Phaedrus meséiből: Az istenek és az élő-fák

A Wikiforrásból
Phaedrus meséiből: Az istenek és az élő-fák
szerző: Ungvárnémeti Tóth László

A fák közül hajdan, kinek mi tetszenék,
Választa ki-ki magának az istenek között;
A csert Zeüsz; Cythere a mirtuszt vevé;
Apollnak a repkény, Rheának a fenyő;
S a nagy vitéznek, Herculesnek a magas
Jegenyefa kelle. Minerva pedig látván, hogy ők
Mind a gyümölcstelent veszik, csodálkodék,
S kérdé Zeüsztől: micsoda okon cselekszik azt?
„Csak azért leányom, mond Zeüsz, nehogy talám
Azt tartsa valaki, hogy mi csak haszonért tudunk
Valamit böcsülni: ez a mi okunk.” – „De én bizony
Nem bánom, így felel Minerva, bárki mit
Mondjon felőlem, nekem az olajfa kell, pedig
Gyümölcsiért.” Helyes! leányom, mond Zeüsz.
  Hiú dicsőségünk, ha munkánk hasztalan!