Remete

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Remete
szerző: Wang Wej, fordító: Kosztolányi Dezső

Mint férfi leltem én meg az Utat,
most lelkem e hegy lábánál mulat.
Barangolok, ha kedvem van, henyén,
minden, mi szép e földön, az enyém.
Megyek, amíg víz nem kerül elébem,
akkor leülök, a felhőket nézem.
Végül találok majd egy agg favágót,
vele kacagok és többé se láttok.