (jukta), flannah nincs megismerése ( belátása: buddhi), aki nem odaadi, annah nines duélyedése (bhavand); abinele uiles elmélyedéte, enuck witch (leekil békessége (adute). Akinek meg nires (lelki be kessége, honnan oslna annak boldogsága (szukha).

67. Mert ha az elne (manaszi a kisza érzékele után indul, ale bor magável regadja a megismerést (v. belátást: pradnya) is, mint a szél a hajót a viten.

1) Krisna märung besoel, mintha már ki upplethortatta volna isteni voltat.

2) Koldka ki'ttegtelenül "harag' ( Bühtlingh, Gerbe, dens tem, Sehore down Cappeller: "Forn, Wilkins, Macdonell: "anger" etc.); de itt olyasmi volue of tható, mint 1 stenvedély".


68. @zent he viliki mindenünnen altta tartja értékeit az érzékeli tarzy d bol, annak megi Imerete bileretége, belo blita: Pradnyá / meg ven stildruuloa.

69. Ami minden leng sta mara éjjel, abban ébren van az én té kerü (a magan uralkodól; amiben ébren vannak a léngek, az éjjel a megismeri biles (munil 17 & mara.

70. Valamint az ócedu, amelyben a (folyé, virel nyugalomba jönnek, folyton belik, de nem odltorik, ugy (valboratlan I be lessegben (sduti I el az, akiben minden vagy nyugalomba jo; de nem az, aki vágyakozik. il

71. At as ember, aki minden vágyról lemond, aki bivánságok nélkül, korongoren, önzéstől menten el az eléri a békességet (odutil.

72. & a brckman allapotá. Ha ez ember ezt elérte, he ne taverdik meg bi fbé, s ha a halál killanatában ebben az állapotban van, deri арта и вки «Lu lettyЕ (тепа — иіл (а).

III. ének (Mbh. VI. 27.) : Karma-jóga, "Odaadás a cselekvésben"[szerkesztés]

Ardsuna szólt:

1 Ha azt véled, óh Krisna, hogy a megismerés (v. belátás: buddhi) többet ér a cselekedetnél (karman), akkor most nógatsz engem ily szörnyű cselekedetre (t. i. vérontásra)?

2. Meglehetősen kétértelmű szavaiddal szinte megzavarod értelmemet. 2) Mondd meg nekem határozottan azt az egyet, hogy mivel érhetem el az üdvöt!

A Magasztos szólt:

3. Már előbb kijelentettem neked, óh Ardsuna, hogy két álláspont (v. két üdvösségre vezető út: nisthá) van a világon: a gondolkodók (szánkhjá) megismerése (dhyána-jóga) és a jámborok (jógin) cselekvése (karma-jóga).

1) A fordítás itt az eredetiben lévő képzavar miatt nem szabatos.

2) Ezt körülbelül az egész költeményről el lehet mondani.

4. A cselekedetek kerülése által (azonban) az ember nem nyeri el a cselekedet-nélküliséget (naiskarmja) és (pusztán) a világtól való elfordulás (szan-njaszana) által nem éri el a tökéletességet (sziddhi).

5. Mert egyetlen pillanatig sem lehet senki cselekedet-nélkül-való (a-karna-krit): mert az ősanyagból (prakriti) keletkezett alaptulajdonságok (guna) folytán mindenki akarata ellenére is (avasasz) kénytelen cselekedni.

6. Aki féken tartja a cselekvés érzékeit (karma-indrija) 1) de (egyúttal) belső érzékével (elméjével: manasz) az értékek tárgyaira gondol, az balga ember és tévúton jár.

7. Aki azonban a belső érzékkel (manasz) féken tartja a külső érzékeket (indrija) és (a sikerhez való) ragaszkodás nélkül eszközli a cselekvés érzékeivel a cselekedet végrehajtását (karma-jóga), az jó úton jár.

8. Hajtsd végre a szükséges (nijata) cselekedetet (v. ö. XVIII. 7, 9 és 23). Mert jobb a tevékenység (karman), mint a tétlenség (a-karman): a test fenntartása sem sikerül, ha tétlen vagy. 2)

9.* A cselekedet (karman) a kötöttségnek (a tapasztalati lét fönnmaradásának) állapotában tartja ezt a világot, - az áldozat (jaduga) szolgálatában álló cselekedet kivételével. Az e cél szolgálatában álló cselekedetet hajtsd végre (tehát), óh Ardsuna, de (a világi dolgokhoz való) ragaszkodás nélkül. 3)

10.* Mikor Pradsapati ("a teremtés ura") valamikor a teremtményeket az áldozattal együtt megteremtette, így szólt: "Ez által (t. i. az áldozat által) szaporodjatok! Ez legyen a ti minden kívánságot teljesítő csoda tehenetek (Káma-duh)!

1) Ezek a következők: beszélés, fogás, járás, kiürítés, nemzés.

2) Az itt fölvetett gondolat a 19. slókában folytatódik.

3) A 9-18. slóka mímánszá-eredetű interpoláció, amelyben a cselekedet az áldozatra van vonatkoztatva.

11. Ezzel eligittetel ka az isteneket, az istenek is elégítenek ki benneteket! Ha cliletö nisen kielégíti tek egymást, el fogjátok érni a legfelső boldogságot.

12. Mert ha az istenek ki vannak elégítve az áldozat által, meg fogják nektek adni a biodne ol vezeteket. Aki (azua ban digu dlacze az általak adott élvezeteket, hoog nem ad nekik vissza (valamit beli luks, az tolvaj !

13. A jók, akik az áldozati maradékokat eszik, mentek minden bűntől. a gonoszok ellenben, akik csak maguknak firmek, bajt hoznak megakra. 1)

14. A lények a táplálékból erednek, a táplálék az esőből, az eső az áldozatból, az áldozat a cselekedetből (Karman).

15. A cselekedet (Karman) a brahmanból ered, a brahman (pedig, az el nedl kefellak fol (akuarel. Ezért a mindenütt jelenodli, örök brahman az áldozaton alapul. 2)

16. Aki az így forgåsba korott kereket nem forgatja tovább itt (a filding, 3) a gonosz, at érzékel edénye, az hiába él.

17. Annak az emberned azonban, eki önmagában leli itinet ad towa - Tatil aki ki van elégitve önmaga által és meg van elégedoe önmagával, eines (to Bbé ) Henki ozlija (v. Kitele stége: Vdrjal. 5)

1) Minden ételt elöbl a rendere lül meghívott istenelonek kell felajánlani. Jay aztán minden étel dáldozati maredik" ( jadnya-distal lesz.

2) A brahman itt semmi esetre sem a véldutisztikus brahman (az egyéni lélekkel azonos ou világlélek, ill. mindeutely ), kerem valószínüleg a Veda Calea Iden), esetleg a Prakriti, a fermiestet, at Guanyag ( Iacobi, Gerbe) mint alább (XIV. 3 és 4 l, ami nagy visszaélés .

3) Azez: eki ereleloétével nem mozdítja eli a dolgok rendjét. H Jag mår elibe ( I. 55). V. 6. Chandigja-upanisad VI. 25. 2 (10. 1.) és Mundaka-up. I. i.

4: a biles atma- rati, "oumaganak dovendo!

5) A it. és a ir. slika kérrel fogható ellentmondásban van az ald fb live plezőkkel.

18. Az olyen ember semmiféle celt rem kivet itt (a filding, allar coelekestill, akor nem crelekstik; eqyetlen lengben sem keres célok tamara tampontot.

19. Hajtsa hat mindig végre, (még pedig) ragast kodas vélkül, a megfeendi ( v. kötelessegszerü) crelekedetet (Kerjam Karma). Mert az az ember, aki regast kohas réckul bajtja végre a crelekedetet, eléri a legfiffet (a legfiff celts.

20. test csak a crelekedet (Kerman) altel jutottal to beletességre Ds anaka (1) és mások. A világ rendjére oeld tekintettel is coelekedred Kell.

21. Amit (uaya uis) a legkivali be lember) crelekszik, azt (eselebstil, a tibbi emberek w amit ez Zsinór mérsé lévé test, akkor igazodik a vildg is.

22. Semmi sincs a karom világon, amit (még I crelcked dem Kellene, semmi titel, a nit (meg, de kellene érzem ;cj du me'yit mülödésben vegyok.

23. Mert ha én nem volnéle mindig fared katetlanul müködésben, at emberek mindenütt az én nyomom ba lék nének (azez: hem creleked vérekla

24. Megsemmisülnevek exek a világole, ha én nem creleked nem a creleke debet, Zürzavart okozuéle s elveszteném a teremtményeket.

25. Amint a tudatlanok a cselekedethez ( és gumileséket, ragaskodva crelchestenek, ugy a tudó ragast kodas vélkül crelekedjék, _ (cocks azzal at thaj tast el, hogy a világ rendjének finn tartasan Kitreműködjék.

26. Ne zwarja meg a tudi a crelekedether ( és gyümilere bet) regen lodi tudatlanokrak megozó zü devét; helyeseljeu mirdeu crelekedetet, maga azonban odaadástal (azer: esale lobelenség tudásból) cellkedjék.

27. t Crelekedetek mirde neitt a prakriti la termelret, az anyag, tulajdonságai (gunal detal létesülnek. Akinek stellenés el vakitotta az ahamkara 3) at art bort, hoay & a crelekvü (Kartar).

1) Bolcseségéről hiver király, aki sobet szerepel at upanija dokban. 1

2) Krisna itt megint úgy beszél, mintha mar kijelentette volna istenséget.

3) Az aham-kara (öntudat, teh liên - csináló) at a belor orgánum, amely az en låtstatt Kelti se vegből at anyag talejdonságait étoiszi a lélekre.

28. Aki azonban tudja, hogy igati mivolta ( tatua, kutoubitik az anyagi alapfulajdonságoltol (guna) és a cselekedettől, az tudja, hogy lory az clef hulyjdoutá golben az alap tulajdonságok måliduek laz имах – си тя milk cl: em at ет вес и фин г<lips | e1 шт taa (az érzéki oilag kotl..

29. A prakriti (a permestet v. anyag) alaptulajdouragai által elvaketottak requirloduak at a léptelej dowogole altel elbiddipet orelekedetek kez. Az ilyen nekit felfogutú embereket, akik nem tudják a teljes igazságot, se hozta zavarba az, aki az egész igazsagot tudja (V.Ö. 26.).

30. Minden cselekedetet Eu ream vonatkoztatva, (csals a Legfibl. le lekere adhi-dtman) gondolva, reménykedétel nélkül, egykedvuen, aggodalmak nélkül harcolj!

31. Azok az emberek, akik millig hilo lélekkel és Zu gols das well kül kivetik ezt a tanításomat, még a cselekedetek altrl is megráltják magukat.

32. Azok az estelenek ellenben, akik nem követik ett a tanításokat és zu golidual ellene, equa lozlában nincsenek tisztában a megismeréssel és el vannak veszve. 1)

33. A fudé (u. bela tl is a magu bermeste tenek (prakritil megfelelő mocou cselekszik. A lények természetüket prakriti) kivetik. Mit hasznal itt a gd Has (nigrahal?

34. Minden equcs érzékrek megvan a mega deja fos rolok- és ellen die uve a fargyal irant. Ne engedjük át magunkat ezeknek (az érzelmeknelk)! Mert ezek ellenségeink.

35. Jobb saját kötelességünket (charreal fogyatékosan teljesíteni, mint pontosan a majettu. o. XV I. 471 ; ( 8 H jobb meghalni is rejut kötelességünk teljesítése közben. Másnak kötelességét teljesíteni veszedelmes.

Ardsuna szólt:

1) Krisna itt is úgy beszél, mintha mar kinyilatkoztatta volna istenséget.

36. de mi az, ami arra keszteti az embert, hogy rosszat erelekedich, még le nelle akav is, minthe evú stakket Relay opent terih od ? A Magast boy szult t e nr b (kamal Moodlas

37. Ez a vagy et a harag, amely a radsasz ( Itenvedély / near alap telapilonsa a bol (gunal ered, - a neay etku, a nagyon go nost. Et az Cigai nagyl ellenség itt (e fildin, tudd meg!

38. Amint a füst beburkolja a tüzet, a mocsok a tükröt, a hártya a magzatot (embriót), úgy burkolja be az (t.i. a vágy, ezt Cidam tic', otlé gut).

39. A megismerést is be burkolja az (t.i. a odgy), a megismerine karik ellensége, a tetszés szerint minden alakos filocoő, a bel be betlen tüz.

40. Székhelye, úgy mondják, a kül érrébeb (indrija), a belső érzék (Menesz) és az értelem szerve (buddhi) : ezekkel taverja meg a szellemet, mikor beburkolja a megismerést.

41. Hi gert mindenekelőtt az érzébe bet tarted féken, åh Ardsuna, s gyurd le azt a gonoszt, aki megsemmisíti a megismerést és a tudast.

42. Hatalmasok et érzékek, uga non efák; hetelmesebb az érzélekuce a belső erzék(manast hatalmasabb a belse érzéknél at értelem steroe (buddhi), at értelem Steroénél is hatalmasabb ő (szati a lélek, az atman) il

43. Ha felismerted azt, ami hatalmasabb az értelem Heroénél, eristtod meg a lelket (atman) a lélek alted (atman) altul és verd le a vágy (Name) alakjában fellépő rebezen hozzáférhető Menséget!

1) Vo Ratha-upanidad, II. 10, ahol a sorrend ugyanaz, de egy taggal to bf van: az erzékek (indrijas, az érzékek tárgyai (artha), a manast, a buddhi és atatman.


IV. ének (Mbh. VI. 28.) : Dnyána-jóga, "Odaadás a megismerésben"[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1. Az odaadásnak (jóga) ezt az elmúlhatatlan tanát én nyilatkoztattam ki Vivaszvatnak, Vivaszvat Manuval közölte, Manu elmondta Iksvákunak. 1)

2. Ekkor ismerték meg hagyomány útján a királyi bölcsek (rádsarsi). De idők folyamán az odaadás (e tana) elveszett itt (a földön).

3. Ugyanezt az ősrégi jóga-tant közöltem én ma veled, mivel szeretsz engem és barátom vagy. Mert ez a legfőbb misztérium (rahaszja).

Ardsuna szólt:

4. Későbbi a te születésed, uram, korábbi Vivaszvat születése. Hogyan értsem azt, hogy te nyilatkoztattad ki legelőször (ezt a tant)? 2)

A Magasztos szólt:

5. Nagy az én elmúlt születéseim száma s a tieidé is, óh Ardsuna. Csakhogy én valamennyit ismerem, te meg nem.

6. Noha születetlen és elmúlhatatlan mivoltú vagyok s noha a lények ura (ísvara) vagyok, (mégis) természetem (prakriti) folytán (újra meg újra) a világra jövök saját csodaerőm (májá) által.

7. Mert valahányszor meggyöngül az igazság s megerősödik az igazságtalanság, (mindig) megteremtem magamat.

1. Vivaszvat a napisten; Manu Vivaszvat fia, az emberiség törzsatyja; Iksváka Manu fia, a Nap-dinasztia alapítója.

2. V. ö. János evang. VII. 57-58: Mondának azért néki a zsidók: Ötven esztendőd nincsen meg, és Ábrahámot láttad?" Monda nekik Jézus: "Bizony bizony mondom nektek: Minekelőtte Ábrahám volna, én vagyok."

8. At igartig megsti la odd táta végett minden világ korstakban (jugal letre jovik ! a joknak védelmére is a gonoszokuak romlására.

9. Aki igaran ismeri at én isteni szüleséremet es művemet, az testének elhagpata uban nem születik újra, az bortam jut, óh Ardsuna.

10. if vagy fol, félelemtől és haragtól megszabadulva, velem eltelve, blanem bizva, a megismerés tiredelme által megfist tulva sokan ju bortal be (mars at én lényem be.

11 Monés inkube közeledach kortam at emberek, annál inkább szeretem g het. Mindenütt at eu óvoényemen járuck åk. 21

12. Crelekedeteik eredméngére áhitornak ih s ( exert) áldotual itt (a filding at isteneknek Mert a crelebede tek böl Jadrmart eredmény Cortin jelenthetik at emberek világában

13. Ex teremtetem a négy kaut tot az oleh tulajdonságok és a kötelességek losz fédéra speriut. 3) Noha én vagyok (a prakriti eri által) az alkotójuk (Kartar meg sem vagyok crelekor (kartar) és odltorhatatlan vagyok. Al

1) Négy juga van: Krita, tréth-, doépara- és Kali-juga, amelyeknek tartama: 4800, 3600, 2400, 1200 isteni év vagy (mivel i interiéu = 360 einberi év) 1.720.000, 1. 296.000, 864.000, 432.000 ember év. A 4 juga együtt egy maha - juga (nagy jugal, amelynek tartama 12. - juga (nagy jugal, amelynek Pertama 12.000 isteni ev vedy H. 320.000 emberi ér. 1000 maká-juga egy Kalka, amelynek tartina 1.000.000 is teli év vezy H.320.000.000 emberi év.

2) trazi berloman filtelik is et enfercle Jstent, et egy Istent tijt felik.

3) tralaf talej dorvégok a Sta Hora, rad dejt és tamasz (lásd xx. l.). A brahmana hast tan thlugo mo a Itattva; a ksatrija (harcos, nemesi) kasttan tu lugond a redsast, de némi Szattra is van; a vaisja (fild muveli kereskedő, Iparos / kast fban túlnyone a redsast, de némi tamasz is van; a sudra (rab Vzolgal kevytben tú ligond a fam est de rémi redsavt is ven. Gert a brotlemara hitelertege a nyugalomu sou uralom, oerelle's it.;a ksatrijd a kitierreø, energia; a vaisjáé a fild muvelés stb. ; a Jadraé at engedelmesség.

4) test a Ctelelioés feltétele belti affekcid telett változda.

