Phaedrus meséiből: A béka és a bika

A Wikiforrásból
Phaedrus meséiből: A béka és a bika
szerző: Ungvárnémeti Tóth László

Méltán lakol, s méltán gúnyoltatik a szegény,
Midőn hatalmasbat követget, mint maga!
  Megláta a mezőn a béka egy bikát,
  S megírígyelvén neki, hogy olly nagy test barom,
  „Brekeke, Kloáx, Tuu! megállj, kiált, megállj,
  Még én ha csak nálad nagyobb barom leszek.”
  Ekkor pofára szedvén a lélekzetet,
  Mereszkedék egész erővel, s kérdezé
  Fiait, ha testesebb e már, mint a bika?
  Majd pedig az aprók: Még-nemet mondván neki,
  Megint mereszkedik, s megint megkérdezi,
  Mellyik legyen mármost nagyobb, a marha-e,
  Vagy ő? – felelvén pedig az aprók, hogy nagyobb
  A marha: mindjárt csak! s mereszkedik szegény
  Harmadszor is, mígnem kidülled a szeme,
  S megpukkad a nyomorult Brekeke, kloáx, tuu!