Phèdre Sarah Bernhardtnak
Phèdre: To Sarah Bernhardt
Mily bús, üres lehet ez a világ
neked, ki egykor Firenzében éltél,
Mirandolával édesen beszéltél
s láttál olajfát, Akadémiát:
nádat szakított zöld folyón kezed
rikoltó sípul a baklábu Pánnak,
játszott körötted a fehér leány-had,
ott, hol komoly Odysseus ébredett.
Hamvad görög urnába nyughatott
egykor, de újra feljöttél ez árva,
hétköznapi és bús, üres világra,
mert fájtak ott a naptalan napok,
rózsái a halott sivatagnak
s a csóktalan csók, mit halottak adnak.