14. Engem nem tungetnek be a crelekedeteh, (mert/ eu nem hajtom a crelekedeteh ayu milcsét (Karma - phala), at nem kel a crelekedetek által a kitittseg alle potaba.

15. & megismerésnek megfelelően etelekedték a coolekedetet e regiek is, akik megoaltásra tive kedtek. Cselekedd that a crelekedetet te is ugy aboyer a régiek hej daneben crelekedtek.

16. Mi a tevékenység (v. exelekedet: Kerman )? Mi a tétlenség (a - Karmans? errel a biletch diucrenel bist taban. Ezért meg akarom reked magyarázui a herékeny réget, hogy ennek megismerete által megszabadulkelt a 10117 fol.

17. Ügyelni kell a helyes tead kenységre (Carmen), diggelri bele a helytelen Percbenytéore (0.- Karmen , dügpelni kell a téflentegre ( a- Karmen) is. Titok zabos a tevékenység mivolta

18. ti e Here kenyreyben meglétis a firewrebet ve titlenregben a tevékenységet (v. t. II. 27-281, az bölcs at emberek kirit, at mint odaadi (jukta, peget minden tevékeny téget.

19. Akinek minden tevékengrege ment a vday akool és kivánságoktól, akinell crelekedeteit a megismerés (duydna, ture megsemmisítette, azt bilesuek (handital nevezik a horra értik.

20. Az ilyen ember ment a crelekederek gümolcire vell va ya kur autol, mindig ellgult & nem vroul támastra, végy, ha tevékenység ben van, sem crelekstik voltakefenl semmit.

21. Semmiben rem reménykedoe, a gondolkoztd vervet (clita I és ou maght meg fe betwe, minden fildi dologrol lemondra csak testi (fizikai teve kenységet végez & egy ment marad a büntól.

22. Megelégedve arral, amiket véletlenul jut bozza, nem térídve az ellentétek bel (aminik fl. orim es fájdalom, meleg és hideg stb.), szabadon at our estól sikerben és kudarcban megíritve egy kedrüreget nem jut a kötöttség állapotába, ha cselekszilk sem.

23. Aki meguretadult a (földi dolgokhoz veld regest hoddstol, aki neut a szeroldély el tól, chi a regid me révre ird ugoz ta dwegélt é's (szellemil al doza Hel foglalkodik, aurek cclebedete teljesen megsem mélül (rem hoz többé gyümölcsöt).


24. A brahman az áldozat bemutatása, a brahman at decorati étel, a brahman van az áldotati tüz ben, a brehman at aldott, ew a brahmanba for bemenni az, eli az áldozatud elmélyed a brakmaube il

25. Az odaadók (j'd gin | kirul ne melyek (t. 1. a rituálével fog. lalkozok, az isteneknek kijard de dozattel foglalkornak mások (t.i. a me gis me résre torekrik) (gondolatban végre kujtoh I aldozattal mutatják be az áldozatot a brahman (a Veda, a teológial turében;

26. mások (t.i. a magányban vezeklik) a hallast ev a tibbi értékeket áldozták föl az ön fékezés tüzében: mások (t.i. a világi életben on uralomra tore kvikl a hangokat és a tibbi érzelek tárgyait allották fel érzékeik bureiben (amennyiben t. 1. nem engedik meg érzékeiknek, hogy kedauber leljék a tárgyakban);

27. mások (t.i. a volte kéki jóga - praksr's livei) az érzékszervek minden beoekeng toget de ldekzés levé kenységet i deztéle fel az el mélyedésnek cjdgala megismere's altel quel jtott tüzében, a gondolhoztunek önmagukra való Korlátoz du á ban :

28. mások, akik mint vezek lök szigorú fogadalmat teljesítenek, birtokot, rezeklést a tapasz), elní lyedést jigrali tanulmaugt de meg ismerést mutatuall be aldozatal:

29. mások a kilélekzést áldozzák fel a belélekzés ben s a belélekzést a kilélekzésben (ayer: a beléleloé's folyamén fátolják a kilélekzeut és megforlitoa) - a kiléleltés és a belélekeds i tjeit eltorlaizoloa, megukat egészen a lélekzés szabályoz dvénak szentelor;

30. mások lecsikbentil táplálékukat sat életstellemeket (pranas áldozzák föl az élet szellemekben. Mindete le at en boek oldotat hot érték v az al dozettel megsemmisítik bűneiket.

1) Védauth- és Mimausta - jellegü interpold-cio.

31. Akik az áldozati neradékok nektárját élvezik, bemennek az ark brahmanba. thi nem mutat be aldozatot, (megl ezt a világot sem éri el, annil kevés obé a másikat. 1

32. Ennyi mindenféle aldront kerül a brahman szájába 21 Erebe mind a crelekedet böl ( Kerman ) erednek. Ha ezt tudod, meg lesst vultra.

33. de a birtok al dozatánál (at anyagi természetü aldozatual) jobb a megiuneré'w dl dorete (at ister- megismerev ben dlld oldozat). Mi udla ( dldora til teve kenyreg vi gre van hejtua a megismerésben ( duydra).

34. Ezt (a megismerével (feki tanito duy módj'éral tisztelet upilotnitat, kérdeziski dés és kistolgálás utján sajátítsd el. Tudék, akik látják az iger dá gut, meg fognak téged tanítani a megismerésre. 3)

35. Nem fogsz megiet ( mint az inéut) megta varoldmi; 66 Adduna, ha megszeretted azt a megismerést, amely altul (eléstor) önmagadban, aztan en bennem fogst minden léngt meglátni. W

36. Még ha minden bu nisuel bruisebb volvál is, fustán a megismerés (duyana, hapján minden bünon átkelnél (azat: a megismerés altel megszabadulnál minden bün kivet herésétől).

37. Amint a meggyújtott füz kamuvé égeti a turifat, úgy a megismeres (dnganal tute is hamurd éget minden crelekedetet (Karman).

38. Mert nincs itt a világon, a megismerésher fogható tisztító- eskiz (pavitral. Ezt pedig az, aki at odaadás (jóga) által tökéletességre ju folt, delivel maga megtalálja magaben.

1) A 31. és 32. Hika Véd kuta- és Mindustd' jellegű interpoldció.

2) Azat: ennyi solfile aldotat ven elicadoa a Védában (Telang, Deussen), vegg: ennyi sokféle Aldorettel lehet Iste unele vrolgálmi'.

3) Interpolacit a brahmani (kafil tenul maugi rend ajánlásdra.

4) Védánt isti has interpolació. V. o. János ev. XIV. 20: "Azon a napon meg. tudjátok ti, hogy én az én Atyámban vagyok és ti én bennem, én is ti bennetek

39. A hívő, aki csak a megismerésre gondol s féken tartja érzekeit, eléri a megismerést. Ha (pedig) elérte a megismerést, hamarosan eléri a legfőbb békességet.

40. A tudatlan, hitetlen és kételkedő (ellenben) elvész. Sem ez a világ, sem a másik világ nem a kételkedőé.

41. Azt, aki az odaadásban (jóga) elfordult a cselekedetektől, aki a megismerés (dnyána) által megsemmisíti a kételkedést, aki ura önmagának, az nem kerül (többé) a cselekedetek által a kötöttség állapotába.

42. Ezért semmisítsd meg a megismerés kardjával azt a tudatlanságból eredt kételkedést szívedben s szenteld magadat a jógának (itt: a tevékenység gyakorlásának)! Embereld meg magadat, Bharata-ivadék.

V. ének (Mbh. VI. 29.): Karma-szannjásza-jóga, "Lemondás a cselekedetről és odaadás a cselekvésben"[szerkesztés]

Ardsuna szólt:

1. A cselekedetekről való lemondást s aztán megint a cselekedetek gyakorlását dicsőíted, óh Krisna. Melyik jobb a kettő közül? Ezt az egyet mondd meg határozottan!

A Magasztos szólt:

2. A cselekedetekről való lemondás és a cselekedetek gyakorlása egyaránt üdvösségre vezető, de a kettő közül a cselekedetek gyakorlása (v. az odaadás a cselekvésben: Karma-jóga) többet ér, mint a cselekedetekről való lemondás (Karma-szannjásza).

3. Az állandó szannjászin (a világtól állandóan elforduló, a folyton lemondó) nevet az érdemli, aki nem gyűlöl és nem szeret. Mert aki nem törődik az ellentétekkel (v.ö. IV. 22), az könnyen megszabadul a kötöttségtől (bandha).

4. Coch bolgále allotják, hogy a szankhja és a jóga Kulonbürük, 1) bilerek nem. Aki at egyik nebe tentelte magát belgesen, mind a kettinch qpümölcték elnyeri

5. Jha llahut ( Hele hely: 17 th dual, amelyet a száu khja hívei elériel ( t. i. a megoa loasl, a jóga livei által w elérheti thi egynek látja a 87 duk hját és a jogát, az lat.

6. de a erelekedekel rol velt lemondás neheren érhető el a jóga nélkül. (ellenbeul az a biler, aki a jógának szentelte magát, csakhamar eléri a brahmart. 2)

7. Aki a jogának szentelte maget, alli megtisztította magát (tester), aki negléletfe meget (Hextét !, megfékerke drzékeit d akinek én - jc (dtman) minden lények én - jéve (atman) vult, az nem szennyeződill be ha crelekstil is. 2

8. Aki ada adistal Al feloe (juktal ismeri az iga Hra'gut, at tudatában van annak, hogy semmit sem cell kstik, mikor lát, hall, tefint, stagol, estik, jár, alstik, lélektik

9. beszél, künt, fog, kingitja és be bangja temet, s tudatában van annak, hoay (csals érték steroli foglalkotuak az érzékele tárgyaival.

10. Mi di gue telekorik, hogy a brickmaura orkes kortatja Crale bedeteit s levetliti a Fildi dolgok boz való I ragaszkodást, arod leperega bün, mint oiz ere fh a lotust le odlról.

11. Crak a testtel, a bel tú érzélekel (he ena JZ), az érteleme tervév el (buddhil de a minden õuze'tól ) stabid értékekkel crelelesik a jöga hloci ( förgin ) a crele bede teket, – a jutalom kor/ regust ko cist leverkörre, hogy tisztán tartal énjüket.

1) t stankeja itt a megismerésben veld elmélyedés, a reflekstid: a juga a Karmafága, a köbele steg ste sú crelekvéd (V.7. 1. 3. xli. 24), mivole Iteriat a befelé irtugald kontemplació, a koncentracid (Deussen, Schroeder).

2) Véddatisztikus interpoldcid.

12. Az odaadi (juktal, aki nem törődik a crelekedet gyümölcsével, eléri a teljes egregulmat (slutil a nem-odaadt ( a- jukral, aki regust hodile a au mileshit, õnzo coclek vete folysan a kötöttség allapotába kerül.

13. A belsi érzék (mana sz) a Coel minden celekedetrol lemondra boldogan mint uralkodó lakozik a test hordozdja (delin: a szellem) a kilenc lapas városban (: a kilene nyílású testben: nem crelelestik sem nem indit crelekvésre.

14. Nem a világ ure la viellem, terem bi a chelehví sé'get (hartrita), Hem crclekeditebee, sem a chelekeder de a gyümilu kitti čiste függest, hanem (cralel a természet tevékenykedik.

15. Jenkinek bünét vegy érle mét kem vállalja a fejedelem (a ozellem : kerem a meginnerdo (ful, az ő mivoltének megismeréle ) el van homályosítra a tudatlanságtol: evert tévednek a teremtmények.

16. be akikben az atman (at eu, a léleb I megismerése megsemmistette ezt a tuda Hanságot (a-duyana), azole standra a megismerés (1. tudás: duyana) napkent világítja meg a legfiffet (t.in a világ Principiumatl. 1

17. Erre gondolva, ebben elmerülve, eve famust kodva, csak ezzel foglalkowa tovornal (a világbol I (a bolesek), boy ribbe ve térjenek visita, mert a megismerés (duyanal altal levetkötték büneiket.

18. A tudós er mürelt brahmana (kapl, a marka, at elefant, sit a kutya de a kutya kel's - fizų (a legne goe te Heff Kasttuk egyikének tagjaj is egy formák a bölcsch (handita / Szemében.

19. Azok, akiknek elméje cene) az egyenliségre Héma vylodik , may itt (e filling duyertek az eget. bert a brahman bibe vélkül való és ( miudere lluyben ugyanaz. took feki's (mind) a brahmanban vannak.

20. Nem srül, ha kedoes ben van része, s nem búsul, ha nem-kedvesben van révre, az, aki eris lélekkel, meg nem zavarodva, a brahmant ismeroc a brahmanban van.

et i6 - 22. Sika vélautisttihas interpold cio.

21. Mirek dulje nem ragaszkodik a [ kúláliggd Deli] lap coola tuk koz, az megleli az atman ban (a lélekben I levi boldogså got s a brahmannak valé odaadásben elmerülve elmélkettlan boldogadghoz jut

22. Mest at elveretek, amelyek a kapcsolatok ból (az érté beauch a külvilág tárgyaival vall Referola tai fór I erednek, a fájdalom forrásai lezde bük van és végük. Nem leli bennül kedoet a biles.

23. Aki mar itt (e fillius a besttől való szabadulás lett képes a od gu bot és haragbok támadi itgalnat legyőzni, az odaadó (juktal, az boldog ember.

24. Az az odaadó (jogin), aki belsejében (önmagában hordotta a boldogságot, at Trimet ér a világosságot (a megismered világosságat), az brahmanna lest és eléri a brahmanban való kialvást (v. el málast: brahma- nirvana). il

25. Azok a bölcsek (rivi), kiknek bűnei negremmisültek, akik megsemmisítették a meghasonlást (sziruk ben, s megfe kertek in a gikat, ekik trendenek minden lény javának, atok dérik a brehmanban való Kialvást ( el nulástl.

26. Azok a vezeklik (jatin, akik vagy bol es baragtól mentek, akik meg fékeztek gondoleteiket s megismerték a lelket (atman I, azok egészen kötel vannak a brahmenban vell kialváskor (el mu láshoz).

27. Az a biles (munis, aki a kultil: a tuloilággal veld) kapcsolatoket Hvol fertja (magd tol), a latest a stenildīkok kötéve Korlátozza, oz oor u regében mot go ki- és bele lekzést szabályozta,

28. eki. Külvi érzéleket a belti érzéket (mean a JZ / él az értelem szervét (buddhil féken tartja s kivánságok fól, félelemből és haragtól menten csak a megváltdura törek stik, az minden korre meg van obiltva.

29. Amennyiben felismeri hogy én vagyok az áldozatok és verekléseke od toe dije (the ha. bl vezője : Ohó ktar), minden cs ligokuak nagy ura s minden lénynek bardtje, eléri a békességet (Santil.

1) t 24 - 26. olika oídáutistikas interpolácid.


VI. ének (Mbh. VI. 30.), Átma-szanjama-jóga, "Odaadás az önfékezésben"[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1. Aki a cselekedet gyümölcsével nem törődve megteszi a kötelességszerű cselekedetet, az az (igazi) lemondó (szan-njászin) és az (igazi) odaadó (jógin),– nem pedig az, aki nem rak (áldozati) tüzet s nem tevékenykedik.

2. Amit úgy hívnak, hogy szan-njásza (lemondás, elfordulás a világtól), az az (igazi) jóga, tudd meg, óh Ardsuna! 1) Mert senkiből sem lesz jógin, aki nem mond le vágyairól.

3. A jóga állapotába fölemelkedni törekvő bölcsnek eszköze (a fölemelkedéshez) a cselekedet (Karman),– így mondják. A jóga állapotába fölemelkedett bölcsnek eszköze (a megváltó megismerés eléréséhez) a nyugalom (Sama, t.i. a cselekedetektől való elfordulás), - így mondják.

4. Mert ha valaki nem csügg sem az érzékek tárgyain, sem a cselekedeteken, (hanem) minden kívánságról lemond, akkor mondják róla, hogy "fölemelkedett a jóga állapotába" (jóga-árúdha).

5. Önmaga által emelje fel az ember magát! Ne alacsonyítsa le az ember magát! Mert az átman (az én, a lélek) az átman barátja, (de) az átman az átmannak ellensége (is). 2)

6. Annak, aki az átman által legyőzte az átmant, az átman az átmannak barátja; annak azonban, aki nem ura önmagának (átman), az átman az átmannak ellensége.

1) Ebben az énekben a jóga annyi, mint a gondolkodás módszeres koncentrációja, az érzékek módszeres elfordítása a külvilágtól és befelé irányítása, épp úgy, mint a Jóga rendszerben. Ehhez képest a jógin is az aki módszeresen koncentrálja gondolkozását.

2) Azaz: mindenki barátja önmagának, de ellensége is.

7. Aki megfekerte magát (atman) és lecsillapodott, annak belsejében a legféle lélek (a világ lélek : perava - dtman I lakorik, – hidegben és melegben, örīmber da fejdalomban, filteletben do negoe Heiben.

8. Az a jó gite erlenli meg az odaadi (pulta hevet aki a regismerés ben és a tudásban lel kielégülést, aki változatlan, aki megfekette enékeit, akineh ste me ben rig, kő és arany cay forma értéku.

9. Mi egyforra érzületel viteltetik füindulatúak, barátok, ellendegek, kitengodek, rést ve flenek, agri loleterek, hortatarboril, jok és rosstak irant, az kimagaslik (at emberek kitul l...

10. A jogin mindig gyakorolja magát az elmélyedévben,- ( meg pedig, megányos helyen tertiz lodra, eqoiragdban, a gordolkotád ste rod (critta ) és ell - jet ( terte't, féker tertia, várakozások (reménykedése le nechil, birtok nélkül.

11. Tiutta helgin kesti toen megének állandó ülőhelyet, amely ne legyen tuldegotan megav, te tuldigos en el sesony, rektoel, biorel is "husa - Mivel legyen letakarva.

