Ugrás a tartalomhoz

Remenyik Zsigmond: Költő és a valóság

A Wikiforrásból
Remenyik Zsigmond: Költő és a valóság
szerző: Bálint György
1935

Ritka műfajt képvisel irodalmunkban Remenyik Zsigmond: a szatirikus regényt. Mindjárt az elején meg kell állapítani, hogy legújabb könyvében, a Költő és a valóság-ban kitűnően képviseli. Karinthy Frigyes Capilláriá-ja mellett Remenyiknek ez a rendkívül mulatságos és éles kisregénye a magyar szatirikus elbeszélő irodalom legjelentősebb alkotása. Az irodalmi ősök a lehető legjobbak: a tizenhatodik, tizenhetedik és tizennyolcadik század nagy szatirikusai, Rabelais, Cervantes, Swift és Voltaire. Ezektől tanult sokat a különös, egyéni tehetségű magyar író, és tagadhatatlan, hogy ez nem a legrosszabb iskola. Könyve a mai társadalom sötét dolgait és eltorzulásait mutatja be erősen felnagyítva és hevesen – de mégis üdítő olvasmány. Egészségesen vaskos, jóízűen nyers, bátor és csípős humora szabadon, szinte bugyborékolva árad végig az egész regényen. Valami harsány és kedélyes latin életerő van benne. Miről szól? Körülbelül mindenről. Főtémája a szolgalelkűség. Hőse az éhenkórász és talpnyaló kínai költő, aki hatalmas urának, Li Fu-szunnak, a mindenható „gazdának" kegyeit keresi, és áldozatos talpnyalásáért kevés alamizsnát és sok rúgást kap cserébe. A költőt a legsúlyosabb sorscsapások érik a valóság részéről, de lojalitása és a gazda iránti áhítata nem rendül meg. Fanatikus odaadással tiszteli a tekintélyt, és időnként, lelke gyönyörködtetésére, versikéket farag a rózsaszínű elefántról és egyebekről. Mulatságos, ötletes torzkép ez a költő, mint ahogy az egész könyv gargantuai méretű torzképe a mai társadalomnak. Az író a maga robusztusan csípős modorában elmondja legőszintébb véleményét a legkülönbözőbb intézményekről és eszmeáramlatokról. Kiapadhatatlanul ontja a groteszk, sőt burleszk ötleteket, melyek első pillantásra megnevettetnek, és kissé közelebbi megtekintés után elgondolkoztatnak fanyar, komoly mellékízükkel és szimbolizmusukkal. Akik méltányolni tudják a szatírát, sok örömet találnak ebben a tiszteletlen írásban.

Forrás

[szerkesztés]
  • Lásd a vitalapot!