Szellemszózat
1774.
Tornyáról a hős szelleme
Naponta letekint,
A hány hajó száll arra le,
Üdvözli, áldja mind.
«Volt ez izomban is erő,
E szívben szerelem,
E csontban harczias velő,
És habzott serlegem.
Áttombolám az életet,
S pihentem öregen,
S te, embersajka, ég veled,
Csak menj, csak menj, csak menj!»