12. Erre az ülő helyre letelepedoe egy pontia irtugitta ( koru centrálya, belső erre két (manasti, a gondol kotas Steroinek (csittal és az érzékekach tevékenységét féken tartva gyakorolja a jogát (el mélyedést, a maga en-jenek megtisztításdra.

13. Torrset, fejet és nyakat egyenesen és mordulatlanul tastoa, moccanás nélkül at arra hegyére vézten és ne hillantson felve.

14. Nyugodt kedélyhangulatban, félelem nélkül, a Pétenten fogadalmat meg tertera el méjet ( nana da féken tartva, gox doleteit dk rom inaugurve, cock ék velem foglalkotva üljön olmélyedde ( jukta).

15. Az a jogin, aki ily módon mindig gyakorolja maght az el mélyedés ben es feken tartja olnéjét, az eléri a ti lem származó bekességet ( I du fi', amelynek vege a kialors (v. elmulad : nirvana).

16. de vem ti kerül a joga annak, eki Jokat ettik, tem aunek, aki remmit remestik, sem annak, aki igen sok dig alstik rapy igen sokáig ébren van.

17. Aki Kelli képen entik és piken, Kelli képen buzgilkodik a cselekedetekben, Kelliléfen alszik és virraszt, az részesül a fájdalom- megsemmisíti

18. Ha pondolkoz adót (cuittal felken farfra enepidu õume gára (diman irdu yitja, akkor minden vágy fól megszabadulva az odaado ( vagy el mélyedés ben levi: yukta I nevet kapja.

19. Az a jogin, aki gondolkozását (critta) megfékezte s az önmagába mélyedést (joga) gyakorolja, olyan, mint a széltől védett helyen nem lobogó mécses (dipal.

20. Az az állapot, amelyben a gondolkozás (csitta) az elmélyedés (jóga) gyakorlata által elnyomva pihen, s amelyben az ember az atmant (a lelket, az atman altul latoa az atmanban orvendez,

21. Az az állapot, amelyben az ember érzékeken tuli o chefán az dotelem Hervével i Berddhil felfogható megfelen boldogoa got (azulckal evez s amelyben i clive nem téved le az igazság érvéu géről,

22. Az az állapot, amelynek elérése után az ember semmi más birtokot nem bectul toffre ennél i s amelyben i dizve naay fájdalom hatása alatt sem jo ki ngregal ma bol,

23. Az (az állapot), ez az elszakadás a fájdalommal való kapcsolattal, ez a jege ( el mely celés, koncentracid, tuld meg! Ezt a joghat kell eltökelten és lankada Hanal ayakorolni.

1. V o lláté x Ill. 44-46: Ismét hasonló a mennyelvek orridge a mezében elrestent lines bez, melyet minekubauna megfelel az ember, elrejti azt, és a talált kincsen vale ă rămében el me qyen titkon és minden markdjut eladván me goesti azt a nezor. Ismét hasonlatos a mennyeknekorstuga a Kereskedő emberhez, aki szép draga koveket keres. Hi minekatanna találand olami drága követ elmegen by minden merkajak oledodu me goeski azt.

24. At alerutbol eredő réayakat maradék vélkül mind levet küz ve s az érzékek Hreget a belti értéke i manast] által teljesen megfékeroe

25. foksteteran le kell crillafului va belti értéket vildrid el ke te rondas el a lélekre Catman) irángorva semmire sem kell gondolni.

26. Bármerre akarna is a (természetöll ingatag és állhatatlan belti drtek (mekatz) el teoeyegui, rrihte bele fustani és a lélek lá tman) hatalma elé kell hajtani.

27. Mert at olgan jogin, akinek belső érzéke (manast) lecsillapalt, akiben a Stenvedély (radsast dlctifult, aki brahmanxavalt és Blufelen, a legfiat boldogtagot docz. 1)

28. Az olyan jógin, aki mindig ily módon gyakorolja weget es bereteten, könnyen eléri a brikmannal egye dů lét olg fellu ūdosségét.

29. Aki a jd ganah stenteli magát a mindent egyforma stemmel néz, at mielea leuy bene meget latja v minden leugt magában lét.

30. Aki mindenben engem lát s mindent en bennem lat, az nem vesz't el engem v éu tem veszítem el of

31. Az a jogin, aki at egység tankt vallva minden lengben engem steret, at bennem el, akárhogyan él is.

32. Az a legjobb jógin, aki maght oeve néité kul mindenben, leggen onm orgy fájdalom, ugyanazt latja.

Arsuna szólt:

33. Nem értem, hogyan lehet ez az elmélyedés (jóga), amelyet egyled or requek meguard Z til at (emberi) all hatetlendig folytán a llaudd.

34. Mert all haberlen a belt érzék (manast), it gékony eristabos és da cos, oly neheren féket hető, mint a szel.

A Magentos stolt:

1) A 27 – 32. slika vidáutist tikus interpolacio. A 26. slikában föl vetett gondolat a 43. Hékében folytatódik.

35. It belor erzch (manarz I kétségkívül nehezen fékerhető és állhatatlan, de kitarti gyakorlattel és ( a világ top vils, elfordulással megis megfékezhető.

36. Aki (perstel nem fekette meg magát, at neberen éri el a fight, ugy listem ; de aki hatalmában tartja magát és (kitettau) torek stik, ok kel- middal elérheti.

Andsura szolt:

37. Ha valaki list uagan, (del nem tive Estik (eléggel, és mivel belső érzéke (menest) leteved a joge uby a ról, nem éri el a tilefletes jo gut, vejjon miféle & tra( más vi lagi sororal jut az, de Krisna?

38. Vasion nem téveszti-e el mind a ket (a exelekvés és a megismerés útján eleobebi I cilt s nem semmitül-e meg, mint exy be bett felhő, - tamast kiján, leté vedoe a brakmanhoz vere to u trol?

39. Ostlesd el egészen eff at én kétségemet, oh Irisna ! Mert rajtad kívül senki tincs, aki el bedad oszlatai ett a kétséget.

A Magent tos stilt:

40. Nem vész el az ilyen sem ezen, sem a másik világon. Mert senki sem jut rossz útra (másvilági sorsra), aki jót cselekszik.

41. Ha el bi bezta iv a jógát, a jámborok világába jut, o miután sok évig élt Cot), Hista es elékelő emberele ctele djában fog ajra születui,

42. very effen biles to ginole remrettegeben stulesik a világra. Mert ilylu stülete's usgancsak neheren do betó el a világon.

43. Aztán ott (a soginok nemzetre goben) megkapja elibbi ele beben (mar) megvolt értel inesteget vi meg, inkább törekrrika Boleteregre, mirt elibe.

44. Mert éppen ama korábbi gyakorlat folyran kereta ellevere is elibere. halad, s még ha nem is aber tibbet, mint csak megismerni a jogát, akkor is több az, amit eles, mint a tevekbe foglalkett brahman (t.l. a Veda, illetileg az a jutalom, amelyet a Veda a jámbor cselekedetekért kilátásba belget).

45. At a jogin pedig, aki erejét megfeszítve törekszik, aki meghistfult a büntöl es Hoked sok stuletes usan elérte a ti keletességet, a legmagasabb a tou jar.


46. A jogin az ast beták fölött áll, sob a megismerül felow is all; a jogin a crelekvih (a jambor mürek cselekvir, at áldoztlej filitt is all. Légy hat. jd gin, dhe Ard suna! .

47. De az o sites jo ginot közet az a lego da adibly (juktatamal, aki ream lodugi tott belsi én- jével Cantar-atman) kivien teret engem.

Második rész: Metafizika (VII. - XII. ének)[szerkesztés]

VII. ének (Mbh. VI. 31.): Dnyána-jóga, "Odaadás a megismerésben"[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1. Ha szívből ragaszkodol hozzám, ha gyakorlod az elmélyedést (joga) s ha reám támaszkodol, akkor bizonnyal egészen meg fogsz engem ismerni, óh Andsuna! Halld (most), hogyan.

2. Elejétől végig közölni fogom veled ezt a megismerést (dnyána) és tudást (vidnyána). Ha megismerted ezt, nem marad itt (e földön) hátra egyéb megismernivaló.

3. Az emberek ezrei közt (csak) egyik-másik törekszik tökéletességre, (de) még azok között is, akik törekszenek és tökéletességre jutnak, (csak) egyik-másik ismer meg engem igazán.

4. Föld, víz, tűz, levegő, éter; belső érzék (manasz), az értelem szerve (buddhi) és az öntudat szerve (aham-kára) - ez az én (anyagi) természetem (prakriti) nyolc része.

5. Ez az én alsóbb természetem. De ezen kívül van még egy másik magasabb természetem (prakriti) is: az élő lélek (dsíva), amely ezt a világot fenntartja.

6. Ezekből le helt fer mistetbol, veresznek a lények mind, fuld ney. En vagyok a vilugnab ketilete és a vége is.

7. Semmi nincs, ami megesebb volna, mint én. En red me ver feefúruve a mixidentea, mint a goöngy fütés a Z linéme. D)

8. Én vagyok a nedvesség a vízben, én vagyok a fény a holdban és a hakban, a vrent om ("amen !" ! shteg valamennyi Verdában, a hang az eterben, a férfiasság a ferfiakban.

9. Én vagyok a hillat a földben, a Zsardtuok a tűzben, az élet minden lényben, a verekle's here (tapast a verek lökben.

10. Én vagyok az costes lények orch enraja (bid sal, at értelmesek értelme, at es demesek érdeme.

11. Én vagyok az erősek ereje, amennyiben et ment a vágy tol és a Jaen oedély for? En verrok a Veeretet az dile'u geleben, amekuya blu ez nem ellenke til at erennyel.

12. A szattva-, radsasz- és tamasz - jellegű állapotok (bhava: lásd Xx. l.) szintén csak én belőlem erednek, tudd meg! de nem én vagyok őbennük, hanem ők vannak énbennem.

13. Ezen az alaptalajdonságokban (guna) goe bereri állapotole altel aloakitoa nem ismeri for ez at egést világ, hogy en filittäh ( az elep belajdonságok fölött) állok és el mal hate flan ve ayok.

14. Me or reber athatolni ezen a guna-erede tu isteni ctal képemen (majal. (del akik éu nálam kereskednek menedéket, arole tul hatolnak ezen a cral kepen (majál.

15. Nem jutnak hozzám a gonosztevők, a balgák, a leghitványabb emberek, akik a mája folytán elvesti tették a megismerést I akil démoni érzületet táplálnak.

16. Négy fajta jo ember fistel engem: a szerencsétlen, a meg ismerésre tirekor, a jo modra tire k vi és a megismerő.

1) A 7-11. és 14-15. Hika rédanta- eredetű ták.

17. Legku loub kiritük a megismert ( duyanin I, aki mindig gyakorolja az odaadást (jukial & csak engem ist fel. Mert felette kedves vagyok én a megismerinek s is kedves nekem.

18. Mind (a néquens fennköltek ugyan, de a megismert az én sesat. valim (atman, mert ez odaadással eltelve felém, a legfibb cél fell, Rizeledik.

19. Sok újraszületés után a megismerő en hoztam jut -feltelvel arrela gondolattal, hoay Vérzu déva ( = Visna-Irisna) a mindenség. Hyen fennkölt (ember) nem igen akud. 1)

20. Azok, akik különbözü va q ak folytán hijaval vannak a megismerésnek, med attenregek bez folye modnek, amennyiben termeste fülke föst Chera kritil folyólag mas-mas kobelességeket vállalnak.

21. De bármely (isteni) megjelenési alakot kíván is valaki hívő odaadással (bhakta) tisztelni, én teszem neki rendületlenné ezt a hitét. 2)

22. Ezzel a hittel eltelve burgilkodik annak (at distenének) tiszbeleteben s megkapja tőle a kívánt javakat, amelyeket (pedig voltaképen) én adományozok. 2)

23. de exekuch a csekély belatdiu embereknek jutalma véges: az istenek bist te lii at istenek ber jutuak, at du livcim azonban énhozzám jutnak.

24. A tudatlanok (a-buddhi), akik nem ismerik igari váltot haterlan és legfőbb lényemet (bhaval , art bittil, boay én, at észrevehetetlen, ést re oeket ve lettem.

25. A majd leble alak a mely a gunakbal ball leb.coolat (omlon alapul, nem vagyok mindenkinek nyilvau va lorer a balge világ nem ismer engem születetlennek és el mellhatatlannak.

1) i Vedantisztikus interpola cid.

21 Nem sok isten nette en ny jo akarattal társainak kultuszát.

26. Én merem at omult, a felenvils o djüvendi dolgokat, de engem renki sem ismer. il .

27. A rokon - ér ellenste noföl eredi betis megzavarodás (mohal folytan at eli lények születetük alkalmával mint elva kultságba esnek.

28. Azok az emberek ellenben, akik leverette be a bünt és jét crelek nenek, megszabadulva a heltös megzaverodestof engem szeretuek werdületlen odaadással

29. Mil bennem bize kolve fire korenek az üregteg föl as a basketbol vald me goaltásra, azok ismerik a brahment, at egest legfiff lelker Cadhi-dtmal és at egést Karmant !

30. Akik tudják, hogy én egy vagyok a legfiff lettel (ad bi- bhutas, a legfiff istenséggel és a legfi bb Aldozattal, azok at elköltörés ca Bald I idejében is felismeriek engem live odraddodd. 1)

VIII. ének (Mbh. VI. 32.): Mahápurusa-jóga, "Odaadás a nagy szellem tiszteletében"[szerkesztés]

Andsuna szólt:

1.* Mi az a brahman? Mi a legfőbb lélek (adhi-átma)? Mi a Karman? S mi az, amit úgy hívnak, hogy legfőbb lét (adhi-bhúta)? S mi az, amit úgy neveznek, hogy a legfőbb istenség (adhi-daiva)? 2)

2.* Mi az, ami e testben a legfőbb aldorat (adhi-jadnya), s miképen az ? I hogyan ismernek meg téged at elkoloités (a held I idejében arok, akik urai maguknak?"

A Magasztos szólt:

3. A brahman at el malhabetlau legfőbb (haral. lényege a legtöbb lélek (adhi- atma) nevet viseli. it lempel léterérét és beletbe révét liiette tevékenység ( terembes: viszergh) a Karman

1) Reddu titttitur interpolació.

2) Hate AZ -4 slika interpoláció a Vedoute és a brukmani theológia állád koutji due

Ca dhi- jadu gal

4. it leglibb lét (adhi- bleutal az legestel muld lét (a létrejött dolgok on ressege) et legfühl istenreg (adhi-daivatal a purusa (a kerdet nélküli világ szellemi at legfübe a doret pedig ebben a ferten en vagyok.

5. Aki halála fillaxetiban ream gondolwe hagyja el a bestet és kiltirik el, at bemegy at éu valimba. & restben nincs semmi kétség.

6. Ha valaki ay mas letformara (bhava) gondolva hagyja el a besten halála idejen at ebbe a lefforma be weay bele, - alkalmazkodva bozza.

7. Exert minden idi.ben lu ream gondolj es küzdj ( beljesítsd kibe lessegedet)! Ha eu reum iraugitod a belti erocket (manarz i es at croelem sterver (buddhil, kétrégtelenül eljutst hoztam.

8. Ahi Pertos el mélyedis be joga) verult s egye füvé el nem készálé el mivel (csétasz a legfiff isteni stellemre churusal gondol, at od (is) jut hozzá.

g_io. Ila veliki at elköltözés fillanatában allhatatos belsi érzékkel (manasz, steretettel ( bhakti) et at el mélyedés joga) erejével eltelve at életrellebet chrána, kelli midon a Hemoldókil kite gyujtve ragondol are at öreg bolcare (Ravil, at indugitira, arra, aki kisebb a legkisebbnél, a mindenreg teremtojeve, arra alivcl alaleja elképzel betetlen, arra, ahi ful van a so tétségen és nepszeru, albor oljut akkor a legfőbb isteni szellember (purusal.

1) A legerde herebb parkuramole eagibe a Blagared-gita is a kereszténység kiritt ha Thrisha, a megtestesult Visua eten, art mondja magarol hogy ő at ů emberi testében a legfi be aldozat, akkor et valiban bámulatosan emlé bersel a kerest tény Isten- ember tandra. Ennek ellenére kolerintésről sto tineren. A Blagroed-gitá tenanak gyökere az a régi ind fapi felfogás, hogy llaz áldozat valóban Visnu" (jadnyó vai Visnuh), amely kifejezés a brahmana neon berligiai ertekezések ben allands fordulat.

11. Le fogom neked vividen loui oft a helyet (padal, amelynek a véda te dok az "elmut Chatatlan la- Kwara I nevet adják, amelyet a szenvedélyek tol ment mezeklik eléruck J amely után kirán kovia es emberek onmegtar Httatt életet folytatuak.

12. Aki a kasukat (at értékek kapuit ) mind betarja s a belti értéket (mana JZ) 27Ifta tertia Bioében, at eleturelletet fejebe gyűjti (aret: a lélek reket et or felti üregében törtja 1 ¢s at elimelyedbe jó gay qakorlatát tarbosan folytatja,

13. (aki) az dm (u amen!! I stite got (aksara), a brehman egytagú nevét, mormolja, du redan gorld J isa keltirik el a testet elleagyva, — az a legmagasabb úton jar.

14. Könnyen elérheti vagyok at olgan jd gin stéméra, aki mindig (csek, ream gondol, aki soha remmi másra sem raugitja elnéjét, aki folyton a jogát gyakorolja.

15. Azok a len n bültek, akik elértek a legfi b6 ti kéletes téget hozzám jutatul utan nem részesülnek (ribbel djraszületésben (punar-dsanman, amely a fájdalom és a mulandóság belge.

16. A világok (a személyes / Brahman (istens világáig (folfelés (mind) vista tervek. de aki hoztam jutott, annak standra vineren fitbél ujrastületes (kunar-dsanman).

