Quatrainek
szerző: Tóth Endre
I.
N a p sok minister, fényes ragyogó,
Sugara bájos, szine csábító —
Könnyen tudhatni, nem bámulható:
Mért van most annyi sok n a p r a f o r g ó .
II.
A nép a szabadságra meg nem ért;
E nagy kérdéshez ö még most sem ért. —
A táblabiró-kar már oda ért:
Csatára száll ─ ─ önön h ó h é r i é r t.
III.
Felfordult minden, minden lábbal á l l;
A német bűvös játékot csinál . . . .
Nem is csuda — ahol köd lelke jár:
Az alföldön, f a t a m o r g a n a száll
IV.
A nép tetején, fényes lábakon,
Miért ne járnál büszkén, gazdagon? —
— Megjön az örvény... és a h a b o k o n,
A h a j ó f a l k a temetve vagyon....
V.
Az umbrellámat, anyjok, add elő !
Szakadatlanul esik az eső. — —
M i ó t a M a r c z i u s a postán jő :
Táblabiráknak soh sincs jó idő !!!