Szép csöndesen

A Wikiforrásból
Szép csöndesen
szerző: Juhász Gyula
1907

Zaratusztra ormok,
Nem kelletek már,
Ólmos gondot hordok,
Mindig velem jár.
Nem von már a tető,
Jobb lenne pihenni,
Gyűlik ráncra redő,
Jobb volna a semmi!

Csak egy kis oázis,
Oda hajt a vágy,
Ha szűk, ha parányi
Egy kis rózsaágy.
Semmit se kérdezni,
Mert nincs felelet,
Gond nélkül evezni
Mélységek felett!