17. Hol az emberek, akit tudják, hoy Bock mar (esteu) egy napjanak tertama 1000 világ korral juga : ig. l. l s egy éjjelinek tartama (szintén) 1000 világkorstel, azole (igarául ismerik a napkeltés az éjjelt.

18. tz dizre vedeterle abil la ojekte : ar ei hevebetetlen őt auya g bole) kelerketuek az észrevehet dolgok mind a nappal beillta kor; at ejjel beálltakor megint csak abban Ostolnak föl, ami az észre vedetetlen nevet viseli.

19. A dolgok összessége, mintén újra meg újra létre jött feloszlik az éj bealltator, s anélkül hway akarna, megint létre ju a nappel be alltakor.

20. de ezen at estre vele beslenen ful van még egy másik éste rebeverlen onkkévaló lét (thaval a mely nem múlik el, mikor minden lény elmúlik. A

21. Az évzreveheretlen" ( Q - vyakta), el múlkatatlan" (a-kuara/ nevet adják veki. Azt mondják róla, hogy a legmagasabb út (gati, a legfibb céll. thik ide jutuak, nem reruch tibbe vissta (a világbal. Or at en legfiff belyem (dhaman).

22. A legfürt orligviellem puruval (hedigl, amelyben a dolgoh (srijed) vaunak s amely ezt a mindenséget kiterjest bette, (cocks speretetel (bhakti lerke te el, a mely temmi egyéb felé nem fordul.

23. Le fogu m (nout, neked Itni azt az időt, amikor a (világbol / ellültürüt jogi nok nem téruck vissza, és azt, amikor vissza térnek.

24. Az az idir amikor für et világostag van, amikor nappal van, amikor a hold Allik s amikor a nap hat kinapon át a nyári napforduló felé Kirent - ezek cool at idik, amikor a brahman - ismerő emberek elköltetésük után be mennek a brahmanba.

25. Az az idő, amikor füst van, amikor éjjel van, amikor a bold fogy s amikor a nap hat hónapon at a téli napforduló felé korelit, erek cook at idül, amikor a jogin (halala abans a hold világosságába megy bele v (aztán megint I visstated (ere a világral.

26. Mert ez a két ut gatil, a vilugos és a so tét, kittudomas Heriat az (egést I volugrah két orok utja: at egiken nem tér vissta az ember, a másikon megint vissta tér. 2)

A 20 - 28. Hi ka veterfolócić & Véldáute és a brukavi Heoligia daluyan. 21 et ket ut at upanija dok bol (Esthåndógja- up. V. 10. 1-7. Brihad Oranjaka-up. VI. 2. 15-16) van véve, de elaboran fékre van ertoe: az első aton, at istenek útján" (deva janalatok járnak, akike at erdi ben laknale s ismerik a megráltó igazságot (: a lélek a mindentg); a második úton, az & sok útjan" (pitri- jana) arol jaruak, akik a feluban laknale, alcornal és got crelekestuek. Tard Schmidt, At ind filozifia, 30-31


27. Amely jugin ett a két utct ismeri, at nem jo zaverba. Azért minden o di ben gyakorold a jogat, dh Andsuna.

28. At a jogin, aki eff mind tudja, lobber er el, mint amennyi a jámbor bettebert, a Véda-tenalárért, álditatért, vereble tért és ela mizuálkodájént, futalmul hilalette var helyetve vel nyeri a leg megivell, a legelt helyet ( 12 th dual

IX. ének (Mbh. VI. 33.): Rad sa-vid ja -rd d sa-guhja-joga, Odaadás a királyi tudás, a kirábi titol tiszteletében".[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1. Most pedig ki fogom neked up leskortatai, mivel burgi vagy, a legre teffell Bilcoleti) meyi inerent ac teposrtaletí) tudással együtt. ta ett megismerted, meg lisst valtra a bajtl. il

2. & a királyi rudas, a királyi titok, a legfiff tilttité estkir ( Revitra), kitoe te Henül felismerhető, szentheges, igen könnyen alkalmazható el malhatatlan.

3. Azok az emberek, akik nem hiszik ezt a tant, nem jutnak el hortum, havem visszatéruck (a vilug bas a halál és a lét körforgása (szanszára) ă v odnyen.

4. Et terjesztettem ki ezt az egész világot citre vehebe flen alakja ban. En bennem vannak a dolgok (v. lények: blata mind, de én nem vagyok bennük. (Mert szellem és anyag Kirt nincs be loi kapcsolat. )

5. de (voltaképen) a dolgok (v. lények, sinerenek én bennem. Nezd at én isteni crodeerimet! Az én valóm (atman ) a dolgok (v. lények, hordozója és alakitija, s még sineren bennük. i) Az i- 6. soka rédantisztikus interpola cid. 20

6. Miként a mindenuvé elhatoló nagy szel (v. levegöl mindig a terben Cakesaj van, ugy vannak a dolgok (v. lengch) en bennem is, jegyezd meg!

7. A dolgole (v. lénych: fhatal ea világperiódus (Kalpa: 1g.l.) végén mind vissta térnek a tolem függr ős anyagba Chrakritil; egy uj világ periódus kezdetén újra kibocsátom åket magambol.

8. Természe fembol (prakriti) folyólag mindig újra meg újra terembem a fermenet chrakriti, ereje által a dolgok (v. lénych / egest sereget i anélkül hogy Ele maguk akarnák .

9. de minderch a crelekedetek (harman) nem kutuel meg engem, mert emellet főzónyíl meredok o rem ctia qël e ctelekedeteken.

10. Az én felügyeletem el att stuli (hozta létre, az ősangag Chrakritil azt, ami mozog és nem mozog (embert, állatot, no vényt). Ebből at okból (til at én felügyeletem mict ) forog körben a világ.

11. legoetuek engem, a lények nagy urat, atert hogy emberi alakot öltöttem, _a belgák, akik nem mnenk legfißt mivoltor at (Phával, at ok falanok,

12. akilencé lide reményke dddük, lid a teoskeny tégük, hid e meg ismerésük, akik az elvakiti kitérteties és ordögi természeten Chrakriti) csüggnek.

13. A fennlölt quedolloz duelak ellenben, akik at itteni természe fer Chrekriti, ctüggnek, engem fi uz felnek, remmi másra tem indugitoe el méjüket, mert felismerték, hogy én vagyok a lényele (v. dolgok: thata) el malhatatlan kuffeje. .

14. Szüntelen engem dicsiítoe, brüs fogadással felém fire kedve, odaadi szeretettel (bhaktil engem tisztelve kitartó odaadással stoladlnak nekem.

15. fomét mávok a megi veere's oldozatdod áldozoa (vio. IV. 25. 33. xv 1.70) szolgalnak nekem, mivel egy vagy ok, mivel (a jelenségek világa tol I kulon bizü vagyok, mivel sokféle olakban mindenütt jelen léob vagyok.

16. Ex vegyol az al dozat, én az al dizali uzertartin, én az čočk dldozati itala, en az ( enni vall) ni odny, én az áldozati morded, due az áldozati vaj, en az a Celizati tüz, én a fela (dozott. ;)

17. En reagoh e világ atyja, angja, teremtije, osa tyja, (en vagyok a meg is merendo (tanj, a tistiti estkit, ut om szótag (VIII. 13), a Pigoéda , a Száma - véda és a Tadsur-véda (a kimuustole, at éne bel es at & dotati formulall grijteménye ).

18. ( én vagyok, az út (v. cel: gatilia finntartó, at dr, a tanu, a laki hely, a menedéki a baret, at eredet, a vég, a kelli bely (szthanal, a tartó ( v. edény: nidhanal, at elmúlha betlan csira (bidsal.

19. En melegitek, in fartom vissza és erest tem meg az esit. Eu vagyok a halhatatlanság és a halál, én a lét és a nem-let.

20. A harom véda (l. i7. slikal ismerül, akik szd mat (alderati italt i Danek és meghiut tultak a beintól, áldo titokkal finztelnek engem I a mennybe menetelt kérik Hlem. erch at istenek királya (Indral Hent voléguba jutnak s at istenek dgi črmeit élvezik az égben.

21. Ila Cattan) kielverték a nagy égi ve lágot, érdemull elfogytával (megint) visszatéruck a halandik világába. Aroh telat, abil odgy a Kat taplálva a kdrom véda tivoćngeit kovetik, menésben és jovésben restes ülnek (az az az égbe mennek s megint a földre jönnek).

22. Azoknak az embereknek ato uban, akik temmi egyebbel rem törődre (cock) engem tisz felnek, de mglijitoke kitur ti odaadásuk" fejében (orok kévaló I jo letet.

23. thik mas is teneket tisztelnek v ezeknek adoznak hivi lélek het, azok, ha forma Sterint nem is, (de velejában) szintén (Csal) nellem áldoznak.

24. Mert én veqpol minden aldozatnak elvezője és ura is. de amazole nem wherned ergem igazán ; etete füllye duel le (niegint a földi létezésbel.

1) t il-19. Slíka lentheiuz ti kaj inferpold cid.

25. Az istenek tisztelői az istenek bez jutnak, az & sik (atyák: pitar, fistelli az d sukhir jutnak, akik a démonoknak áldoznak, a démonokhoz jutnak; akik nekem álclotuak, hoztam jutnak.

26. Ila velaki (esal, eny levelet, egy virágot, egy gyümölcsit, egg (Kooty) vizet nyújt nekem stere bettel (bhakti), elfogadom a jámbornak ezt a szeretettel felajánlott adom dught.

27. Amit otelikizel, amit elkel, amit áldozot, amit adományozol, ami vezellest végzel, art (mind) nekem ajáuld for aldozatul, ch And suna!

28. Ekle'at meg fog nz ozabadulni a cselekedeteknek (Karmen , mind jo, mind rossz q ü mělcsit hozó kifelé keitól, v akár a crelekedete hool Meld lemondásnak, akár a crelekedetek gre korlásának ten beled magedat, meg le's It walton és hoztam jutsz.

29. En minden lénnyel rremben egyforma vagyok: reali rem gyűlöletes nekem, tenki sem kedves. de abik szeretettel ( bhakti) crüggnek rajtam, azok en bennem vannak és én & bennük. 1)

30. Tot (még) egy igen gonosz ember is, ha engem steret s csel engem seret, to embernek tekintendő, mert helyesen határozta el magát;

31. crakhamar jámbor érzületú lest i mindrrohre a békesség (sduti , alla potabejut. Tudd meg, And suna: ali engem szeret, nem vést ell na me thaktah prerasjati).

32. Flisten meg at alacsony starmatóruak, a nih, a vaisjak (föld münerek, ik atopok, kereskečiklashdrok (tebitolgakl is å legmaginede uton jarnak, ha bottám folyamodnal. 2)

1) Védán tisztikus interlolácie. V. 7. Iduns ev. XIV. 20 : Spon a nakon meg tudjátok to loay én at én Atyemban veqrol, és ti en bennem, én is h bеимекс" |

2) Pall of ourol levele a gala tikkut 1128 : 1Nincter rem ? tidl, sem górīg, eineren sem stolge, tem szabados, niucten sem fertil, sem a surugi allat : mert to mindnyájan egy vagytok a Jézus Krisztusban!"

33. mennyivel inkabl at (engem! Here te stent brahmanal és királyi bolerek! Mivel ebbe a malando, i romtelen vildgba jutottal, nekem szolgály !

34. Eu som indug'lue a médet, engem vzereno, éu nekem áldozz, ek nekem ki dolj! The ing az odaad & Juak szenteled magadat s cscl eu velem foglalkozol, el fogst jutni én hoztim.

X. ének (Mbh. VI. 34.): Vi bhuti - joga "Oduadas at listenil hatalom megismerésében".[szerkesztés]

A Magaiz tos stilt:

1. Halld most, Ardoura, tirá be legmagast tosabl stavamat, amelyet mivel ő rimed et találod benne, kitilni fogok veled - arrelat hajtással, how got tegyek veled!

2. Temat istench reregei, sem a neay biletch nem tudnak at en keletketésemről, mert én vagyok minden kefen at is feneknek és a nagy boleseknek kezdete Cadi: Karfejel.

3. Amely kalando meg nem zavarodva a vilag születés és kerdet nechuli nagy urdual is men weg engem, at minden büntül megszabadul.

4. Ertelem, megismerés, meg-nem-zavarodás, turelem, igaroag sterebet, & nuralom, nyugalom, o rom es fájdalom, keletkezés és pusttulas felelem és folel metlenség,

5. nem- bdntás (kinelet : a-hinszál egled virség, elégültség, verelles (tapast, fo kerüreg, dicriség és dicstelenség, - a lényeknek eren kuloubito allepotai mind csakis én Holem valdk.

6. A het hajdanbori nagy files is a négy Mana, akiktől evlig teremtményei velik, (mied) at én lényem bit es viellemem böl születték Mindegyik ey- ey orlig karir ek elején lek föl mint torem të di renderd.


7. Aki igazán ismeri ert at én hatalmakat (vibhuti) és varattert met joga , at megingathatatlan odaadás (joga birtokába jut ...

8. Abban a meggyötödésben, hogy én vagyok mindennek a karfeje s en folem indul ki minden, engem fistelnek at ertelmetch steretettel eltelve.

9. En redne gordoloe, en bennem élve, egy in áit filvilego ditu a v eu rtlam bestelgetoe mindig meg vannak elégedve és orvendeznek.

10. Oseback a mindig odaadó és steretettel Ridold embereknell meg. adom att a megismerésbeli elmélyed duf ( buddhi- jóga, amellyel eljutrake hottam.

11 Ugyancsak exchrél, megmaradva mivoltomban, kingo rule ffol meg. sem mivitem a fuda Hansag bol eredő sötétteget a megismerés o lá gitt mécses ével.

Andsuna stilt : 1

12-13. Te vagy a legfibb brahman, a legfibe hely ( dldman), a legfibf fifth to enhir chevitral. A bölcseh (rivil, épp úgy Naruda , at isteri bili i derarsil, Aszita, bevala és Vjd 176, mind att mindják, hoay be vaay at orik isteni stellem (hurusal. I te is est mondod nekem.

14-15. Mind igarnak tartom, amit velem Korolst, the Strisna! Mert kisten tem ut istenek, tem a démonok mele ivmenik keletkezévedet (megugi lotuulduodat: (vjakti, dh Magasitos! Csak te magad ismered magad & Cool magad at dh legfiff szellem (hurusa-uttamal, aki letre korod a lénycket, oh bénych ura, dh istenek istene, oh világ ura!

16. Jelentek ki teket itteni ketilmed meguyilof waldvait, amelyekkel folyton at meg a the bod ereket a világokat!

17. logan is merjelek meg téged, th jogin, folyton feliled elmelkedve? y miféle alakokban gondoljalah el téged, oh Me jest tos ? 1 A 12 42. Hika at isteni batalomnak beható, sokstor it léstelenségig menő részletetéte a Vedenia alláspontjdu. 75

18. Vás old trouff rest leveren vararse ridet (jo gal és hatelmadat, oh krisna, mert (meg, nem teltem be stavaid nektarjának hallgatásával.

A Megast bos stilt:

19. Il van! Le fogom neked loni isteni hatalmam megnyilvánulásait, oh Ar dtuna, - ( de cocle) nagyjában, mert kiterjedé temnek nines hatéra.

20. én vagyok at atman (at egyéni lélekkel aromos világlélets, amely minden lény stivében lakorik. En vagyok a lénych keodete es kitele

21. Eu ve qok az Aditják (igen magas rangú istenek I kist Visua, a otlugosta gol kiritt a sugarró nap; en vagyok a Meratol (viker istenek I kort Martesi a crillagok köritt a hold.

22. Eu vesol a Védák kort a Iad ma-véda. "Eu vagyok a devil (istenek, kört udszara ( Indra, at istenek királyal. En vagyok at érzékek (indrijal kith a belse énél (manasz. En vagyok a lényeknek tudata ( setands

23. En vagyok a Rudrák ( félig felelnes, filig joságos istenek) Kitot Sankara (a nagy Tiva), a jaksák (tundérek, es raksaszok (démonok kiritt a kincsek ura (Ilu béral. En vagyok a Paszul ( bit. fazte istenedl köritt a Tűz (istere: Agni), én a hauek koritt a Meru ( a világ begyl.

24. Eu vartok a hari Rapol kish a legelt: Brihast-pati (at is tenek happal. En vagyok a hadvezérch kith It kanda (a hadisten), a vize a kiritt a tenger.

25. Én ve ayok a dery bölcsek (haharvi, kitit 13hrigu. En vagyok a staral kört at eas tagú (a stent & m sedtag). Eu vaqyole at aldozatok Köht at ina- dildoret, a leayregel Kött a Hindlajai

1) Flogg mest effen a Std ma-véla, "at érekek védája is nem a tokkal fontosabb Riq-odda veay Jadsuv- odda la kimnu stole, ill. at áldotati mondávok vedajal, at egésten komályos. Talán mert ett a védt énekelni kell?

26. Eu vagol a fák közt az asvattha (a stent fügefas at isteni Hölerek (ddoarvi) kirt Ndrada, a fandkarvale ( félisteni mustikavoli Kotif Csitra-ratha, a tenteh (u dvirültek 1 Kirt a biles Kapila la 94 dukkja rend ster alapitiya !).

27. Eu vagyok, tudd meg, a loval kört lccsain - travasz (a lovak Királyal, aki a kellemetlen'tás italábok (amrita) Keletkerett (tech a tengerból, mikor at istened ett at amrita megnyerére végett kikopültek). Su vegt ok nemy elefdatok lütit findouta (Indre listen elefantjály és a férfiak kötilt a fejedelem.

28. Be veapol a legpoorek lözt a mennybe, a fekemelé kört Réwa. dụh la milden liodaságot teljeveti codatekén). En vagyok a Nemzi sterelem, a ligoh kört Naszuki (a hiagok királyal.

