Reátok gondolok...

A Wikiforrásból
Reátok gondolok...
szerző: Juhász Gyula
1914

Ha szeptember derűje
Ragyog az égi boltról
Ez elhagyott vidékre
S az ősz szelíd kezekkel
Illeszti koszorúját
A napfényes határra:
Testvéreim, ti hősök,
Ti vérzők és tusázók,
Kedves, dicső fiúk mind,
Meleg, fájó gyönyörrel
Reátok gondolok!

Ha a borús mennyország
Fázós esője hull, hull
S a haragos egeknek
Sötét felhője villan
S az elmúlás fuvalma
Meglengeti a lombot
És hull az őszi pompa
Rozsdás halott szinével
A hervadó avarra,
Testvéreim, ti drága,
Ti áldott vértanúi
Egy boldog, víg jövőnek,
Könnyes, meleg sóhajjal
Reátok gondolok!