Szerenád (Emőd Tamás)

Szerenád szerző: Emőd Tamás

1907.

Lila szirmokat gyöngyöz a reggel,
Mint szürke selyem, úgy suhog a köd:
Valaki járt itt a régi tanyámon –
Sugaras csöndben, pitymallat előtt…

Ágyamhoz ült, csipkés takarómra,
Énekes hangon, suttogva dalolt;
Halott arcomra tűzött a verőfény,
Halk-szomorún csak egy zongora szólt.

Álmodtam részeg, mámoros álmot:
Szent, idegen lányról céda mesét,
Szívtam az ajkát édes, puha csókkal
És sírt a zene és fájt a beszéd.

Aranyhaj omlott csipkés takarómra,
A köd suhogott, mint szürke selyem,
Száz ezüst orgona hallelujázott –
Valaki járt itt. – És én keresem.