29. En vagyok a Nagul (kiggi démonol) list Ananta (Visna kippijal, a vízi lénych litt Varuna (a tenger istemel. En vagyok at & sol stellenei (fifarakkört Arjamen, en vegpole a Kényurak közt Jama (a pokol királya, a kalab istemel

30. En veggol a deitják (bir. fajta démonok) Kiss Trakláda (a gonosz fliranja -kasika jambor fia, Visna nagy tisttelije). Eu vaqyoll a hastberük kitett az ido Nala). En vagyok a vadállatok litt at Allahol hinülya ( at overleul da madarak litt Vinatá fial Geruda, a madarak királya, Visna karikája).

31. én vagyok a tisztogatok litt a stel, a harcosok kött Rama (a legragyobb da legnek ste rübt ind lis, Vilna egyik in karudcitya). Bu veryok a kalik közt a delfin, a folyamok litt dydhnavi (Suoknu leånge, a Jangel.

32. Eu veryok a teremtmények berecte, kijepe es orge. En vagyok a budom dugok köft a legfi bb lélekkel (adhi-atmal foglalkotó tudomang, en vecpol a vitatkotol vitathe ord sa (térisel.

33. En vagol a betul kört az A (at ind alfabeta eloo beträge) sa Houste té felek kotite a doendoa ca " Kapcsoló" ovitetétel, M. joves menés, a néosti oste te belek sorában a legelso at ind 'myelofenbau). Ex oc pol az elmúlhatatlan idő ( Kollal, én a muuden stemmel tartt teremtő

34. En vegyok a mirdent elragadi halal és az eljoven di lények eredete. En vargol a nik (a ni géniustok) kört a dictiseg, a szerenche, a bested, et emléletet, a bilereta, a kitartás, a türelem .

35. én vagyok a 07 d manok (a stent aldorati énekell kiritt a Brikat - szaman, a me tromol kört a Gdjatri il, a bönapol hört a Marga-versa (ar év első hónapja), at evstakel litt a tavast.

36. E u vagyok a csalék kockárása, én a ragyogóle ragyogása, én vagyok a györelem, en vagy ole az elhatdrozás, én a jokjdsaga (stattoal.

37. En vagyok a Vrisni - ficke kire Vå studera ( Krisna!), a randu-fiak kish Dhanam-dsaja (Ardsuna!). En vagyok a vereklill kört Njasta (a Ma hábledrata mitikus sterrőjeli a láttle kört Usanast.

38. En vergok a büntetöl botja, én vagyok a gyerelemre akitozok olossaga (néti). Se vagyok a rejtet dolgok titokzatossága, én a meg. ismerth megismerése.

39. Ý Gármi is a lenyek (v. dolgok . Phelta) onlyája, et er vagyok. Nincren ling( dolog), sem morge, sem mordulatlan, ami réchulem lehetne.

40. He degete looma nincs at du w teri ketaluam megugilodu aldwainek. ya (crab éffen bory I jelettem hatalmam nagyságat.

41. Minden, ami hatalmas, jo, szék vagy eru töl duzzadó, eremnek cay része bor keletkerett, tudd meg! '*uth. de mi Stükréged van rá, hogy i'mird) et rettleseren tudjad, bl Arditura? Eu (mar) ( lengemnek, eay részével is athatom ezt at egést vo la got.

1) a Gdjath a régibb podrisben a legkedveltebb strita; karom soobol áll: eay vor at kemaja : re e i v e .


XI. ének (Mbh. VI. 35.) Visvasolka-darsanam, nt mindex ala k ulo ég létáva![szerkesztés]

Andsuna stilt:

1. E magastos és titokzatos, a legfőbb lélekrol (adhi-dtmal iziló beszéd után, a melyet at en u dvimre mondful, terarum eltünt.

2. Mert restleses filoilágosítást hallottam filed a lénych bele there're röl és fu iztulás drol (a IX. években ! ) és a te el malha fatlan nagy ad go drol is.

3. Ugy van, ahoog levoted magadat, oh legfühl isten! De most látni Hretrem a ke isteni alakodat, dh legfiff stellen (hurusa-uttamal!

4. Ha chap veled, hogy láthatom, akkor nu ferd meg el nech llafetlan lényedet, & crodaerinek ura (joga - lsvaral!

A Megastos szilt:

5. Lasa rehat, th Ardsuna, kultubitü, mindenféle szi mi és formája isteni alakjaimnak (rupa I sedrait és erreit!

6. Lard az Aditjákat, a Vastu kat, a Rudrakar, a Maratokat (X. 21 és 23 ) és az Asvinollat (at egi iker lovasoket!! disis opdm telan, eddig meg nem látott csodás jeleu seget, oh bharata - ivadék!

7. Lurd most itt az én bestemben at egest minden téget, - mindent, ami morgo es mordulatlan s ami eagebet látni akart. 1

8 de deját te meddel nem lesst befes ezt látni. Isteni ste met adok ( tehat) neked. Lásd most isteni crodeerumet (joge)!

Szand jaja (at el best'li bard) uitlt :

9. Minsan égy stilt Hari ( Visua-Krisnal, a crodeerunek nagy ura megmutatte Ard sunduah at y legfiff isteni alakjat:

10. Gedmetilan vidjj'ad es stemme tünt elá, stámtalan croddo dologgal elle tra jelent meg, 14 dm taler égi ékszerrel ékeskedett, támtalan elgi fegyvert forgatott;

) Pentheist files interpold cid.

11. évi kogoriket és rukaket vselt, egi olla tol tóf és kenőcsök föl illa tozott beli destele volt crodák leat és mindenfelé fordult arcokkal a végtelen isteni alak.

12. Ha egilejuleg ef er nep finge regyogna az égen, ekber volna hassult a megast fos istennek ragyogdsa.

13. Andsuna aztán at egest rendkivul változatos világot együtt létta at istereh istererek testében. "

14. Ardtune az tdu negdi bbe noe ed felelemtól éguck meredő hejjel fegit hajtot at ister ellt í kezeit is the te'de 194 stilt : Ardsuna stilt: * 15. Latom tested ben inten, az isteneket, a balósbözé ld megek seregeit, a li tu st - ü lesen ülő Brahman is fent, a bilcseket (risil és az égi Kigyó kat mind!

16. Látom, hogy számtalan karod, kasad, stajad és remed van skoay alakode minden in duyben kapdrtelan Zatim, locy nila olged, milles köreged, nincs kezdeted, oh minden alakú (visua- ripal ura a mindenségnek! 1)

17. Sindemmal, buzogánnyal és dist kosstal vagy elld to a minden indupben tugerid feny štán megy. Igy látlak. Nehéz rod tekinteni: minderfelől olyan vegy, mint egy vegfelen lobogé lang teugen, mint ragyogó nefe

18. El malhatatlan vagy, a legfi fb megismerés tárgya vagy, be vegy e minden te'quel legfu B6 edénye cfartija: nidhával, k vagy a megoaltet - hatatlan förvénych elmub l lättlax Goe, te vagy az orökkéveld uz All em (harusal. I qy latak i

19. Niner Kerleted, koreped és véged erid végtelen; Karjaid nale se stere, Hestama temeid a nap és a hold; stajad lobogó tűz amely he oével melegiti e mindenséget. Igy láttak. 1)

20. Egy nagad ki töltöd a fert az ég én a ford litik at cyfajie lat mind. & crollas es storagüreges alakod láttdra a karom oilag nem tud kova lenni félel noben och hatalmas isten!

i) Pantheisztikus interpoldció.

21. Mert amott isteni seregel hoteledvel feléd ( Reqyelement exedervel. Némelyek felel mulber innteken kezei ket elle nyújtore dicité duckcket drekelnek. magy filcock de stertek eredeti ūdolidltávok litt her gou dicti itú erekekkel megaupteluak beged.

22. ct Rudrák Aditják Vasgul, Izadlyák, Viroudévale (istemi teregeil az Asvinok (at égi iller lovasok, a Marutok (vikar iste nell, a girt bele kellők la halotti dlcloretok görd bos ello mámesek), a Gard larrál listeni nu toi buvoh ), a Jaksal tündérek), Asturak (démonok) és a riddlát (szentek, mind bd mulva nézuek réged.

23. Véghe ser ben clekod tele ven 07a jakkal is Ste wekkel, Kerohked.com bokkel, la bakkal, hatakkal, rettenth fogakkal. Léttara meg venrall diffeuve a világok és én is.

24. Mert ha égig érő, sugarri, sokinni alakokat, kitátolt szájadat s izt nagy tereidet nerem, resthet a stivem i nem talál bátorságot és nyugalmat, dh Visna!

25. Remeretes fogakkal teli otá j'aid olyanok, mit a világot megsemmisíté riz. Ezek la tara nem tudom, hol a fejem (Heh. nem ismerem a világ Helycket), Jaem tudom, leonte me se küljek. Legy kegyelmes, óle istenek ura, a vildgeab tomasta!

26.-27. I amott Nireled vek bhoita- réstra fiai és a királyok seregei, Bhisma, Drina es Karma, valamint a mi legkiválite barcosaink is és becohannak rette att fogalool meredeti storagű szájaidba. Nemelyek (medu) a foguk kititi lépugokba vanrede Besturilor os ite -

28. Ancinta folyamok držai a tenger felé hömpölyögnek, any ozonlenek as emberek világának e bösei könstirul lángold stajaidba.

29. Mikert a molyok nary sebességgel a lobogó lángba rifülnek oest tükre, day roharrak et enferek is nang sebenteggd vodjaidba vest tükre.

30. Largold vzájkiddel kiritlönül nyalogatod és nyel deted az embereket. Hatalmas sugereid fetöltik fényüklee i melegitik at egevt oligot the Visna!

31. Delentad bi nekem ki vagy ebben a störugű alakban! Hodolat nebed, istenek legue gyobbike! Ligy kegyelmed! Uteretulel megismerei bi ged, aki els voltál (a világonj, mert nem értem crelekvésedet.

A Magasztos szólt:

32. Eu orapoh a hatalmas Rala (regret, idő, haláll, aki megsemmisíti a világokat. At emberek elpust fitása végett jöttem ide. Nélküled (a be Kêtre müködésed vélbul) sem fognak életben maradni azok a karcosok, akik csatarendben egymással stemben allanak.

33. tren embereld meg magadat, teren magadral dictöreget s elleneidet leverve el verd at uralom boldogságát! En már elů Il megültem öket. Legy te crul esthöz la letemben, - te, ali bal kereddel is u qayes vagy!

34 Old meg drinat Bhismat, Isajad- rathat, Karnat sa tibbi kür harcosokat is, akiket én (már megöltem! Ne haboztál! Harcolj! de fogod verui elle neidet a csatában.

Szandraja (az el beste li fard I stilt:

35. Mint an Andsura Thrisnduak estavait hallotta, Berlit ostre téve is mesthetve kifejeroth adult ki clole torek s olive hyolua, way félelmében dadogoa icy stilt Shrisndhoz

Andsuna stolt:

36. Milodu čvoend a vilag a be dicriregeduak es leli benne kedvet, sh Irisna! Milt da me nekulueh (eliled, a démonol ijed tuleben szanaszét s hajolnak meg (eloted a stenbele seregei.

37. Hogg in ne hajolnának meg litted, dh Magestros, -(elitted at dro terem to ellt, aki nagyobb vagy Brehmanual (a személyes Brahman istennél) is? o végtelen ura az isteneknek, de támasta a világnak, te vagy at elmúlhatatlan, a lebetó és a nem létező s ami e kettin túl van. I

1 A 37-40. Slika rédantisztikus interpoldcid.

38. Te vagy a legels isten, at droh bot fogoa vald viligstellem (parusa re vagy a minden réquek legfibl edénye ( tartija: midkanal. Te vagy a megismer es a megismerendo, a legtöbb hely (dhdman). Te terjesztetted li a mindenreget, a végtelen alaku.

39. Te vagy Vaja la stélisten, Jama a beldlisten), Agui (a hüridten) Varuna (a tengeristen, es a Hold, te vaay Pradsa-hati (isten, "a ferim fhéwyck ura") és a déleli's Boekman isten Mel doler, kidolat neked eteritereren! Megint es mindig kicholat, hi colat neked!

40. Ili dolas neked dulröl és hátulról! Hódolat neked minden oldalrte, te minden (staroas! Erid végtelen & evelyed wirketerlen! Mindent betiltest, arest minden ( statval vagy.

41. Ha abban a histemben, hogy hortum hasould emberi) barkt vagy, s erről a nagyta god rol nem tudta ki bekedés böl vagy rzeretetből (sale day I Kuotan rúd 14 loam : 1 bej Shrisna! bej Id dava (Ja du ivadélkal! bej barátom!"

42. arag ha járás felvés, ülés és evés körben magunk kört vagy turseink jelenle beben tre fa bol list feletlenul bántum veled, a (mind) exert bocsánatot kérek toled, & nerbetetlen!

43. Te vagy a világnak, a morginak és a mozdulatlannak, atyja, imádando és leg fist feletre meltoff tantija. Flopgan lebetue más releki nagyobb te nalad, akiveh katalma parablan mind a khrom oilágon?

44. Esert meghajolva és leborulva bocránatodat kérem, d t iz feletre méltó uram! Boerdss meg nekem, disten, mint at abya a fiának, mint a berat a bardbja nak, mint a pereti a szeretije nek!

45. Örülök, hogy láttam, amit meg soha senki sem látott, de stivem restket a félelemtol. Veld fel tehát (clubbil elakodat, disten! Leag Regrelmes, b istenek ura, vilig tamasta.

46. Ug steretuélek létui (mint elibl : diademmal, butugánnyal es disthosstal a keredben. Vedd fel megint ( elifbil négy Karn alakodat, o everkard, d minden alaked ! il

A Magast bos stolt :

47. Granted bali keqpersey bül mutettam meg neked terecht coodaerímmel (atma - je gel at en legtöbb, ragyogó, mindent at fogó, végtelen, eredeti alakomat, amelyet rajtad kívül soha senki sem látott.

He fem å otenhirdver as alderatole tenulmánya, sem elamizsud llodás, tem s'ambor crelekves, sem stunguréges verelles nem bessi lehefregeste art, hoay valaki rafted kivil ilyen alakban lásson engem at emberek ve légában, d Andsura!

49. Ne rettegj, ne légy meg di bbe u ve e Störugú alekum litera! Polelem nellil, droendez y lélekkel land neegint olibbi alakomat!

Standsaja (at elbestelő bard) stilt:

50. Minton Krisna ing stilt Ardsuna hot, megint saját alakjában mutatkosott veli, s atral, hogy megint barátságos Külsüt vett fel, meg. nyugtata a remegüt a Megasttou. o Andsura stilo:

51. E barátságos emberi alaked lättara megint meg vaggol nye godoa ✓ Bu ota nyertem termelteten Keddly állapotomat.

A Mage It tos sablo:

52. Igen reber meglétui ett at alakomat, a melyet te lattal. At istened is folyton kivánsák est at alakomat megldtui.

53. Sem pentirás-tanulmány, rem verelles, tem alamizandlkodás, rem aldozás által nem leber engem oly alakban látni, amilyen ben te låtal.

54. De live strebet (bhakti) utján, amely remmi másra nem irángul, lebetséges engem ile alakban megideleri celítággal meglátri v velem egy es úlur! u Srbreki gold by bol eredi kocsintet: Slivna kitünstyen kétkarú ember hós alakjában volt elb 66 Arddana mellet.

55. Aki at eu mu vei met creleksti, akinek én vagyok a legfiff, ali engem teret (mad- thakta), aki nem ragaszkodik (a világ kot), aki egy él" - lengrek sem dot, at eu hortam jut, & dudu - fi! ( v. 0. XX V. l.l.

XII. ének (Mbh. VI. 36.): Bhakti-jóga, "Odaadás a szeretetben".[szerkesztés]

Ardsuna szólt:

1. Kik ismerik jobban az odaadást (jóga): azok-e, akik folytonos odaadással és szeretettel szolgálnak neked, vagy azok, akik az elmúlhatatlant, a megismerhetetlent (azaz a brahmant, szolgálják?

A Magasztos szólt:

2. Atok, akik eu ream irdugották elméjüket er en nekem stolfulnak folytonos odaadással, a legfüße hittel eltelor, ayok vremembere a lego da eceb bfale (juk tatenoa).

3 - 4 trok, akik az elévülke terlent, a letrlictetlart, a negismerhetetlent, a mindenült felen lévőt, et elgondolka titlent, a legmagaseftat, a nutdulatlant, az allandót (= a brahmant) stolgulják - érzékeik te reget feben tartra, minden irdut eay forma érzülettel vitelte toe & minden lény javának örvendre, arok ugyan stinsen kozzam jutnak.

5. Conllogy aroh, akik a megismerhetetlenen (= a brahmanon) crügguel el méjükkel, tobbet forudotual: mert testtel bird leugeh (csoke I re heren érik el a megismerketerleu vel utjat ( gatil. ..

6-7. Atoll et ellenben, akik egészen én nekem adva oda megullat minden crelele de tuket eu redm vonatkor fatjáll és semmi neasra nem inauguli oda adással ( csal) éu nekem stolguluchs (esahl eu rebem szentelike gondola teiket, azokat hamettan limentem a keleles a lét körforgdva (szen száral renger éből.

8. Eu nebem add (hat) stivedet, eu redu irdugood al médet! Akkor nolem fogsz lakstui a juvüben. Er nem kétséges.

9. Ha nem vegy képes folyton reum irányítani elmédet, akkor a joga (meditáció, Koncentracit, kitartó gyakorl od evil igyekeztek engem déru.

10. Ha ezt (t.1., a jógát) tem vagy kéles kitartóan gyakorolni, akkor ez legyen a legfőbb gondod, hogy cselekedetekhel (Karman) Holgálj nekem! Tökéletességre fogsz jutni akkor is, ha én értem crelek szed a cselekedeteket.

11. The bedig ezt sem vagy képes megtenni a nekem vali odaadásnak drenteloe magadat, akkor mondj le (legalább) mindere cselekedet gyámölcsó röd (jutalmarol: phalal, megfékezve magadat. abert

12. Mert a kitartó gyakorlatnal többet ér a megismerés, a megismerésnél a ore milli dés (el mélyedet: dhidnal, a tremelé lé désnel a lemondas a cselebedetek gyumolcserol. A lemonddut nyomon kivehi a békesség (santi).

13-14. Aki egy élőlényt sem gyűlöl, aki szeretettel és részvettel teljes, aki egy lied vú inirmania i év önzetlen, aki fajdalomban dv örömben egyforma, aki türelmes, elégült, folyton odaadó, önmagának ura és erősen el van tökelve, aki en redmiráugitja beeso, értékét I mane 87) és dotel met I buddhil és engem szeret mad bhaktafel, az kedves nekem.

15. akitől nem félnek az emberek s aki nem fél az emberektől, ali ă rim tol, ked reflenségtől, félelem föl és felindulástól ment, az kedves nekem.

16. aki nem törődik (a világ dolgaival), aki tiszta ere byer, pártatlan és független Müggedetlen, aki minden (hülst sikerrel lechegteti) vallal kotevool lemond és engem szeret, az kedves nekem.

17. Aki nem örül és nem gyulub, aki nem búrsul és nem od gyakorik, aki elfordul a kellemestől és a kellemetlentől és tele van (irántam való) szeretettel (bhakti), az kedves nekem.

18-19. aki egyforma ellenséggel és baráttal szemben, (aki egy formal a megbecsültetésben és lebecsültetésben, aki egyforma hidegben és melegben, örömben és fájdalomban, aki neat a coilighoz való ragaszkodástól, aki egyforman ( semnite, vesti a gancsot és a dicséretet, aki

hallgatag és mindennel meg vex degedoe, aki othantelan, állhatatos es szeretettel ( bhakti) teljes, az az ember kedves nekem.

20. Akik pedig szavaim e szent rektorjánale Hentchil magukat - hiru lélekkel, egészen rellem adra magukat et teretettel ( bhakti) eltelve, azok filitte kedvesek nekem.

Harmadik rész: Lélektan (XIII-XVIII. ének).[szerkesztés]

XIII. ének (Mbh. VI. 37.) : Ksétra-Ksétradnya-vibhája-jóga, "Odaadás a föld és a földismerő megkülönböztetésében".[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1. Ez a test a föld" (v. "hely" : ksétra) nevet viseli; aki est Imeri, annak a "fold-ismert" (v. " bely- ismert : Ksétra-duyal revet adják a bea on tottak. 1)

2. I én vagyok a föld is neri az összes földeken, tudd meg. A földnek és a fold is mert neh megismerése stememben az ligazil megismerés. 2)

3. Halld (most) röviden tőlem, hogy micsoda és milyen ne ma ez a föld hogy miféle változásoknak van alávetve és honnan való, valamint hogy ki ez (a földismerül es miféle hatalma van.

4. Ezt (a föld esmerőt / lüliubüzü bölcsele (rivi) különbört dalokban (cshandast I tokfiele és teje for midon énekelték meg sa Brakma-steh tra fol megalapozott szaraiban allapították meg. 3)

1) A föld" az anyagi elo, a természet (prakriti) földismert a megismert elv, a szellem v. lélek (purusa).

2) Vedanta- jellega tal.

3) A "Lelole" at upanivad ne vů fleor fikav értekeréiek;a Brakma-static ar apavisadol testelmának rendszeres osszefoglalása, Bddardjane milde (dv. W. 200 - 450).

5- 6. A nagy elemek (: leg, fild, tür, vir, ether), at a bam- Kára ("en Ctizált", at öntudat), a buddhi (at értelem vteruel, a megismerhetetlen u eszrevehetetlen (tep-nem-nyilvánvaló: a-vjakta, at bsanyag); a tíz indrija (kūlo érzék, mégpedig 5 észreveri érzék, u. m. a latas, hallás, szaglás, ízlés, tapintás, és 5 cselekvül érzék, u. m. beszélés, fogás, járás, kürtés, nemzés, és az egy (a manast, a belső érzék, a to értéket irdupiti centri liv Hero) w az értékek öt területe (az érzékek tárgyainak of oz télyel tood bod a vágyakozás, a gyűlölet, az öröm és a fájdalom, a testi alkotor éstele összessége, a tudat (csét and I és a stildodság (o. Kifar fåt: dhriti), - et röviden a "föld" (jsetral, amely (cte fal odltozat (0747: folytonos ofltozatnak van eldvetve).

7 - 11. Al dzato si dip, diutiute dig, kímélet (élőlények nem bántása ahinsza), türelem, becsületesség, a tamté megbecsülése, tisztaság, állhatatosság, önuralom, kitongozig az érzékek tárgyai iránt, önzetlenség, a születés, halál, öregség, betegség és fájdalom bejainak megfontolása mentesség a világ dolgaihoz való ragaszkodástól, mentesség a gyermeken, feleségen, házon és egyebeken való csüggéstől, a llar ell egykedvűség kívánatos és nemkívánatos események alkalmával, irántam való változatlan szeretet (bhakti) semmi másra nem irányuló odaadással (jóga s párosulva, magányos helyeken való tartózkodás, embertömegek kerülése állhatatosság a legfőbb lélek (at hi-dtmal megismerésében, az igazság megismerése céljárak értete, — ez az, amit úgy hivnak, hogy tudás (megismeres dayana). Ami e Höl ku lire butik, az tudatlanság (nem ismerés: a duyana).

12. Most (pedig) le fogom trai azt, amit meg kell ismerni, a minek megismerése által az ember eléri a halhatatlanságot. Er a les det villuli leg fübf brahman, amelyről azt mondják, hogy egyidejűleg létező (szat) és nem létező (a-szat) i 1 A 12-18. slóka vedantisztikus interpoldeid.

13 - 14. Mindemit kezekkel és lábakkal, mindenütt szemekkel, fejekkel és szájakkal, mindenütt fülekkel ellátva lekötik az ca brakmans a világban, betöltve a mindenséget, il látszólag az összes érzékek tulajdonságait (guna) birtokolva (tényleg, az összes érzékektől megfosztva, 2) remmiker rem tapadva s mégis mindent fenntartva, menten a tulajdonságoktól s (mégis) élvezve a tulajdonságokat.

15. it lényeken kívül és belül van az (a brahman), mozdulatlan és mozgó finomsága miatt észrevehetetlen: Advol is van, kitel is van.

16. Pst fatlanul jelen van a lényekben & mégis mintha szét volna osztva. l a le upek kordotoja, tudd meg, hi (ujore neg ajral elnyeli és teremti dket.

17. l, amint mondják, a világosságok világossága, 3 amely til van a so bétségen (azer: el nem homályost thatol. l a tudas (megismerés: dayana), a megismerendő, a megismerés altal dérendő, a mindenkinek szívében lakozó

18. Ezzel rovillu le ven lova a "föld" ( bely: ksetral, valamint a megismerés és a megismerendő. Aki ezt tudja és engem szeret, az belejut at én mivoltomba (lengem be: bhava).

19. A prakriti (a természet, az anyag világ) és a purusa (a szellems egyaránt kezdet nélkül való, tudd meg. Az átalakulásole (vikdral és az alaptulajdonságok (guna : xx. l. l a prakriti-lol solomatuak (azaz anyagi természetüek).

20. A termék (Karja, a test) tevékenységének és a (bestet alkotós tényezők (Karana, t.i. a belső organumok, at érzések és az elemek) tevékenységének oka a prakriti (természet, anyag) nevet viseli. A onom és fájdalom elvezetének (érzérének) oka a purusa ( szellem) nevet viseli. u Kaya uígy foltosvatara-ukavided 1. 16. 21 Ugyanígy Yverdova tura - upallised I. 17. 3) k gyan'dy Brikad-draujaka-upauidad IV.416

21. Mert az anyagban lakord sellem elvezi (erzi) az anyagi eredeti alap tulajdonságokat (guna , thep. each exeleneh uplod nulásait, aminük pl. az órum és a fájdalom). Raperolate at alep tulajdonságokkal az oka jo vago vosst any aneh bol való születéseinek.

22. A I néző, a megad!" (teljesiti), a fenntartó" Chordozó), i elvezt a (enül nagy úr", " legfőbb leleh" (parama-atman) neveleet viveli a legfibe stellem (purusa para l ebben a testben.

23. Aki igy ismen a szellemet, a természetet és at aleptulejdonságokat, at barkoagan el is, nem születik ujra toffe 1

24. Egyesek at el méckere's (elmélyedés: dknytna lutján ókmeguliban önmaguk által látják meg a legfiff lelket Catman), mások a gondolkorarba (reflexilba I valo el melyedés (sztuklja - jaga) utján, (mela mesok a Cloteles teguteru) ctele beitel végrehajtála (Kerma - jiya dii'an (V. c. 11. 3.V.47.

25. Nemelych pedig, akik ily aton nem is monk fel ut (az atmant 1, matok ful ungert hallomas bol tisztelik üt. Erek is legyünk a halált, ha egészen a hallott tanításnak szentelik magukat.

26. Vala kangstor egy lény keletketik, abar mordulatlan (M. fa, novényl akar morgo, mindannyistor a "fild" és a "fildi meri (azar a test és a szellem, egye su létéből all elő, tudd meg, é Ardsana!

27. thi látja, hogy minden lényben ugyan az a legfibl dr. lakorik, aki nem múlik el, ha azok elmuluak, - at ligardul lát.

28. Mert aki látja, hogy mindenben ugyan at at úr lakorik, az (bironnyal) nem bartja magát maga által (at atment at atman általl, u igy a legnagasabb uton ( gati 1 j dr. 2)

1 A megismerés erholcsiseg néchal is megtalt ja az embert !

21 A 27. és 28. slika klastrikus betejere re at ufanisadok pantheist tikus bilcleségével, amely at altruirthilus moodluck egyetlen lehetteges alapja. Schopen haver is idézi (A. W. v. Schlegel latin fordításában) a "Grundlage der Moral" vegen.

29. Aki latja, hogy mindenütt csak a prakriti (a termester, anyag, Checksti a Ctelekeactchu (kerman) s hogy az átman (a ellek, a sellem) nem-cselekvü Ca-Kartar, at Cigar dus lat.

30. Er a elmalbaterlan les fi bb lélek Charama atman 30. Ha valaki felismeri, hogy a lénych kulin létezére at Egyen alapul s hogy kialakulásuk esch ebből való, akkor eléri a brahmant. 1)

31. Es at almalhatatlan lep fülb lélek (harama- &tman) kezdet és tulajdonság (guna) néllkül valosaga folytán nem cselekszik és nem szennyeződik be, ha a testben lakozik is.

32. Miként a mindenütt jelenould ether (á Kasal finomsága folytán nem steunge zu dik be, ugy a minden testben lakozo atman (viléglélek, sem szennyeződik be.

33. Mbent a Nap egy magában megoilégitja ezt az egész világot, day világitya meg'a föll ura" (Rosetrin, a fellebbi "fold - ismert og er egest "fildet" (ksetral

34. thik a megismerés szenével látják a különbsеyet a "fild" és a fild ismert" kist sa lények megou Crévét (megszabadulását) a természe Höl, atol eljutnak a legfi fb kiz (paral.

XIV. ének (Mbh. VI. 38.): Guna-traja - vibhaga - joga i "Oda adés a három guna meghalen biz te tévében".[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1. Ili akarom tovabba jelenteni a legfiff megismerést (duyana), a megismere've k legkiválóbbi let, amelyvel ismerete által a bölcsele in nen (efföl a világbol) eljutual a llyfüff ti keletességhez

i A 36 - 33. slika vedantisztikas interpold cid.


2. thik a megismerés & Coel elérték az én lényemmel való egyenlőséget (akik egyek lettek velem), azole at dyra teremads idején tem vtületuck újra ra oilag meg hem mi vůlld idején tem mechlnak el.

3. Az én anyaméhem (joni l a nagy brahman i ; eu testem ebbe bele a critat (magot: garbha) ebből ered minden lény.

4. Hi 13 anni féle alkol testek, keletlet wel v az omnes a nyarékekben, (igazil anyaméhük (jóni, a nagy brahman, is a magot (bidsa) a di atyjuk én vagyok.

5. At anyagi alaptalajdonságok (guna), amelyek a Iz attua, radvasz & tamast neveket viselik (xx. l.), a testher (déhal kitik at el milkafatlan tew thordozut la bellenet: dehinde

6. Kiztül a szatta, amely fist fasiga folytán világíti és fájdalmatlan, az ă rom hit való ragaszkodás és a megismeréshez való ragaszkodás által köt meg (köti meg a szellemet).

7. A radsast, amely szenvedély - termelte fü a vágyakozást és ragaszkodast (stanga | tere net, a tevékenységhez való ragaszkodás (Karma - izanga / altel kiti meg a szellemet

8. A tamast fedig, amely a tuda Hansdobol ered s minden szellemet megzavar, hanyagong, tungaság és alvas altal kit meg (koti meg a szellemet).

9. A szattva ază rommel boz (za a szellemet kapcsolatba, a rad sast a teockengreggel, a megismerést elkomályosító tame a uz pedig a hanyagi aggal .

10. A szattva abban jelen the rik, hogy elnyomja a radsaszt és a tamast; a rudsaszt abban, hogy elnyomja a szattvat és a tamaszt a tamasz abban, hogy elnyomja a szattvat és a radjaszt.

is of . 4. slókában a brukman a prikriti entelmében besználva, ami nagy visst a ellés. V.o. még fillebb II. 15. ven

11. Ha a text be minden Kapan at (t.i. az értékeken és a belső szervelen at) a megismerés világossága hatol be, akkor megerősödik a szatura.

12. Ha a radsast megerősödik, akkor kapasitag, tirelves, cselekedetekre való vállalkozás, nyugtalanság és végre korús jon létre.

13. Ha a tamast megerősödik, akkor homály (tudatlanság) , tétlenség, meggondolatlanság od doakultdag jön létre.

14. Ha egy testtel birt leny a stattra megerősödése i lején múlik el, akkor a legfőbb megismerés birtokában levilnell tiszta világaiba jut.

15. Alia rad sa uz (urel melilejda múlik el, az a cselekedetekhez tapadok (t. l. az emberek, kötét születik (ujraj ; a tamast ( uralmal belejében elkevuyt pedig cs2 felen anyaméhek fől lést nélküli teremtések anyameheiből) születik (ujral.

16. A jambor cselekedet gyumolcse, úgy mondják, stattra-szeres fiszta, a red da se gyümölex a fej'd clom, a tapasz gyümölcs a tudatlanság.

17. A szattvabol keletkezik a megismerés (tudás: duyanal, a reddast bol a vágyakozat, a ta mest bol a meggondolatlan vég, az elvelultság és a tudatlanság (a-duydna).

18. A szattva (befolyásal alatt alok fölfelé mennek (t.i. az istenek világába); a rad sa z - szerüek a körében maradnak (t.i. az embereb vilagaban); a tamash - see rück, a leghito dugabb guna uralma alatt alesk, lefele mennek (tel: az allatok és a nevények világábal.

19. Ha egy beld to lembers észre veszi, hogy a gunakon kívül nincs más cselekvő (Kartarl, s ha felismeri a ganäle fölött allot (a Szellemet), akkor belefut az én lengembe (Phara).

20. Ha valaki legyűri ezt a három gunát, amelyek föl a testek keletkezned, eller születéstol, heldlhol, öregségtől os fajdelomtil megszabadulva elnyeri a halhatatlanságot. Andsuna szilt: 21. liféle jegekrol is ner het fel az aki e három grundt legyürte? Minő az életmódja? Es hogyan gyürketi le e horom gunat?

A Magastos szolt:

22. Aki nem gyűlöli a oligorou got (a megismerés világosságát), a tevékenységet és az elvatultságot (behat a három guna leglénge gesebb megugi lotuuldsait), ha megvannak, s nem kívánja, ha eltiluted;

23. Aki a gunak hatata alatt kötingis marad s nem jo ki ngugalmából, aki abban a negyizó ele's ben, houya qurák tevékenykednek (daemned atonban semmi håre kortajuk), egegodtan marad és nem mozdul;

24. Aki en forman ( tem nibe tem ) vedt örömet de fájdalmat, aki ure maganah, aki egy forman ( temmibe tem 1 vest goringgit, livet és a rangat, aki ayform an semmire tem | bectul kellemest es kellemetlent, aki belátó aki egyformán (kem) förü dik gduccsal és dicsérettel ;

25. Aki egy forme a megbectültetés ben de a lebecsültetésben, aki eg forma baratole és ellenségek partjaivel szemben, aki minden villalkozással felhagy, - ez az, akiről azt mondják, hogy legyűrte a ganákat.

26. Aki odlturhetetlen vtereti ovaaddosd (the hti- jóga stolgal velem, at leaguri eteket a gunákat és részesul a brahman létében.

27. det en venol a brahmaunad u ot el milletetlen helhetet lanságnak, az orukkévalé toročnquel (dharmal és a tökéletes boldogságnak az alapja.

XV. ének (Mbh. VI. 39.): Turusauttama - joga, "Oda adas a legfü ff szellem tiszteletében"[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

21 ? Elmal hockeflannel mondják az adoa tha-fet, amelynek gyökerci fünt vannak sagai lent, amelquel levelei a stent dalok. Aki ett ismen, az oé da- tudo

1) A 26. és 27. lika véchenda – jellegis interpolacid.

21 ct ficus indica, a melynek ågei negout a földbe gyökereznek, it a bilety egésténele képe.

2. Lefelé es fölfeld ngulnah agailt.i. a lények), amelyeket a gunal tahlilnek j a melyeknek hajtadei az érzékelé tárgyai, eleut d gaznek el gue keri lfc', a vágyak, amelyek crelekedeteloe veze trek at emberek bilagdban.

3-4. et at limént letrh) alakja nem veke to a gran értre itt le világon, rem vége, rem kezdete, sem finnallása, de ezt a jól lifejlett qyčkérzetü asvattha fåt le kell vd qui at egy kedvűség eros fejszéjével s aztan arra a belyre cpada) kell tircked ui, ahová eljutra nem ter vissza az ember, - abban a meg gyerülésben, hogy abba a herdetullkúli soellem be Cpurusal megy bele, amely ból valamikor az dradat (a lét áradatas kiőzönlitt.

5. Akik mentek a dilyftöl és az elvabultságtól, akik legyütték a ( vi låglozi te ga uz lodás hibáját, akik mindig a leg fé bf etlek ve cadki – atmal gondolnak, akiknek véguai kialudtak, akik megszabadultak az o rom is fájdalom nevezett ellentétek tol, azok elvakultság tól szabadon eljutual arra az elmúlhatatlan belgre (padal.

6. Ezt (a helyet) nem foilégitja megta nap, sem a hold, sem a tuz. (Mert ez a bely coup a fényesség. ) i) At a bely, abook eljuto a nem tér vissza az ember, az én legfi bf belgem ( dldman).

7. & uemnek drikkevaló résre, amely Kulon (egyénil lélekké (dsivas lett az els ldugch voldgában, magubot vonja az anyagban (prakritil ngugol érzékeket, amelyeknek hatodika a manasz (a belse érzékl.

8. Ha at dr (eswara = a szellem, a lélek) birtokába oest egy testet s ha (aztán megint I el hegyja ezt, magával visti ezeket (ar érzékeket, miként a szél a szagokat helyükről.

U V o. Hatha-upanivad V. is: Nem világit ott nap, rem hold, sem crillagok, som villamok, annál kevésbbé (fildil tur: i tole, az egyedul féngli tol, veszi fényét minden, at & fényétől féuglik er at egést (mindenségl.

9. Mint a helläsnak, a laternal, a tapintásnak, a szaglásnak, az ízlésnek es a Beltt érzékrek (Manavy / ure Perekach kiquetiletéveldloezi I eozi) ő (a stellem) a dogyakat ( t. l. az értékek tárgyait).

10. A falguk nem veszik észre, hogy a la tellem) az, aki (a testből) kivonal vagy (a test ben) lakotik saki a gunakkal kapcsolatban élvez l érez, tot érzi az érzékek tárgyait ). Atok ellenben, allik store k stenek a megismerés szemével latuak, látják őt.

11. blyan jo ginok, akik törekstenek, látják, hogy ő (a szellem, ő bennub lakozik: olyanok (ellenben, akik műveletlen szellemek és beláths nélkül velth, nem latjáll őt, ha torek stenek is.

12. At a flug, amely a napban van is az egést oilé get me quilágítja, és az i amely a holdban és a türben van, - et a fény az enyém, tudd meg!!

13. it fold be beletolva finntartom es immel a léngebet I leves sztmare valoa Fállalom a novényeket. 2)

14. Tunze valva behatoltam az élélényel textebe sa li- és be lélek zettel eque rulve megemésztem a négyféle Hohlálékot (t. 1 azt, amit ragas nélkül lengchunk, amit megragank, megiszunk és felnyalunk).

15. I mindenkinek tévében lakozom. Tolem vald at eall kerés, a megismerte is a Kétségbeounds. kiedee oddá bol felismerheti vagyok, a Vedanta (= az ufanis a dole I szertöje ( vedanta-Krit I vagyok (v. i. Xlll. l. ), a vélál ismerije ( véda – vid / vagyok.

16. Két szellem ( purusa | van a világon: egy elmúll és egy elmul hatatlan. Az elmúlt a lények (. dolguk) Oeste stige, at den alkatetlan a kimagasló" ( Kuta - szthal nevet viseli.

1) A 12-is. slika interpolacida Néclánta és a brahmani theologia alláspontjdn.

2) 'Sztma, amelynek kivey tolt nedoe aldozeh ital, a rõder yek kiralya.

17. De van (még egy mas: a legfiff stellem (uttama purusa), aki a legfiff lélek" ( parama.htman , revet viveli s aki a barom világba be - he tolva mint anh uralkodt finntartja azokat.

18. Mivel én meghaladom at elmulát és nagyobb vagyole at elmulka tatlannál, azert én a ileg fübb szellem" (Kurusa- uttamal néven va ayok ismeretes a litiu seyes bletben és a rentirusban.

19. Her ekke'et meg kela Ze verodora a legfibf vellemnele edhey meg engem, at mint mindentuds stivebot szeret engem.

20. A föllebbielefen offedtan ett a legtitokzatorade faut (oduttra. Aki eft megért, az bilcs és elérte a celijat

XVI. ének (Mbh. VI. 40.): Daiva - a szura - Stampad - vibhagh At isteni és demoni sors kiloubizősége[szerkesztés]

A Magasztos szólt:

1-3. Felelmetlented, iti obeli tisztaság, allhatatosság a megismerésre torelves ben, dayana_joga), bikerütég, on uralom, aldozat és tanulmány (a stentírás tanulmanga), vezelles, becauletesség, kimelet (éli lénquek bem - bauteja: a - hinszd liigarted go1404, hem - héragoas (liteliddedile mondas, ugagalom, nem-regalmazás, restolt at eli lények iránt vág Helaurdy, vrelidreg, szemérme tersey, allhatatosság, erély, türelem, eltükeltheq, fist fatág, föckeret, aldte to stág, - eteli ya tulajdonságok, vannak meg abban, aki isteni letre (v. sorsral született.

4. Képmutatás, bustleteg dolyf, harag, uyerseteg és tudatlanság - efel ca tulajdonságok ) vennek meg aften, ki dimní létre (v. sorira) Stúletett.

5. At isteni let (v. sors), egy tudjuk, megráltávra vezet, a démoni let (v. sors ki ti tregre (ni-bandhal. Ne bu sulj, Ardsuna, te isteri letre (v. soosral születtél.

6. Seet fejtája van a teremteft lényeknek a világon: at isteni és a démon'. Az isteni (non restleferen le van doa. Helld ( most fólem a démonit!

7. it démoni emberek nem értik a (belges) tevékenységet és tétlenséget (v. o. XVII. 3ol. Nineren bennak sem tisztaság, tem jamborság, rem igarragoudag.

8. Azt mondják ereh, hogy a orlig igazság, támast és ur Cistens nélkül való, hogy nem (stabály Sterül fejli des utjan beletkerett, hanem csak a vagy terelem : Kidne i detel jött létre.

9. Ebben a felfogásben megrögzó dve v lelküket doctitor e kevés estű emberek a viligual(is) hatalmas ellenségeivé Cestuele sromlávdra vannak.

10. Terheter hen od gynak Kanal engedve dt megabat o képmutatd11d, bultheseggel és elbizakodottida gal eltelve lokaltságukban roost gondolatokat eszelnek ki és kist fåtalan életet folytatuak.

11. Eletük végéig hatántulan türletévnek engedve de ma gubat a gyöngérök bloezetek tekintik a fi dologack, - etlica a listemben, hogy nincs

12. A reménykedés eternyi bilireteiben dergidee votrekorással és koreggel eltelse azun vannak, hogy fogtalanul ki vereket kelmozzarek föl odgrail kielégítésére.

13-15. la ezt kapar tottam meg vast a biokutu gomat fogom elérni! et a birtok at enyém s at is engem lest! Megöltem ezt az ellen tegemet, s a tibbieket is meg fogom ölni! Ar vagyok, elvereh, sikert aretok, ertu ve gyok, boldog ve qy ok , gardag vagyok, nemes vagyok! Ili mas foghatt en boztam? Aldora fol fogok bemutattatui (kilönber, mint masok), as a malékokat fogok ost togatni (hogy ennek fejében magasttelfanal is molattassanal), vigadozui fogok ! " - day gondolkorral a tuda Haus dg tol elvakultak.

16. Mindenféle Chasould I gondolatoktól megkotya gosodra, az el vakult sag (moha) halljában vergidoe, érzéli odgyaik kielég it étén crüggre, leta hannah a tisztátalan pokolba.

17-18. Csak maguktól becsültetoe, fol tuval Kodra, péntülben és tekin. felgulben elbizakodva aldozato bat matatuak be, a nelych csak névleg aldozatok - képmutató midon és szabály ellenesen, magukat onzésnek, eristakosks dásnak, dilpfuck, vágynak és haraguah dtengedve, engem (niet goedoletuil et tetteik te mulyat, a maguk és másole testében gyüli loe A la joll iránt) gonost indulattal elteloe.

19. breket a gyulitkidi, durva és gonost enbereket, akill a leg kitornyebbek ar det inte körforg duóban (stan vzdra), Izakadatlanul de'móni auganékek be hajdzolom.

20. Démoni anyame Abe jutoa, valamennyi l ujra) srületétülben el vakalva, hortam soha el nem jutra a legalso drie kerülnek (t.i. rovarokka, férgek be stb. volnak).

21. itdrum Kafuga van a debre ldfman) Aeroe begreber poholuck: a vagy Kamal, a harag és a kapzsiság. Ezért eft a härmat kerülje at ember!

22. Amely ember liberuli a să tetsegnek ezt a károm Rapuját, az a mage ūd vi ssegen murkalkodik v aztán eléri a legmagasabb utat ( gati).

23. Aki a toroing paranerait elhanyagoloa kénye steriut best - oest, az nem éri el a ti keletes té'get, nem a boldogságot, nem a legfübe itat.

24. Ezért akuek megálläpitúddad, dogy mit kell és nem kell crelekedni, a tirodnp legyen a zsinór mértéked, et mit a töroing stabványaiban kimondon találsz, azt crelchedd it (a fildon)!

XVII. ének (Mbh. VI. 41.) Sraddha - traja - vibhaga-joga, "A hit hármas felosztása".[szerkesztés]

Ardsuna szólt:

1. de milyen azoknak allepota (mistha), akik a turvény szabványaival nem tiri dveh éo (mégis) hiot lélekkel ál dotnah ? Itatton-e, rad sast-e wa tamast?

A Magasztos szólt:

2. Idromféle a bit lsruddha, amely at emberek (egyénil fermeste te böl keletkezik: Statura - Strü, radfast- sgerü es tamant - 1 terü. Hall d (most) ezt!

3. Mindenkinek hite isszhangban van az " mivoltável (belsi léngével l. Hit föl all az ember, s amilyen a lite olyan ő maga.

4. A szettra - sterű emberek az isteneket tisztelik, a radsanz - szerück a jak saket (tündéreket, és raksastollat ( démonoket), a tamasz - Iperück az el langt lelkek és kitérte fel se regeit. I.

5-6. Azok az emberek, akik ifórnyi téges, de a tirodu y beu el nem rendelt vezeklést gyakorolnak, de lamellett I fell vennale képmutatással és on Ze'isol, vaggyul, die u oedéllyel és eri szakossággel, akik oh talanul gyetrik õukinza sukkul az demek vele a testet alkotó seregét és engem is, aki a test ben lelotom, arole démous érzületück, tudd meg.

7. de a kinek kinek kellemes étel is haromféle, ugystintén az alelozat, a vezeklés és az adoveang is. Halld a (körtükleri) Kulinbséget!

8. Atol at ételek, amelyek gyerepitják az életet (élet erüt), az erelyt, ar erit, az egést teget, a boldogså got és az ă rimet, amelyek it le besek, engkel, tafla lók és üdítők - azole a stattra-szerű embereknek kellemesek.

9. Atole az ételek, amelych coipösek, savanquak, sosak, hevítil, brösel, mark, ége tök, amelyek füjdalmat, bajt és betegséget okoznak, azole a rudsast - terü emberelvek llivanatosak.

1) A stattoa, radsest - és tamast - sterü hit modern megfelelir politheitmas, a poli démonizmus és az animizmus (Garbel. a

10. At olyan étel, amely állott ízetlen, rossz szagú és romlott, amely maradékokból áll és tisztátalan, tamast - Izerű embereknek kedves ?

11. Az olyan áldozat, amelyet szabály szerint mutat be az ember - meg pedig úgy, hogy nem vda (ertel remmi jutalmat (csak I are gondol, hogy áldozni kell, - (az ilyen de dorat) Stattra-sterd.

12. de ha jutalom reményében vagy (csak, képmutatárbol aldoz valaki, az ilyen áldozat tad sast - szerű, tudd meg!

13. Az olyan áldozat, amely nem szaftlysterún amely étel nélkül való ( amelyud nem out to gatual ételt), a mely di dozati mondásoke wetlil veld amely aldozati dij (papi honorarium : daksina) nélkül való, hit nelkul való, (at olyan aldorat) tamast - iterü , - így mondják.

14. to isteretrek, a brahmanakrab (papoknads, tanitiknak és bilereknek tisztelete, a tisztaság, a ugiltság, a stúries élet és a kinelet (élo lény nem beute sa: a-hinszal, - et "a test vetekeese", dgy mondják.

15. Az olyan beszél, amely nem kelt irgalmat, amely iger, barátságos és Hindelatih, valamint a Vélda (szentiras) recitálásanal gyakorlása la sed ast hérité", da mondják.

16. A keddy derültatge, a felidtég, a hallgatagság, az īnurelom, az érzules fist fatiga la sol el mel ast kérive" nevet viseli.

17. Ef a laromféle ast kétis, amelyet odaadi embereh jutalom reménye nélkül a legfeljetett hitel gyakorolned, a statua steril, igy mondják.

18. Az dyan astlétiu, amelyet weghd multadás, megbecsültetés by meghitt felteten véget a két mu te te thol gyakorolnak ramelo irgatag es allhatatlan, az rad sast - Izerü, day mondják.

19. Az olyan esz Kéris, amelyet balga milon on kinzassal vagy másnak megronta vára gyakorolnak, (az olyan errheniul fame iz sferül, így mondják.

1) Ez a képtelenseg at indeknél annyira kedvelt rendsteret koroda stuleménge.


20. Ila velamely a domaugt azzal a gondolattel aduak, hogy adni kell, de pedig olyan valakinek, aki semmivel sem viszonozza, ha c bellil helyen és időben és érdemes személynek adnak, ez at a domány Itettua izeru.

21. Az olyan adomány ellenben, amelyet Men szolgáltatás fejében vagy ca al jubelom reményében (is) adnak, és az olyan, amelyet nem szívesen adnak, (az olyan adomány radsasz - szerű.

22. Ar olyan adomány, amelyet nem kell időben és helyen és nem érdemes személynek, nem szívesen és megvetéssel adnak, (az olyan adomany / tamasz - szerű.

23. Åt 6m, tad és szat (17wuk I tud vallvileg a brakman megjelölései. Ezek által (t. l. az & loul, hogy a Terem toe stavalket gondolta v. kiejtette) sittel létre oala millor a brahmanah (hapoles, a Védák (zentirtools és az dldozatok. 1)

24. ért az áldozásnak, adakozásnak és vezeklésnek az Iras rendelkezés er ben megszabott művci mindig az 6m ("amen", szó kiejtésével kezdi dveh azoknál, akik a brahmant ismenk.

25. Azok, akik jutalom reminye nélkül a megráltasia törekszenek , azok a tad (uez", t. i. a brehmanl szival hajtják végre ar aldozatuak, vezeklésnek és adakozásnak különfele mevcit.

26. A szat ("léte 26" | Szi a valóság és férág (f. in a brahman valosaga es losága I jelőlésére van alkalmazva, s day a szat 1260 használják egy dicséretre méltó erelekedet jelölésére (is).

27. Az adozasban, vezeklésben és adakozásban való állhatatosság szinten a stat ( leter 6) nevet viseli, u gostintén az ilyen célok szolgálatában alle ctelekedet i harmanlid.

28. Amit azonban hit nélkül aldozual es aduak, gyakorolnak és cselekszenek az a-stat (unem létezüll és nem- ja "). Er értéktelen a halal után love & tellu itt (e vilagon) is.

1) A 24-28. slika véd antisztikus függelék.


XVIII. ének (Mbh. VI. 42.): Abksa - Stau njasza - joga, "A megoéltávra vezett lemondás.[szerkesztés]

Ardsuna szolt:

1. A vilagtól elfordulás ( Stan-njaszal és a lemondás I tjagal mivoltat szeretném kulin-kulin megismerni, oh Kritna!

A Magasztos szólt:

2. A világtól elfordulás (szan-njástal a boletele szerint elfordulás ( aj dizal a kodushgok kal kapcsolatos cselekedetekről; a lemondás (tjdgal pedig a belátok szerint lemondas (tjaga l minden cselekedet ay umilescrök. (karma-phala).

3. Némely biletele voerint (reljesen) le bele neuredani a crelekede tröle Barman), meaft bünds; mások szerint az áldozás, adekorás és vezeklés cselekedeteiről nem szabad lemondani.

4. Halld most ( dintül névetemet a lemondásról, oh Ardsura! it lemondásnake három ne me kule bir be tende meg ( t. 1. a tamasta, a radsaszt - és a stattva - steni, l. 7-9. Hikal.

5. Az oldoto's, adakozdo es vezeklés cselekederifoit sem vtebad levesudaui; (llenketileg / ezt crelekedni kell, mert at aldorás, adakozás és aut vereklés az emberek hi fulá'ti eszközti i pevana);

6. Am de ezeket a cselekedeteket is úgy kell cselekedni, hogy lemondunk a Chorréjule vali) rgast ko das all és qy u mölcseikról. Er at en betrout és még dorénged veleményen.

7. Nem iteted lemondani a srülvegurerű (nig'ata coelekedetról (v. T. II. 8. XVII. q és 23). The valaki elvakultsagbol lemond erről, ez (a lemondás) tamasz-szerű.

8. Ha valaki csak azért mond le a cselekedeiröl, mert ez fájdalmas, mert fél a besti faradtságtól, akkor a red sa st - Szerű lemondást gyakorolja s nem éri el a lemondás ayumolcrét (f. 1. a megoaltast.

9. Ha valaki végrehajtja a szukoeges (nig'ata / cselekedebet (v. i. . 8 . XVll. 7 és 23), de csak azért, mert végre kell hajtani, s lemond a Chotth való ragaszkodásról ev qfumolestrol, akkor et a lemondás szattra- stend belat

10. A ita Hortul d the store, le marche de kerelkedéstöl mert lencordó CH'd gin , rem gefú loli a kellemetlen Cselekedetek v nem ragesthodik a kellemes cselekedethez.

j Heest resttel hirt lények nem mondhatnak le teljesen a cselekedetelook. Aki pedig lemond a cselekedetek au milereiról, az a "lemondó" (tjagin) nevet viseli.

12. A le-nem-mondo (a-tiagin) holte után résresul a creleledetelnek haronféle, (t. l. l nem - live netos, liveuatos és elegyes gyümölcseiben, de a lemondi I tjagin) sohasem.

13. Halld (most 1 tilem, And suna, hogy miféle at elve colla: Karanal. van minden cselekedet létrejöttének a stauklja (reflexios tanában (.).

14. Ezek (at elocks a kroesberik: at alap (adhisthana, az aufagi alap, a text), a crelekor ( Kartar, a belsi organ ummal J Hte kötetésben állt egy dui lelek), a mindenféle orgánumok (Karanal, a mindenféle saja tos mülidesch (cséstal és ěti diknek a sors (daival.

15. A há muilyen, helyes very helytelen, legyen is a cselekedet, amelyet az ember restfel, beszéddel vagy gondolattal létestt, er at it (elol az oka chetul.

16. Minthogy er lay van, azért az elli belátásának bokeletlensege folytán pustha énjét (atman ) nem crelel vürel (Kartad), at balga és nem lát.

17. Alinch stive neent at ourés töb vértelme firtta (attol a gondolattal, hogy az " éuje a cselekvöl, az nem gyilkos, meg ka at egész vílágot megöli is,

18. eines a kotöttreg allapotában (eines a világ káldjába bongolodval. 1)

1) Ez eros dolog; de mi sem tekintjük gyilkosnak a katonát, aki a harcban kifelességet teljesítoe il.

18. Ilarom tengezője (collana 1 van a crelebede tuek ( Karman): a megismerés, a megismerende (a megismerés tárgyal és a megismerd: harom eleme van a crelikedet fogal ned nak: az est lót ( Karanal, a cselekedet Karman) és a cselekvő Kartar).

19. A megismerés (duydnal, a ctelekeder ( Karman) is a cselekvé ( Bastari a gunak (at a nyugi cled fulej do xuagok, különbötéségének megfelelően (Szintén) hroom - háromféle "a gunál felsorolásában" (gana-szánkhja, azar a Stankhja rend sterben ! ). Halld azt is, hogyan all et a dolog!

20. At oly megismerés ( anyanal, amely által az ember minden (egy más toll Kõli u sözü id nyben (v. dologban : Bhd ta ugyanazt az egy, el sed l batatlan, ost fatlan lényeget (bhara, t. i. a terme stetet, a prakriti-t I látja, (at oly megismerés / Stattva - Izerü..

21. Az oly megismerés ellenben, amely minden lényben (v. dologbar : bhatalowalls létezérüb folytan (thh. Kulinoaltsd guk folytaus mindenféle Kulin lényegeket lát, az oly megismeres rad sast - szerű, tudd meg!

22. Az oly me gisreres pedig, amely egyetlen dologhot taffed, mintha et minden volna, amely indokolatlan, hij dval van az igazságnak es Korlátolt, (at oly megismerés) tamast. Szerű.

23. Az oly erelekedet (harman), amely szukrégen (nijata : v.o. X III. 8. XV l. 7 és gl s amelyet ragast kod dj nélkül, nem rokon- és ellen Sten v bol és semmiféle jutalomra nem t&mitra crelekestik at ember, at olgan (crelebe det) szattoa- steril.

24. A oly crelekedet ellenben, amelyet kénytelen belletlen, a od gyak targgaira a hitozva vagy önzés föl crelekstill at ember, at olyan (cselekedet I rad sa s7 - szer.

25. Az oly celekedet ledig, amelyet a küvetkezetekre, dentenegre, (legen ) karra és Csajat) erore való tekintet nélkül elvallaltságból cselekszik az ember, (at oly exlekeder) tumasz - Izerű

26. Az oly crele k ví (Kartad, aki ment a (világhoz, ragaszkodáu tol be a dictelors tot ali tele van szilárdsággal és akaraterővel o kudarcban és sikerben le quarant) változatlan, az szattva - Sterü. 105

27. Az oly cselekvő, aki szenvedélyes, aki a cselekedet gyümölcsére a hitotil, chi lepavi, hegyetlen termeure fú, Histhotelan v fele van itīmmel ev följ delommal, az radsasz - Szerű.

28. Az oly cselekvő, aki figyelmetlen, közönséges, felfuval kodlott, revast, tij I festegfelen, lomka, Crüggeteg de késedelmezt, ez tam a 19 - 07 e rú.

29. Halld ( mouth, mikében odZolo me reszletesen az értelem ned ( buddhil és a literfa'unak ( d kritila qurákon alapuló hármas különfeégét.

30. Az oly értelem (buddhi), amely emeri a (belyes tevékenységet és litlenséget (0.7. XV1. 7), 17. 1. azt, hogy mit kell megtenni di meg nem tenni, és azt, hogy mi veszedelmes és nem-restedelmes, amely lisneris a kibittreget (bandha jés a megváltást (dharmal, az (olyan értelem) szattva-szerű.

31. Az oly értelem, amely nem tudja jól meghi linbur betui legmastoll a togost es a jogtalant, a megfeendit és a mellitendit, az (oly értelem) radsasz - szerű.

32. Az oly értelem, amely sötétségbe borulva a jogtulant jogosnall tartja s minden dolgot fond kal lat, (az oly ertelem) tamasz-szerű.

33. Az oly kitartas (dhritil, amely változatlanul al mélyedéssel (joga) rarosul, amellyel megféker at ember a manast (belső érzék), a prana (lelekzet) és az indrijal (kulor érzékel) tevékenységét, (az oly kitartas) szattva - szerű.

34. Az oly kitartás pedig, amellyel at ember a grumilerrel jutalomral mohon dhétorva allhatatosan a gora, kellemes re &s hasznossa torckstil, (at oly kitartas) radsasz-szerű.

35. Az oly litertas, amellyel a belga ember az alváshoz, a félelembez, JE d un o restaglioz, csüggetegséghöz és dilyflüt ragaszkodik, (az oly kitartás) tamasz-szerű.

36 – 37. Most pedig halld télem a boldogság (dhukka) háromféle tegelt.! At a boldogtale, amelynek lepotában az ember folyton örül relérte a fájdalmal véget, amely eleinte olyan, mint a méreg, & régul olyan ,

mint a nektár, amely az én megismerésénch világosadgabol ered, (at a boldogrug) szattva-szerű.

38. Az a boldogság, amely az értékeknek a tárgyali) kkal való érintkezés elöl ered, amely cleinse olyan, mint a nektar, es végül olyan, mint a mereg, at a boldogtag, radsasz - szerű.

39. Az oly boldoynig, amely kezdetben dos folytatilegovan elorakitje az ént, amely alvás bof, lombes égbol és kanyag sdg bol ered, (az oly boldogság) tamasz-szerű.

40. Nincsen sem a fildin, sem az égben at esterek köritt olyan ling, amely e tél a ktoum, at isang ag bole Chrák titi) keletkerett quni tof ment volna.

41. A brahnanál (refol, Ksatriják Charcosok, remesed), vaisjak ( földmüvelők, ikerotok, Leverkedik ej Jeddodh (ribirolgik, Kitelenségei ama gunaknak megfelelien vannab listabra, amelyek természettől fogva az & saja tid gail.

42. A nyugalom, on uralım, vereklis, ti vztaság, tūrelim , Etrietende megismerés, tudás és a kivés a brálmana (hah) ter nestetes kötelessége.

43. ot höhenly, allle feftotes lesély), dere kantág by mem - hátra leva hereban, adakozás do arillo d'it a Kvatrija (latos, de les természetes kotelessege.

44. A foldmuveles, baromtengésztés és kereskedés a veisja ternészetes Vitelessége. A Szolg dlad (17olgaság) a Jiddra természetes kötelestége.

45. it at ember, aki on met leli a mega Robelességében, eléri a tökéle fességet. Halld, mikében!

46. Ila at ember a maga kötelessége (teljesítése által azt tiszteli (t.i. a brukweut), aki tip a lewyck bedrek Jakie miedekséget teremtete, lahkor eléri a tökéletességet.

47. Joff a day'da kötelességet fogyatékosen teljesíteni, mint pontotan a másét (N. 0. l. 361. The at ember a maga természetes kötelességet teljesíti, nem esik bűnbe.

48. Veleszületett kötelességét ne hanyagolja el az ember, meg ha et cred nitae, le trouyou colhe is. Mert minden Hotkenyotg beyokkel ven Roculvéve, mirt füsttel a tüz.

49. Akinek itide (Degliehen) tem mit dem crügg, cki legyütte magát, aki vágyak fol meat, az a lemondás (stan-ujastas által eléri a legft bo ti keletességet.

50. Halld most rroiden, oh Ardsana, hogy en éri el a ti keletes tegre jutott ember a bookmart, ami a megismerésnek legfibb célja. 1)

51 - 53. Mi tidtta vtí vú o litarhan feheti megtt, aki elfordul a hengel tol s az érzékek tibbi tárgyaitól sa rokon és ellenste novel (egyaránt) filhagy, aki elkaaga toll belyeken tartózkodik, keveset esik, fében tartja a bestedet, a festet és a belse érzéket, aki mindig csak at elnelyedés gyakorlására (dhjana - joga) goudol s cagked ou ségre ( vairdgja, torekszik, aki elveti maghtol az önzést, az erostekosks dast, a dilytit, a végye lozást, a hare got és a birtokot, ali koringos és agreguelt - at bemegy a brahmanba.

54. Brahmanne valoa derült kedéllyel nem betul és nem ahltorik, en forma minden lele byel Jemben v eltelik a legnagyott terete hel d'a indutem.

55. it szeretet ( braktil deval megismesi, bay milyen naay vaquoli és ki ve gook volt hoeken, v miutta negi dovert engem, nyomban athra belém jut.

57. Ezért goud oletben minden creleledetet ea rdm vonatkoztatta coch du velem foglaltozva, a str odeadását (buddhi-jopa) gyakorolva Mindig éu rdm gondolj !

58. Ha éu rám gondolsz, akkor minden rensely bol li figst Kerülei az én kegyem fól; de ha ellite kodottság bol nem hallgatot éu rém, el fogst veszni.

56. Mig ha mindig minden cselekcele tet végrehajt is, bennem birra ar én beagem böl eléri at ork és elmalhatatlan belget (pedal.

1) Az 50-54. b ka védántisztikus interpolacid.


59. Ha elbitakodotieg hol erre betérood ol megedet, hogy nem fogor beredtur', er a te elhatdrogátod lidbe vald (lest), mert a fer méstet (a te ksatrija természeted) kényszeríteni fog rá.

60. A veled vfületek kitelentig eltil meglitoe karetlanul is meg fogod tenni azt, amil elo Maltro g bol nem akarsz megtenni.

61. At itten minden lény sirében lelkorik & csoda erejével (madjás at ormes leuyeket ( få bokként) bål- stinpadon táncoltatja.

62. f booth folyanodját teljes stired bol, bh Ardsuna! A & begyéből dered a legfiff egagalmat, az őrök belyet (otthanal.

63. A follebbiekben kitiltem veled ath a megismerést, amely a fit hoh ritha. Vedd alaposan fontoliva, aztán cselekedjél tetszésed szerint !

64. Halld mig eqpster a titkok titkat, legmagasa porabb beszéderet! Felette Redres van velem; azért ki upilet hortatum art, ami üdvödre van.

64. Eu rám gondolj, engem ste ress, eu nekem aldottál, engem tisztelj! I agy belém fogut jutui. Est unre félegesen igérem neked, mert kedves vagy nekem.

66. Hagyj fol minden ( mas tiroiuugel (dharmal s csak én korrum folyamodjal! En minden büntól megstabadítalah beged. Ne aggódjál!

67. Ert (a beste de met) ter kivel sem szabad kitöluöd, aki nem qy aborol verchlist, aki nem steret ( exgem), aki nem akar hinni len bennem, s aki ellenem zúgolódik.

68. Ali (arosban) ett a legfiff titkot at engemet voeretül köritt hirdeti s a legnagyobb teretettel (bhakti I viseltetik irtatam, az bironngal belem fog jutui.

69. Senki sem test nekem as emberek köritt ennel (at embernél, ne apoff stivességet és senki sem lest velem kedvesebb a fildön.

70. I aki elsajátítja eft a mi stent bestelget ésurket, at nebem fig aldorni a megos merés dldozatdod (duydná-ja duya, v.ö. IV. 25. 33. IX. 15). Ez az én véleményem.

71. Sit ka van valaki, aki hivi lélekkel és rosstalarat nélkul csall meghallgatja (elmordani v. felolvasni helljal is ezt (a besredet), még at is meg van valtra és a jámborok boldog vilégába fog jutni.

72. Hallotaed-e eth, oh Ardsuna, ostterlan figyelemmel ? Meg van-e tem misltoe nem - fuddsbol ered's 2 clerod?

Ardsuna stilt :

73. Megtem mitült at elockulttéycom). Felébredt bennem ate kegyedből az emlékeres (arra, bray mi vagyok). Er is ra agok, meg. dzibadultam a kételkedéstól. Teljesíteni fogom Merau coedit (arar: harcolni fogok 1. i 11 errel véget ér a bhagared-gitá. et hátralévü

74-78. Hókában Standsaja, ar elbestoli bard kijelenti, hogy day hallotta e bestel getést, e leg fübb titkot, s mindig fog veli őrülei; akinek pártján Prisna és Aidsuna vannak, ot a diadal és at u do. Es at inter policii Moroctiti at átmenetet a Mbh. fielbestélève sodrába.

  1. ↑ A "Magasztos" (Bhagavat) Krisna hérosz, Visnu isten inkarnációja (avatára), aki a költemény tartalmát kinyilatkoztatja. Ezert a Bhagavad-gítá szó az "Isten éneke" kifejezéssel is fordítható.
  2. ↑ A slóka két sorból áll. A sorok mindegyikében 16 szótag van, a 8. szótag után sormetszettel, s a szótagok időmértéke csak részben van megszabva. Az egyik sor szkémája: u u u u | u - - u | u u u u | u ' u ' .
  3. ↑ E W. Hopkins, The Religions of India (1895), 399.
  4. ↑ O. Böhtlingk, Berichte der phil. hist. Kl. der K. Jächs. Ges. der Wissenschaften, 6. Febr. 1897 : "Bemerkungen zur Bhagavadgita".
  5. ↑ M. Winternitz, Gesch. der ind. Litt. I. (1908), 374.
  6. ↑ A. A. Macdonell, A History of Sanskrit Literature (3 1909), 405.
  7. ↑ W. v. Humboldt, Über die Bhagavad Gita, 51-52.
  8. ↑ R. Garbe, Indien und das Christentum, 232-233.
  9. ↑ Hopkins, The Religions of India, 400.
  10. ↑ R. Garbe, Die Bhagavadgita, 9.
  11. ↑ L. v. Schroeder, Bh. G. V.
  12. ↑ H. Oldenberg, Die Literaturen des alten Indien, 172.
  13. ↑ "das Hohelied des Vishnuglaubens". H. Oldenberg, i. m. 177.
  14. ↑ Hopkins, The Religions of India, 399.
  15. ↑ Az alábbiakhoz v. ö. Schmidt J. "Az ind filozófia" c. művének idevágó részleteit.
  16. ↑ J. Dahlmann, Die Samkhya-Philosophie als Naturlehre und Erlösungslehre, nach dem Mahabharata (Berlin 1902).
  17. ↑ Deussen, Der Gesang des Heiligen, p. XI–XVIII.
  18. ↑ L. v. Schroeder, Bhg. p. XIV.
  19. ↑ R. G. Bhandarkar, Vaishnavism, 27-30.
  20. ↑ Holtzmann, das Mahabharata und seine Teile. I. (1893), 163-164.
  21. ↑ Hopkins, The Religions of India (1895), 389.
  22. ↑ Garbe, die Bhg. 7-8.
  23. ↑ Garbe, Indien und das Christentum 231–232.
  24. ↑ A bhágavaták istene Bhagavat, "a Magasztos", Krisna-Visnu isten.
  25. ↑ Garbe, Indien u. das Christentum, 234-235.
  26. ↑ Garbe, die Bhg. 13-14. Indien u. das Christentum, 232.
  27. ↑ Garbe, die Bhg. 15.
  28. ↑ Garbe, Die Bhg. 17.
  29. ↑ Garbe, Die Bhg. 16. Indien u. das Christentum, 233., Winternitz, Gesch. der ind. Litteratur. I. 373.
  30. ↑ Winternitz, i. m. I. 373., Garbe, Indien u. das Christentum, 233.
  31. ↑ A. Weber, Indische Literatur geschichte (Berlin, 1876), 367.
  32. ↑ Wintermitz, Geschichte der ind. Litt. I. 370 - 371.
  33. ↑ Hopkins, India old and new, 148-159.
  34. ↑ Pánini IV. 3. 95 és 98: Böhtlingk, Pánini's Gr. 197, 198.
  35. ↑ Dsátaka V. 340.3, 6; 352, ii; v.ö. Théra-gáthá, 370. v.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikisource.org/w/index.php?title=Szerkesztő:LinguisticMystic/bg-schmidt&oldid=96940”